50 éves a római Szent István Zarándokház
A Szent István zarándokház elődjét Szent István magyar király alapította. Országalapító királyunk a Szent Péter-bazilika mellett, a pápától kapott magyar nemzeti templom szomszédságában szállást építtetett magyar zarándokoknak. 1776-ban a templomot és a zarándokházat lebontották a bazilika sekrestyéjének az építése érdekében. Utódját, a mai Szent István Zarándokházat 1967-ben szentelték fel. A Szent István Zarándokház igazgatóját, Dr. Németh László itáliai magyar főlelkészt kérdeztük az intézmény múltjáról, jelentőségéről.
A Szent István Ház honlapján azt olvasom, hogy „kényelem 1965 óta” Mégis 50 éves évfordulót ünneplünk. Mi az évszámbeli eltérés oka?
–Mindszenty József bíboros kezdeményezésére a II. világháború után, a Szent István Házat többször létre akarták hozni. Az 1964-es Magyarország és a Vatikán között létrejött részleges megállapodás után, amikor az emigráns magyar papok kiköltöztek a Pápai Magyar Intézetből, adódott egy lehetőség; a Genfben élő magyar nemesasszony, Fáy Erzsébet megírta Zágon József atyának, hogy egy örökségből felépíti a zarándokházat, amennyiben a magyar emigráció telket bocsát erre a célra. Zágon József 1965. december 15-én hozta létre a római Szent István Alapítványt, amely megvásárolta a telket, 1966. november 19-én tették le az alapkövet, és 1967. augusztus 20-ára készült el a ház első ütemet, ekkor adták át használatra az alapítványnak, és szentelték fel a kápolnát. Tehát 2015-ben volt félszáz éves az alapítvány, idén pedig a ház felszentelésének 50. évfordulóját ünnepeljük.
Az alapítvány első elnöke, Mons. Zágon József menedékházat is létrehozott ezzel az emigrált magyar papok számára?
–Zágon József 1949-ben emigrált Győrből, hogy letartóztatását elkerülje. 1950-től három évig az emigráns katolikus magyarok apostoli vizitátora, s utána is a magyar emigráció meghatározó vezéralakja volt. Hűségesen szolgálta Mindszenty József bíboros ügyét, megvalósítva álmát is, a Szent István-i zarándokház újraélesztését. Eredeti elképzelésük szerint ez a ház az emigráns magyarság – amin belül 700-750 szerzetes és világi pap látta el a körülbelül 1,5 millió magyar lelki gondozását – lelkipásztori központja lett volna, s ezen kívül szeminárium, zarándokház, idős papok otthona. A tervekből annyi valósult meg, hogy a ténylegesen Rómában élő emigráns papoknak otthona, és a Rómába igyekvő híveknek zarándokháza lett, mely Szent István nevét viseli.
A rendszerváltás előtt a magyarországi pártállam figyeltette a zarándokházat, és azok felkeresőit?
–A nyugati papi emigrációt folyamatosan megfigyelték, így az alapítvány tagjait, vezetőit, Zágon Józsefet, Mester Istvánt is. Bizonyára voltak olyanok is, akik a házat is megfigyelték, erre vonatkozólag még nem végeztünk kutatást a történeti levéltárban. A zarándokházban rendszeresen találkoztak a magyar emigráns papok, minden évben itt tartották az 1956-os megemlékezést és egy ideig rendszeres magyar szentmiséket is, ezért is biztosan nem kerülte el a magyarországi állambiztonság figyelmét a ház élete.
Főlelkész atyát ki nevezte ki a zarándokház igazgatójának?
A zarándokház elődjét országalapító királyunk alapította. Kérem, szóljon arról, milyen régi tárgyak láthatók a kápolnában?
A „kényelmet” írták fel a honlapra. De a zarándokház biztos többet nyújt az ide betérő magyaroknak, mint kényelmet.
Elkülönítik a magyar papok, teológus-növendékek és a turisták szállását?
László atya a zarándokház igazgatója és itáliai magyar főlelkész. Mit jelent az utóbbi titulus?