Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2020. július 4, szombat, Ulrik napja van. Holnap Emese és Sarolta napja lesz.

Otthonra lelni a távolban is

E-mail Nyomtatás

50 éves a római Szent István Zarándokház

A Szent István zarándokház elődjét Szent István magyar király alapította. Országalapító királyunk a Szent Péter-bazilika mellett, a pápától kapott magyar nemzeti templom szomszédságában szállást építtetett magyar zarándokoknak. 1776-ban a templomot és a zarándokházat lebontották a bazilika sekrestyéjének az építése érdekében. Utódját, a mai Szent István Zarándokházat 1967-ben szentelték fel. A Szent István Zarándokház igazgatóját, Dr. Németh László itáliai magyar főlelkészt kérdeztük az intézmény múltjáról, jelentőségéről.

A Szent István Ház honlapján azt olvasom, hogy „kényelem 1965 óta” Mégis 50 éves évfordulót ünneplünk. Mi az évszámbeli eltérés oka?

–Mindszenty József bíboros kezdeményezésére a II. világháború után, a Szent István Házat többször létre akarták hozni. Az 1964-es Magyarország és a Vatikán között létrejött részleges megállapodás után, amikor az emigráns magyar papok kiköltöztek a Pápai Magyar Intézetből, adódott egy lehetőség; a Genfben élő magyar nemesasszony, Fáy Erzsébet megírta Zágon József atyának, hogy egy örökségből felépíti a zarándokházat, amennyiben a magyar emigráció telket bocsát erre a célra. Zágon József 1965. december 15-én hozta létre a római Szent István Alapítványt, amely megvásárolta a telket, 1966. november 19-én tették le az alapkövet, és 1967. augusztus 20-ára készült el a ház első ütemet, ekkor adták át használatra az alapítványnak, és szentelték fel a kápolnát. Tehát 2015-ben volt félszáz éves az alapítvány, idén pedig a ház felszentelésének 50. évfordulóját ünnepeljük.

Az alapítvány első elnöke, Mons. Zágon József menedékházat is létrehozott ezzel az emigrált magyar papok számára?

–Zágon József 1949-ben emigrált Győrből, hogy letartóztatását elkerülje. 1950-től három évig az emigráns katolikus magyarok apostoli vizitátora, s utána is a magyar emigráció meghatározó vezéralakja volt. Hűségesen szolgálta Mindszenty József bíboros ügyét, megvalósítva álmát is, a Szent István-i zarándokház újraélesztését. Eredeti elképzelésük szerint ez a ház az emigráns magyarság – amin belül 700-750 szerzetes és világi pap látta el a körülbelül 1,5 millió magyar lelki gondozását – lelkipásztori központja lett volna, s ezen kívül szeminárium, zarándokház, idős papok otthona. A tervekből annyi valósult meg, hogy a ténylegesen Rómában élő emigráns papoknak otthona, és a Rómába igyekvő híveknek zarándokháza lett, mely Szent István nevét viseli.

A rendszerváltás előtt a magyarországi pártállam figyeltette a zarándokházat, és azok felkeresőit?

–A nyugati papi emigrációt folyamatosan megfigyelték, így az alapítvány tagjait, vezetőit, Zágon Józsefet, Mester Istvánt is. Bizonyára voltak olyanok is, akik a házat is megfigyelték, erre vonatkozólag még nem végeztünk kutatást a történeti levéltárban. A zarándokházban rendszeresen találkoztak a magyar emigráns papok, minden évben itt tartották az 1956-os megemlékezést és egy ideig rendszeres magyar szentmiséket is, ezért is biztosan nem kerülte el a magyarországi állambiztonság figyelmét a ház élete.

Főlelkész atyát ki nevezte ki a zarándokház igazgatójának?

–A zarándokház működését biztosító alapítványt tudatosan úgy hozták létre, hogy abba ne legyen beleszólása a Magyar Katolikus Püspöki Karnak. Hiszen nem akarták, hogy a Püspöki Karon keresztül az állam felügyelje az intézményt. Az olaszországi törvények szerint az egyházi alapítvány felügyeleti szerve a római vikariátus volt, s ez a szervezet erősítette meg posztján a zarándokház megválasztott igazgató-elnökét. 2015-ben a vikariátus kezdeményezésére módosítottuk az alapítvány alapszabályát. A Magyar Katolikus Püspöki Kar is felügyelője lett az alapítványnak, most már a tagokat ők választják. Kinevezésemet még a vikariátus erősített meg, ha lejár a megbízatásom, a Püspöki Kar dönt annak meghosszabbításáról, vagy az új igazgatóról.

A zarándokház elődjét országalapító királyunk alapította. Kérem, szóljon arról, milyen régi tárgyak láthatók a kápolnában?

–Sajnos ilyen tárgyak nincsenek, mert a Szent István-i zarándokházat 1776-ban lebontották. 190 évig nem volt a magyaroknak zarándokháza Rómában – „megtört” a folyamatosság. Viszont a zarándokházat úgy építették föl, mint a Szent Péter –bazilika mellett állt, hajdani zarándokház utódját. A szellemi folyamatosság tehát létezik. A lebontott Szent István-i zarándokház templomából hét oszlop maradt meg, azokat beépítettek a Szent Péter-bazilika sekrestyéjébe.

Akkor rosszul tudom, hogy a kápolna egyik képe a nándorfehérvári diadalhoz köthető?

–A kápolnában a 2010-es évek elején elhelyeztünk egy üvegalkotást, amely Kapisztrán Szent Jánost ábrázolja. Alapítványunk 1966 óta évente október 23-án elzarándokol Capestranóba, a szent szülővárosába, részt veszünk a szentmisén és a körmeneten. Ennek a kapcsolatnak az emlékére készült az említett kép, melynek közelében van egy harang is, mely szintén Kapisztrán Szent Jánosra és az 1956-os forradalomra emlékeztet. A harangot 1956-ra szerették volna megöntetni, de csak 2002-ben készült el.

A „kényelmet” írták fel a honlapra. De a zarándokház biztos többet nyújt az ide betérő magyaroknak, mint kényelmet.

–Elsősorban zarándokokat fogadunk be, de baráti társaságot, csoportos és egyéni utazókat is – nem kérünk a vendégektől igazolást arra vonatkozóan, hogy hívő lélekkel jönnek, vagy turistaként. A hívek részt vehetnek a kápolnában a reggeli szentmisén. A papok által vezetett társaságok is a kápolnában vesznek részt zsolozsmán, szentmiséken. Emellett igyekszünk lehetőséget biztosítani a pápai szertartásokon, szentmiséken való részvételre. Korábban a zarándokház kezelését a Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Iskolanővérek Társulatára bízta az alapítvány, ami egyháziasabb jelleget adott az épületnek. Sajnos most kevesebb a kedves nővér, így ezt a feladatot nem tudják ellátni, de világi munkatársakkal is igyekszünk megőrizni a háznak az alapítók elgondolása szerinti lelkületét.

Milyen visszajelzéseket kapnak a vendégektől?

–Nincs olyan intézmény, mely mindenkinek minden igényét kielégíti. A többség elégedetten tér haza, a vendégkönyvben pozitív visszajelzéseket olvasunk.

Elkülönítik a magyar papok, teológus-növendékek és a turisták szállását?

–A házban tartósan teológus-növendékek nem tartózkodnak – a vendégek, zarándokok, turisták a lefoglalt, kiválasztott szobát kapják meg. Többféle szobatípusunk van, melyek árairól a szentistvanhaz.com honlapon tájékozódhatnak.

Mindig teltházas az intézmény?

–Jó lenne, s azon dolgozunk, hogy minél több vendég érkezzen hozzánk. Későtavasztól kora őszig többen jönnek a házba, míg a téli hónapokban kevesebben. Annak pedig külön örülünk, hogy ősztől felújul az épület; a magyar kormány jelentős forrást biztosít ahhoz, hogy az 50 éves Szent István Zarándokház a mai előírásoknak, igényeknek megfelelően fogadja vendégeit.

László atya a zarándokház igazgatója és itáliai magyar főlelkész. Mit jelent az utóbbi titulus?

–A nyugat-európai országokban élő magyar közösségeket magyar lelkipásztorok látják el. Közülük nevezik ki az adott ország magyar lelkipásztorainak vezetőjét, a főlelkészt. Olaszországban a munka dandárját egymagam végzem. Kovács Gergely atya a firenzei magyar közösséget látja el, én pedig másik nyolc városba járok misézni. Nagy segítségemre vannak a magyar misszió munkatársai, főleg a szentmisék és az azt követő magyar találkozók szervezésében.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség