Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. augusztus 18, péntek, Ilona napja van. Holnap Huba napja lesz.

Hatékony fellépés a terrorizmus ellen

E-mail Nyomtatás

Többen támogatják a magyar migrációs álláspontot

A nyugati médiában és a nagy nemzetközi szervezetekben – az Európai Unióban, a NATO-ban – változatlanul igen erősen jelen van a számunkra túlzó politikai korrektség. Bizonyos problémákat nem, vagy csak nehézkesen lehet felvetni, bizonyos témák annyira érzékenyek, hogy – hiába várnák el az emberek – sokszor nem lehet nevén nevezni a dolgokat. Tipikusan ez a helyzet a tömeges migrációval is – közölte a Magyar Fórummal Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese, s hozzátette: „a NATO-n belül szerencsére megszűnt az illegális migráció tabutéma jellege, és egymás között őszintén eszmét lehet cserélni róla. Ebben Magyarország úttörő szerepet játszott.”

Mi adta az apropóját a NATO védelmi miniszterei tárgyalásának?

– Május végén a NATO rendkívüli állam- és kormányfői találkozót, úgynevezett minicsúcsot tartott, ennek során mutatkozott be először szövetségesei körében Donald Trump új amerikai elnök. A június 29-ei védelmi miniszteri találkozó elsősorban a minicsúcs döntéseinek a kibontását, a részletek pontos meghatározását szolgálta, ami egyúttal már a 2018 júliusában tartandó következő NATO-csúcstalálkozó előkészítésének a kezdetét is jelentette. Tudni kell a NATO-ról, hogy az utóbbi években Európa biztonsági környezetére jellemző kedvezőtlen folyamatok miatt a szervezet munkája rendkívül sokrétűvé és intenzívvé vált. A találkozók céljai közé tartozik ezért az is, hogy a miniszterek a sok szálon futó aktuális feladatokat áttekintsék, és ahol szükséges, biztosítsák a szükséges politikai iránymutatást, a NATO által vezetett nemzetközi békeműveletektől kezdve a katonai képességfejlesztésen át egészen az úgynevezett transzatlanti tehermegosztás kérdésköréig.

A NATO-n belüli tehermegosztás csak a kiadások növelését jelenti?

– Nem, az csak egy tényező, ha a legismertebb is. A NATO-n belüli tehermegosztás három pillérre épül: az első a 2%-os védelmi költségvetés és a 20%-os fejlesztési arány teljesítése, a második a növekvő védelmi kiadások becsatornázása a szövetségesek által vállalt képességcél csomagok teljesítésébe, a harmadik pedig a műveleti hozzájárulás. A kormány egy határozatban már döntést hozott, hogy a magyar védelmi költségvetés 2024-re érje el a GDP legalább 2%-át és 2025-től az elért szintet tartsa meg. A védelmi költségvetésen belüli a 20%-os fejlesztési arányt a tárca már 2017-ben teljesítette és ezt a szintet az elkövetkező években is tartani fogja. Hazánk 2017. évi NATO Képességcél Csomagját teljes egészében elfogadtuk. A képességcélok teljesítésére megfelelő alapot biztosít a kormány döntése a védelmi költségvetés növeléséről és a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderő-fejlesztési Programról. A Magyar Honvédség a haderő és a műveletben tartott erők arányát figyelembe véve már évek óta az egyik legnagyobb hozzájáruló a műveletekhez a szövetségen belül.

Magyarország eddig is sokat áldozott a migráció megállításáért. Ezt elismerik egyáltalán a védelmi miniszterek?

– Látni kell, hogy a nyugati médiában és a nagy nemzetközi szervezetekben – az Európai Unióban, a NATO-ban – változatlanul igen erősen jelen van a politikai korrektség „szabálya”. Bizonyos problémákat nem, vagy csak nehézkesen lehet felvetni, bizonyos témák annyira érzékenyek, hogy – hiába várnák el az emberek – sokszor nem lehet nevén nevezni a dolgokat. Tipikusan ez a helyzet a tömeges migrációval is. Ezen a helyzeten Orbán Viktornak és a másik három visegrádi ország vezetőinek a nyílt és tárgyilagos kommunikációja jelentősen javított, és Donald Trump megnyilvánulásai is sokat oldottak rajta, de a politikai korrektség „béklyóit” nem lehet egyik napról a másikra levetni. A NATO-n belül szerencsére megszűnt az illegális migráció tabutéma jellege, és egymás között őszintén eszmét lehet cserélni róla. Ebben Magyarország úttörő szerepet játszott. Egyetértést alakítottunk ki arról, hogy a migrációnak nemcsak gazdasági, demográfiai vagy közegészségügyi vonatkozásai vannak, hanem nemzetbiztonságiak is. Ennek a felismerésnek a jegyében a NATO tavaly haditengerészeti műveletet indított, amivel hozzájárul a migrációs áradat megfékezéséhez. Bizonyos eredmények már mutatkoznak, de persze még messze vagyunk attól, hogy meg tudjuk állítani a modern kori népvándorlást. Az mindenesetre tény, hogy az illegális migrációval kapcsolatos határozott magyar álláspontot jól ismerik a nemzetközi életben, és az elismerése, a támogatottsága egyre növekszik.

Érdekeltek vagyunk az Európai Védelmi Alap létrehozásában?

– Az Európai Védelmi Alap létrehozása fontos lépés a tekintetben, hogy korábban a védelemre nem álltak rendelkezésre uniós források, azt minden tagállam saját költségvetéséből biztosította. Az egyébként is alacsony tagállami védelmi költségvetések a 2008-as gazdasági válság miatt tovább csökkentek, ez különösen érzékenyen érintette a védelmi kutatás-fejlesztés területét, így az, hogy az EU pluszforrásokat tud biztosítani a tagállami erőfeszítések kiegészítéseként mind a védelmi kutatásra, mind a képességfejlesztésre, üdvözlendő tény.

Ez az alap egyenlő egy európai közös hadsereggel?

– Az Európai Védelmi Alap nem egyenlő az európai közös hadsereggel. Utóbbi, illetve egy Európai Biztonsági és Védelmi Unió ötlete, egyelőre csak távlati célként fogalmazódott meg az integráció jövőjével kapcsolatos gondolkodás során. Rövid távon cél a tagállamok mélyebb és szorosabb védelmi együttműködése a továbbra is kormányközi keretekben, a tagállami szuverenitás megőrzése mellett működő Közös Biztonság- és Védelempolitika keretében. Az Alappal az Európai Bizottság mindössze ösztönözni kívánja a tagállamokat a szorosabb és rendszeresebb együttműködésre a katonai képességek fejlesztése és beszerzése terén, és segíteni kívánja az európai védelmi ipar versenyképességének javítását. Az Alap nyújtotta lehetőségek kiaknázásával fejlesztett és a későbbiekben beszerzett katonai eszközök azonban továbbra is tagállami tulajdonban maradnak, azok felett semmilyen nemzetek feletti entitás nem rendelkezik.

Mennyit kell befizetnünk az alapba?

– Az Európai Védelmi Alap – elnevezésével ellentétben – nem egy valódi pénzügyi alap, hanem az Európai Bizottság által a védelmi kutatásra és képességfejlesztésre elérhetővé tett uniós források és pénzügyi ösztönzők összessége. Befizetnie nem kell a tagállamoknak.

Rájöttek végre Brüsszelben, hogy a terrorizmus és a migráció szorosan összefügg?

– Azt gondolom, hogy igen, de végtelenül szomorú, hogy az utóbbi két-három évben számos ártatlan embernek kellett meghalnia a különböző nyugat-európai terrormerényletekben, amíg ez az egyértelmű összefüggés más politikai vezetőkben is tudatosodott. Összességében azt mondanám, hogy a téma változatlanul igen kényes, de legalább már szabadon fel lehet vetni, és – bár ez olykor csak a színfalak mögött, folyosói beszélgetések során derül ki – örvendetes módon egyre többen tartoznak a „magyar klubba”.

A találkozón részt vevő új NATO-tag, Montenegró, mennyiben járul hozzá Nyugat-Balkán stabilitásának megteremtéséhez?

– Montenegró kis ország, területét és lakosságát tekintve is hozzávetőleg egy magyarországi megyének felel meg, mégis biztonságpolitikai szempontból igen sokat jelent a NATO-csatlakozása. Több, biztonsági szempontból kedvezőtlen folyamat zajlik ugyanis most egyszerre a volt Jugoszlávia térségében, gondoljunk például a nyugat-balkáni migrációs útvonalon vándorló tömegekre, a törékeny macedón belpolitikai helyzetre vagy a radikális iszlám egyre intenzívebb boszniai jelenlétére. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy egy ország sokévi törekvés és számos reform eredményeként úgymond révbe ért, és csatlakozni tudott a transzatlanti szövetséghez. Montenegró pozitív példa a többi, NATO- vagy EU-tagságra pályázó nyugat-balkáni ország előtt, hiszen jelzi, hogy a nyugati integrációs szervezetek „ajtaja” változatlanul nyitva áll. Ez nagyon fontos üzenet, és ösztönözni fogja a többieket is, hogy megtegyék a szükséges – nemritkán fájdalmas – lépéseket az euroatlanti és az európai integráció útján. Mindez természetesen fokozza a térség stabilitását.

Tanácsokkal is ellátjuk a balkáni országot?

– Igen, végig aktívan segítettük őket a NATO-tagság felé vezető úton. Ez egyfelől politikai támogatást jelentett, másfelől gyakorlati segítségnyújtást. A politikai támogatás leglátványosabb eleme talán az volt, hogy több mint négy éven át podgoricai képviseletünk volt a NATO összekötő nagykövetségén Montenegróban, azaz a magyar diplomaták képviselték az országban az észak-atlanti szervezetet. Jelzésértékű volt az is, hogy Montenegró csatlakozási jegyzőkönyvét – melyet minden NATO-tagországnak jóvá kellett hagynia – a magyar Országgyűlés az elsők között ratifikálta. Ami a dolgok gyakorlati oldalát illeti, a NATO követelményeinek teljesítéséhez sok téren át kellett alakítani a montenegrói védelmi szektort, és ebben mi mindig készséges partnerek voltunk. Azt is kiemelném, hogy megfigyelői minőségben több ízben meghívtuk a montenegróiakat a Magyarország és a NATO között zajló konzultációkra, hogy így minél hamarabb és minél jobban képbe kerüljenek, mit is jelent a katonai szövetség mindennapjaiban való részvétel.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség