Kampány indul a gyengébb minőségű áruk ellen
A kettős élelmiszer-minőség kapcsán Zsigó Róbert, az agrártárca államtitkára kiemelte: a silányabb termékek forgalmazása az európai közös piac problémája, amelynek mielőbbi megoldásához széles körű összefogásra van szükség. Hozzátette, hogy a fogyasztók érdekét védi a Brüsszelnek elküldött jogszabályi javaslat is, amely szerint a gyártóknak jelölniük kell, ha termékük a többi országétól eltérő minőségben kerül Magyarországra.
Mit tesz a kormány a silányabb minőségű élelmiszerek visszaszorítása érdekében?
– A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy hazánkban silányabb minőségű élelmiszereket gyártanak a multinacionális cégek. A tisztességtelen gyakorlat visszaszorítása elsősorban jogi kérdés, és Brüsszelnek kell megoldást találnia a megfelelő jogi környezet kialakítására. A Földművelésügyi Minisztérium az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló előterjesztését az Országgyűlés elfogadta, ennek részét képezi az azonos termékek minőségi különbségének jelölését kötelezővé tevő szabályozás. A jelölésre vonatkozó passzust továbbítottuk jóváhagyásra az Európai Bizottsághoz, az úgynevezett notifikációs eljárásra. Legfontosabb célkitűzésünk, hogy a magyar fogyasztók biztonságos, jó minőségű, az egészség megőrzését támogató élelmiszerekhez jussanak hozzá, és ezen élelmiszerek minél nagyobb részét a magyar élelmiszeripar állítsa elő a magyar mezőgazdaság által megtermelt alapanyagokból. Szintén a Földművelésügyi Minisztérium háttérintézményeként működő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal minden törvényi felhatalmazásával mindennap azon dolgozik, hogy a magyar családok asztalára egészséges, biztonságos, kiváló minőségű, lehetőleg magyar élelmiszerek kerüljenek. Az elmúlt esztendőkben, hogy egy példát mondjak, a Kiemelt Ügyek Igazgatósága a NÉBIH-en belül közel 9 milliárd forint áfacsalást és adócsalást akadályozott meg, emellett minden tisztességtelen vállalkozással szemben fellép a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. Az üggyel kapcsolatban, mint köztudomású, rendkívüli csúcsértekezletet tartottak a V4-országok miniszterelnökei. Ezen az egyeztetésen megállapodtunk abban, hogy közösen fordulunk a probléma jogi megoldásának érdekében az illetékeshez, az Európai Bizottsághoz.
Szükséges a vásárolói szemléletmód formálása?
– A kormány 2010 óta minden rendelkezésére álló eszközt felhasználva folyamatosan dolgozik egyrészt az élelmiszerek minőségének a növelésén, másrészt pedig a tudatos vásárlói magatartás megerősítésén. Engedjen meg két példát erre. A Földművelésügyi Minisztériumban a szakma képviselőinek bevonásával folyamatosan felülvizsgáljuk a Magyar Élelmiszerkönyv különböző fejezeteit, ezzel is segíteni kívánjuk, hogy a vásárlók egyre jobb minőségű élelmiszerekhez juthassanak. Legutóbb egyrészt a húskészítményekre vonatkozó előírásokat módosítottuk, pontosítottuk, szigorítottuk a hús fogalmát, és több termékben megemeltük a kötelezően benne lévő hús arányát, de emellett egyébként a kenyerekre és a pékárukra vonatkozó fejezeteket is módosítottuk, éppen azért, hogy jobb minőségű élelmiszereket tudjanak vásárolni. Az élelmiszerek minőségével kapcsolatban nagyon fontos kérdés a vásárlói tudatosság növelése, valamint a vásárlók hiteles információval való ellátása. A Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal két évvel ezelőtt elindította a Szupermenta-programját, melynek keretében minden hónapban más és más termékcsoportot vizsgálnak, s a vizsgálat eredményeit a honlapon közzéteszik, így minden vásárló az előtt tudja, hogy bizonyos termékcsoportokból mit érdemes venni, mielőtt a boltba elmegy. A vásárlói tudatosság hatékony eszköz lehet a gyengébb minőségű élelmiszerek visszaszorításában, éppen ezért a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szemléletformáló és tájékoztató kampányokat szervez. A kormány 3 hete elfogadott 20 pontos élelmiszer-biztonsági akcióterve mindezek mellett tartalmazza az élelmiszer védjegyrendszer megerősítését és a Magyar Élelmiszerkönyv előírásainak az utóbbi időben is folytatott szigorítását, kiterjesztését, valamint az ellenőrzéseket végző hatóságok személyi és technikai feltételeinek javítását is.
Medveczky Attila