Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2019. június 16, vasárnap, Jusztin napja van. Holnap Laura, Alida és Alina napja lesz.

A Mindenhatónak szánt hálaadó ajándék

E-mail Nyomtatás

A húsvéti ünnepek méltó befejezéseként április 17-én este a budai Várban avatták fel Rieger Tibor Koronázási Palást szobrát. „Édes fája keresztnek, erős záloga kegyelemnek./ Lába alatt ellenség, fényben a krisztusi fenség./ Egybegyűlők szolgálnak, a legfőbb égi királynak/ Íme a Szentanya képe ragyog csillogva az égen/ Ülve mutatja a trónus, a rajta uralkodó Krisztust”. Ezek a hexameterek latin nyelven itt olvashatók a paláston. Első irodalmi emlékeink között tartják számon ezeket a sorokat, amelyeket az eredetileg miseruhának készült palástba szőttek alkotói. Ez a műalkotás, másfélszeresre nagyítva, olyan részleteket mutat meg, amelyeket a Nemzeti Múzeumban őrzött eredeti koronázási paláston nem láthat a látogató ilyen tisztán. Ugyanakkor – hangsúlyozta dr. Nagy Gábor Tamás polgármester – ez a bronzszobor nem másolat, nem olyan, mint egy fénykép, hanem a művész legbensőbb énjén átszűrt, megküzdött, bronzba öntött alkotás.

Pár éve a Budavári Önkormányzat egy kiállításra kapta kölcsön a művésztől a szobrot, majd amikor már vissza kellett adniuk, úgy döntöttek a képviselő-testülettel, hogy megvásárolják. Helyét itt, az egykori Mária Magdolna templom megmaradt területén – Rieger Tibor javaslatára – a szentély tengelyében, szakrális pozícióban helyezték el. Szakrális tárgyat szakrális helyen ünneplünk az ünnepen, tehát egy különleges találkozás ez a mai, húsvét hétfő este – mondta a polgármester, aki szólt arról is, hogy a Koronázási Palástot 1031-ben István király uralkodásának 30. és Gizellával kötött házasságának 35. évfordulója alkalmából tulajdonképpen hálaadó ajándékként ajánlotta fel a székesfehérvári bazilikának. Összesen 64 alak szerepel a miseruhán: Krisztus, a Szűzanya, a szentek mellett alul maga a király és a királyné, köztük egy fiatal fiú, feltehetőleg Imre herceg. Érdekessége a feliratnak, hogy latin és görög betűk egyaránt olvashatók rajta, amellyel alkotója az akkori magyar királyságban élő keresztények keleti és nyugati ágához egyaránt szólni akart.

A művész szerint van egy nagy félreértés a palásttal kapcsolatban: azt állítják sokan, hogy azért a gazdag képi ábrázolás, mert a középkorban az emberek többsége nem tudott olvasni, és így az evangéliumi tanítás megnyílt számára. „Ez nem így van, hiszen gondoljuk csak meg, hogy ha a főpap felvette miseruhaként, mozgott, kezét összekulcsolta, a paláston olyan redők keletkeztek, hogy azokról leolvasni semmit sem lehetett. Egyet nem tudnak ma elképzelni, hogy egy mű a Mindenható számára készült. A későbbiekben is olyan helyekre kerültek szobrok, ahol az emberek nem láthatták, csak napjainkban a teleobjektívek segítségével. Nem az embernek, az Istennek készültek az alkotások. Ez a mai világtól idegen, de a középkor, amit lesajnálnak, és sötétnek mondanak, – és milyen kor mond sötétnek? Az, amelyik százmilliószámra embereket öl meg, – akkor ez elgondolkodtató. Nos, ez a palást is a Mindenhatónak szánt hálaadó ajándék, és én is, a magam szerény módján, hálát akartam adni a Mindenhatónak. 2004-ben, amikor elkészült a bronzpalást, egy daru beemelte az utcáról a kertembe, ott állt a kiskapu mellett, és én azt gondoltam, ott marad nálam végleg.” A Várnegyed Galériából került a szobor a budai Várba, előbb ideiglenes, és nemrég a végleges helyére.

 

MA/felvidek.ma

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség