Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2020. november 30, hétfő, András és Andor napja van. Holnap Elza napja lesz.

A szálak Demszkyhez és a szocialistákhoz vezetnek

E-mail Nyomtatás

Hozzájuk köthető Magyarország legnagyobb korrupciós botránya

A meghallgatáson kiderült, hogy Becker László, hajdani metróbiztos jelölte ki azokat a cégeket, amelyekkel kapcsolatban felvetődött, hogy közbeszerzés nélkül kötötték meg a szerződéseket, amelyeknek az összértéke elérhette az egymilliárd forintot. Ő, aki el sem jött a meghallgatásra, már nincs a fővárossal munkaviszonyban, hanem az OLAF – jelentésében is szereplő kivitelező cég, a Swietelsky alkalmazottja – nyilatkozta megkeresésünkre Borbély Lénárd, Csepel polgármestere, a 4-es metró beruházásához kapcsolódó korrupciót vizsgáló fővárosi munkacsoport vezetője.

A Fővárosi Közgyűlés még február 22-én döntött az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentéséhez kapcsolódóan korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról. Mi a munkacsoport konkrét feladata, és eddig milyen eredményeket értek el?

– Engedje meg az olvasó, hogy egy évet visszamenjünk az időben, amikor az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala megkereste Magyarországot azzal a feltételezéssel, hogy Alstom-vezetők 2,3 millió Eurós kenőpénzt adhattak a tender elnyerése érdekében. Ez az első kapcsolódási pont a 4-es metró beruházásához. Hiszen a metró szerelvényeit közbeszerzés elnyerésével az Alstom szállította le hazánkba. S ebben a szerződéscsomagban nemcsak a 4-es, hanem a 2-es metró szerelvényeiről is szó volt. Ezért már tavaly megalakult egy ideiglenes vizsgáló bizottság, amely december 31-éig elkészítette jelentését, amit eljuttattunk, hatósági kérésre a Legfőbb Ügyészséghez. Ezt követően látott napvilágot az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése, amely a teljes 4-es metrós beruházást vette górcső alá, és több esetben szabálytalanságot, jogszabályokba ütköző cselekményeket, közbeszerzési problémákat, valamint korrupciógyanút állapított meg. Ezután alakult meg a fővárosban a metrókorrupciót vizsgáló munkacsoport. A 4-es metró beruházása 452 milliárd forintba került. Ez az összeg három forrásból: EU-s, fővárosi önkormányzati finanszírozásból – amely bankhiteleken keresztül valósult meg – és állami pénzeszközből adódott össze. Az OLAF egyértelműen az uniós finanszírozásból kér vissza pénzt Magyarországtól, ami nem jelenti azt, hogy a 4-es metró teljes beruházására ne lenne jellemző a korrupció, és a szabálytalanság. Ami történt, az a hazai baloldalhoz, balliberálisokhoz köthető, hiszen 2010 előtt mind a fővárost, mind az országot az MSZP–SZDSZ pártkoalíció irányította. Fővárosi munkacsoportunk feladata, hogy megtaláljuk arra a kérdésre a választ, kihez, vagy kikhez kerülhettek a metrópénzek. Meg kell vizsgálni, hogy kik hozták meg az ügyben a valódi döntéseket, s mi lehetett a motiváció, s kik szerepelnek a metródossziéban. Érdekes, hogy a jelentésben monogramokat tüntetnek fel, de ezen munkacsoportunk túlhaladt, tehát nem a monogramok megfejtésén dolgozunk, hanem a valódi döntéshozókra vagyunk kíváncsiak. Ezért folyamatosan meghallgatásokat tartunk; az akkori időszak döntéshozóit hívjuk meg a bizottsági ülésekre. A mi munkánk mellett a parlament gazdasági bizottsága is folytatja az ügyben a tényfeltárást, s jól látszik, hogy a politikusok nekik nem hajlandóak nyilatkozni ezekben a kérdésekben. Ezért mi először a végrehajtókat hívtuk meg, így a BKV Zrt. igazgatóit, a BKV Zrt.-n belül működő metróprojekt igazgatóit, a kinevezett metróbiztost, s csak a legvégén az érintett politikusokat. Az eddigi meghallgatások alapján kiderült, hogy Demszky Gábor politikai kabinetje volt az a szűk döntéshozói kör, amely a 4-es metró ügyében lényegében határozott. Az élen Demszky állt, és helyettesei, így Hagyó Miklós. Felháborító, hogy Demszky Gábor korábban azt nyilatkozta, hogy semmit nem tudott a 4-es metró beruházásáról – ha nem lenne ilyen komoly az ügy, akkor csak nevetnénk ezen. Holott Magyarország történetében a legnagyobb, míg az EU-ra vonatkoztatva a második legnagyobb korrupciós botrányról van szó, és erről állította azt Demszky, hogy semmit sem tudott. Az eddigi meghallgatásokon kiderült: nem csak arról van szó, hogy Demszky Gábort folyamatosan tájékoztatták a beruházásról, hanem a volt főpolgármester maga adta az instrukciókat közvetlenül vagy egy kinevezett vezetőn keresztül. Azt nem lehet tudni, hogy ezek mind a saját elképzelései vagy a kabinetéi voltak-e, de az tény, hogy a balliberális erőké. Ezért az ellopott pénzeket azon az oldalon kell keresni. A korrupción kívül súlyos milliárdokba került a magyar adófizetők számára a szakértelem hiánya. Kiderült, hogy a 2010 előtti városvezetés a választásokig minden áron át akarta adni a 4-es metrót. Ezért annak ellenére sem állították le a beruházást, hogy 2008 elejére kiderült, hatalmas a káosz a kötbérek körül, nem készültek el időben a metróállomások, amelyek így képtelenek voltak fogadni a meghatározott ütemben haladó fúrópajzsokat, az eszközöket emiatt többször is le kellett állítani. Ezért a politikai érdek és a szakszerűtlenség miatt több tízmilliárdos nagyságrendben károsíthatták meg a fővárost és a magyar államot. Emellett ott vannak a korrupciógyanús és jogszabályba ütköző szerződések vagy éppen a közbeszerzés nélkül megkötött különböző tanácsadói szerződések, amelyek egy-két témakör köré csoportosultak, és a legutóbbi beszámoló szerint ezeket az akkori metróbiztos rendelte el. Tehát ő jelölte ki azokat a cégeket, amelyekkel kapcsolatban felvetődött, hogy közbeszerzés nélkül kötötték meg a szerződéseket, amelyeknek az összértéke elérhette az egymilliárd forintot. Itt 10–230 milliós szerződésekről beszélhetünk. A metróbiztos pedig két politikusnak tartozott beszámolással, Demszky Gábornak és a volt szocialista főpolgármester-helyettesnek, Hagyó Miklósnak. Bár szorosan nem tartozik a témához, de nem árt tudni, hogy 2010 után a fővárosi önkormányzat, élén Tarlós István főpolgármester úrral, hatalmas munkával és küzdelem árán tette rendbe ezeket a szerződéseket, így, igaz, sok éves késéssel, de 2014-ben mégis átadták a 4-es metrót.

Május 31-éig kéne elkészülni a jelentésüknek. Tudják tartani ezt a határidőt?

– Valóban, mandátumunk addig tart, de meghallgatások sokasága miatt kérjük a közgyűléstől, hogy hosszabbítsa meg a jelentéstétel határidejét legalább szeptember 30-áig. Hiszen nyáron nehezebb elérni az érintetteket, és több meghallgatást szeretnénk tartani. Reméljük, hogy őszre elkészül a jelentés; eddig úgy tűnik, hogy a szálak a Demszkyhez és a szocialistákhoz vezetnek. Tehát hozzájuk köthető Magyarország legnagyobb korrupciós botránya. A 2010 előtti időszak szerződéseit, a döntéshozatalokat, a pénzügyi érdekeket vizsgálja a nyomozó hatóság. Várjuk a folyamatban lévő nyomozások eredményeit.

Április 24-én éppen Becker László volt metróbiztost akarták meghallgatni, aki nem jelent meg. Arra hivatkozott, hogy a testület tevékenysége „aktuálpolitikai ügyekről” szól. Az Ön által vezetett bizottság nem hatóság, így aztán vagy eljön valaki a meghallgatásra, vagy nem érdekli őt az egész.

– Egyértelmű, hogyha nem jön el valaki a meghallgatásra, az csak megnehezíti a munkánkat. Nem vagyunk szerepzavarban, tudjuk, nincsenek hatósági jogköreink, mi csak meghívhatjuk az érintetteket a meghallgatásra. Ellenben van Magyarországon olyan hatóság, amelyik nem meghív, hanem beidéz… Az pedig eléggé beszédes, hogy a hajdani metróbiztos álságos indokot hangoztatva nem jön el a meghallgatásra. Természetesen ő már nincs a fővárossal munkaviszonyban, hanem az OLAF jelentésében is szereplő kivitelező cég, a Swietelsky alkalmazottja. Aktuálpolitikai ügyről pedig szó sem lehet, hanem legfeljebb bűnügyi, erkölcsi vonatkozásúról, és nem a napokban, hanem szinte egy évtizede nevezték ki Becker Lászlót. Mi pedig azt szeretnénk elérni, hogy a magyar társadalom lássa, kik károsították meg milliárdokkal, és kik azok, akik így is szeretnének újra visszakapaszkodni a hatalomba.

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség