Önkormányzatok nélkül nincs magyar állam
Korai a kormány intézkedéseit bírálni, 5-6 év után már lehet tudni, hogy ezek a próbálkozások mennyire voltak sikeresek. Tehát hiába kongatják a vészharangot, 2019-ben is lesz önkormányzatiság – szögezte le Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, Tab fideszes polgármestere.
Többször is felemelte a szavát az államháztartásban dolgozók közti bérkülönbség ellen. A TÖOSZ csak kritizál, vagy javaslatot is tesz a kormány felé az önkormányzati tisztviselők bérrendezése érdekében?
– Természetesen, mi nem csak kritizálunk, hiszen az részünkről óriási felelőtlenség lenne, és rontaná hitelünket. Július 27-én, amikor második alkalommal folytattak egyeztető tárgyalást a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete, az önkormányzati szféra országos érdekszövetségei és a Belügyminisztérium képviselői, olyan javaslattal éltem, amely akceptálja a szakszervezet sztrájkkövetelésében foglaltakat, és azzal egyetemben beleilleszthető a mostani, önkormányzati autonómiát nem bántó finanszírozási rendszerbe.
Milyen az a javaslat, ami mindenkinek jó lehet?
– Tény, hogy a mostani finanszírozási rendszerben nem lehet az illetményalaphoz hozzányúlni, mert annak továbbgyűrűzését jelen pillanatban sem a költségvetési törvényen, sem pedig a kormányzati szándékon nem lehet keresztülvinni, hiszen minden önkormányzat önálló autonómiával rendelkezik ezekben a kérdésekben is. Ha megvizsgáljuk azt, hogy a feladatfinanszírozási rendszerben a 4 580 000 forintos, kimondottan köztisztviselőre fordítandó állami támogatás 70%-a bér és járulék, 30% a dologi rész, ez azt jelenti, hogy 3 200 000 forint nagyságrendileg a bér- és járulékköltség. A szakszervezet igényét figyelembe véve, ha ezt megemeljük 25%-kal, az azt jelenti, hogy október 1-jétől 800 000 forinttal emelkedne az éves támogatása a jelenlegi 4 580 000 forintnak. Tehát akkortól 5 380 000 forint lenne a köztisztviselőkre kapott támogatása egy főre vetítve az önkormányzati szektornak.
S mennyibe kerülne ez az államnak?
– A kormányzat 25 000 fő köztisztviselőnek a finanszírozásával számol, így azt 800 000 forinttal megszorozva látható, hogy 3 milliárd forintba kerül az emelés összesen az államnak 2017-ben. Ehhez nem kell költségvetési törvényt módosítani, ugyanis kormányhatározattal odaadható az önkormányzatoknak. Tekintettel arra, hogy a bérrendezések miatt 2018. január 1-jétől plusz 12%-os béremelésre lenne szükség, javaslatom, hogy az 5 380 000 forint állami támogatás 400 000 forinttal emelkedjen meg, ami azt jelenti, hogy az egy főre jutó állami támogatás az önkormányzati köztisztviselői szférában nagyságrendileg 5 780 000 forint lenne. Ennek a 25 000 főre vetített éves kihatása 30 milliárd forint, viszont itt kellene élni a beszámítás rendszerének átalakításával a 2018. évi költségvetési törvény módosításával, hiszen az a 303 önkormányzat, amely jelen pillanatban is meg tudja adni a többletforrásokat, azokat arányosan kellene csak támogatni. Ezért a beszámítási összegből matematikai módszerrel hozzávetőleg 7 milliárd forintot be lehetne számolni az önkormányzati szektornak. Ez azt jelenti, hogy a költségvetési finanszírozási igény 2018. január 1-jétől plusz 23 milliárd forint lenne. Továbbá 2019. január 1-jétől egy 7-8%-os emelésre lesz még szükség, ami nagyjából 220 000 forintot jelent. Így 5 780 000 forintról 2019 első napjától 6 000 000 forint lenne az egy köztisztviselőre juttatott feladatfinanszírozási forrás. Ennek a költségvetési kihatása beszámítással együtt 27 milliárd forint összesen 2019-ben. Szerintem ez a javaslat támogatható a kormányzat számára, hiszen a költségvetési mozgástere szinte hibahatáron belül van, rendezi ugyanúgy a béreket. A többi már csak szándék és akarat kérdése. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint ez egy járható út. Ők is kiszámolják a javaslatunk államháztartási összegét, és nagyon remélem, hogy az augusztus 24-ei kormányülés előtt még találkozunk. Ha akkor nem sikerül, akkor a szeptemberi kormányülésre kéne bevinni a javaslatunkat.
A közelmúltban hangzott el, hogy a kormány már a „kicsiket” is támogatni akarja a Modern Városok Programját követően. Ez segítséget jelent?
– Örülök, hogy ez az kérdés előtérbe került, hiszen a TÖOSZ már javasolt egy 50 milliárdos keretet a kistelepülések fejlesztési támogatásainak rendezésére. Az uniós támogatások tekintetében a Modern Városok Programján belül 3200 milliárdot osztanak szét, s nagyon örülnék neki, ha ennyit kapnának a kisebb települések is. Az jól látszik, hogy a területi operatív programok főleg a járási és megyeszékhelyeket hozzák helyzetbe, a kicsiket egyáltalán nem, ezért azokat a vidékfejlesztési programokból kéne finanszírozni. Viszont a vidékfejlesztési programok nagy része mezőgazdasági természetű, a kisebbik fordítható települési támogatásra. Ezért kéne a hazai költségvetésből 50 milliárdos csomagot finanszírozni, mely területi kihelyezett támogatásként működne, amire falvak és községek pályázhatnának – kimondottan, amire szeretnének. Például közkonyhák felszerelésére, járdaépítésre, ravatalozók tatarozására, amire nincsenek uniós támogatások. Ezután újabb településfejlesztési képet kéne alkotni, és az abszolút hátrányos helyzetű térségeket fel kell zárkóztatni – ami már egy komplex csomag.
Egy megyeszékhely, megyei jogú város támogatása nem hat ki a környékén élő településeken élőkre?
– Sajnos nem. Egy versenyuszoda, egy sportcsarnok, egy színház építése vagy felújítása nem hat ki egy tőle 10-20 kilométerre fekvő falu életére. Esetleg be tudnak menni meccset vagy előadást nézni. A közlekedési projektek, így az autópálya-bekötések már kihatnak.
Ön szerint is veszélyben van az önkormányzatiság, ahogy azt az ellenzéki politikusok nap mint nap nyilatkozzák?
– Ez elég nagy túlzás. Mindenhol választanak polgármestert, és képviselő-testületi tagokat, s minden településnek van költségvetése. Azt pedig megteheti a magyar állam, hogy még nagyobb befolyást szerezzen az önkormányzatok felett. A feladatok államosítása terén már vannak érdekességek, gondoljunk az iskolákra, a közműszektorokra. Még korai ezeket az intézkedéseket bírálni, 5-6 év után már lehet tudni, hogy ezek a kormányzati próbálkozások mennyire voltak sikeresek. Tehát hiába kongatják a vészharangot, 2019-ben is lesz önkormányzatiság, mert önkormányzatok nélkül nincs magyar állam.
Akkor az önkormányzati rendszer átalakítása sem ördögtől való?
– Nem az, hiszen abban mindenki egyetért, hogy szép ábránd volt a ’90-es év, csak az akkori önkormányzati törvényben foglalt feladatokat nem lehetett finanszírozni. Ezért kellett a szerteágazó feladatsort és a hozzá nem rendelt pénzügyeket valahogy összerendezni. Ez valakinek tetszik, másoknak pedig nem. Mi sem értünk mindennel egyet, így nem értjük, hogy egyes területeken miért nem államosítanak teljesen, máshol pedig miért estünk ki mind a finanszírozó, mind a működtető feladatkörből. Úgy látom, hogy ez nem gazdasági, hanem politikai döntés, és ha látjuk, hogy a változtatások közül valami nem sikerült, azt korrigálni kell.
Politikai döntést említett. Sosem vetették szemére, hogy fideszes polgármesterként miért nem tudja jobban a kistelepülések érdekét képviselni?
– Nem. A tagjaink sorából sem. Nálunk igen nagy politikai palettából álló polgármesteri grémium alkotja a tagságot. Véleményük az, hogy a TÖOSZ jól képviseli az érdekeiket, hiszen az önkormányzati érdek egyenlő az állampolgárok érdekeivel. A környezet, amiben ezt tenni lehet, az sem elhanyagolható. Bárki bármit gondol, attól, hogy fideszes vagyok, nem tudok a falvak számára akkora forrást szerezni, mint amennyit a megyeszékhelyek, megyei jogú városok kaptak. Igaz ők 23-an vannak, itt pedig több mint 1700 település. Azt nem vitatom, hogy szükség van Modern Városok Programjára, de nem ekkora forráskülönbséggel.
A TÖOSZ által felvetett problémákat közölte már személyesen a miniszterelnökkel?
– Szeretnék még az ősszel a kormányfővel találkozni, és hamarosan megírjuk számára a levelet. Eléggé szerencsés önkormányzati szövetségi vezetőnek tartom magam, mert a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel folyamatosan találkozom, és akkor mindig jelzem neki az önkormányzatokat érintő problémákat.
Medveczky Attila