Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. november 19, vasárnap, Erzsébet napja van. Holnap Jolán napja lesz.

Erős családokra építhető fel az erős Magyarország

E-mail Nyomtatás

A demográfiai kihívásokra továbbra is saját erőforrásainkra, a magyar családokra támaszkodva kívánunk választ adni, nem pedig a migrációra alapozva

A leghatékonyabb – még ha nem is a leggyorsabb – válasz a nemzetünk és kultúránk megmaradása és továbbélése szempontjából az a családpolitika, amely arra ösztönzi a fiatalokat, hogy örömmel és bátran vállaljanak gyermeket – tudatta lapunkkal Takács Szabolcs Ferenc európai uniós ügyekért felelős államtitkár.

Mi indokolta az Európai Régiók Bizottsága néppárti (EPP) csoportja Demográfiai változások és társadalmaink újjászületése című tanácskozásának budapesti megtartását?

– A Régiók Bizottsága az Európai Unió olyan intézménye, amely fontos szerepet tölt be az uniós döntéshozatalban, és általában az unióval kapcsolatos politikai ügyekben, mert a bizottságban ülő képviselők – ahogy nevük is mutatja – közvetlenül az európai régiókat képviselik. Így sokkal közvetlenebb a kapcsolatuk az ott élő európai polgárokkal. Ezért jobban ismerik az adott régióban élők gondolkodását, igényeit, problémáit. Ebbe a fontos intézménybe hazánk is delegál önkormányzati politikusokat, akik, mint az Európai Parlamentben, a nagy európai pártcsaládok frakcióiban ülnek. Ezt a konferenciát a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkársága közösen rendezte a Régiók Bizottsága néppárti politikusaival. Az intézmény rendszeresen tart Brüsszelen kívül is kihelyezett frakcióüléseket – s ilyen volt a budapesti, amit a Parlamentben tartottunk, hogy megtiszteljük a helyszínnel is a jelenlévőket. Még 2016 végén javasolták ezt a tanácskozást a magyar delegáció tagjai és örülünk annak, hogy a néppárti frakció úgy döntött, hogy képviselői eljönnek Budapestre. 24 EU-s tagállamból közel 90 képviselő volt jelen, ami a kihelyezett frakcióülések viszonylatában magas létszám. Ez is mutatja, hogy a magyar önkormányzati politikusok milyen szervesen illeszkednek az Európai Néppártba.

Elöregedés tekintetében hol áll Magyarország Európában?

– Különböző statiszták állnak rendelkezésünkre erről, így apró eltérések lehetnek. Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – adatai szerint hazánk a középmezőnyben helyezkedik el az elöregedésre vonatkozó legtöbb mutató szempontjából. 2006 és 2016 között növekedett a 60 éven felüliek száma. Tehát a demográfiai kihívásokra Magyarországon is meg kell találni a választ. Kormányunk meggyőződése, hogy a leghatékonyabb – még ha nem is a leggyorsabb – válasz a nemzetünk és kultúránk megmaradása és továbbélése szempontjából az a családpolitika, amely arra ösztönzi a fiatalokat, hogy örömmel és bátran vállaljanak gyermeket. A felmérések szerint erre megvan a társadalmi igény. Emellett szükséges ehhez egy olyan gazdasági környezet, kiszámítható életpálya, amely azt biztosítja, hogy a gyermekvállalás ne jelentsen nagy terhet a családalapítás előtt állók számára. Ez talán az egyik legfontosabb stratégiai kérdés. Ahhoz, hogy a célt elérjük, lényeges az ország kiszámítható gazdasági pályája.

Sok intézkedést hozott a kormány, hogy több gyermek szülessen. Ezeknek mikorra érezhetők hatásai?

– A stratégiai cél és döntés azt is jelenti, hogy hosszú távon hozza meg a kívánt eredményt. Tehát évtizedes mértékben kell gondolkodni. Minél később kezdi el egy társadalom a demográfiai intézkedések meghozatalát, annál kisebb az esélye, hogy annak meglesz a hatása. Nem vagyok demográfus, de ha azt látják a polgárok, hogy szűkebb vagy tágabb környezetükben ezek a folyamatok elindulnak, akkor lesz ennek egy multiplikátor hatása. De ennél sokkal fontosabb, hogy a házaspárok mennyire érzik saját életükben a kiszámíthatóságot. Ehhez stabilitás szükséges. Lényeges a biztonság, így a fizikai is, hogy biztonságosnak érezzék lakóhelyüket. Ezt és az anyagi biztonságot garantálni kell. Biztató, hogy Magyarországon a születések száma, ha lassan is, de növekszik. 2016-ban 1,5%-kal több gyerek született hazánkban, mint 2015-ben. Tehát a trend pozitív irányú, s ennek az üteme, reméljük, egyre gyorsabb lesz.

Az EU vezető intézményei milyen segítséget nyújthatnak a demográfia kérdéskörében?

– Az Európai Uniónak alapvetően nincsenek hatáskörei kifejezetten a demográfiai témában. Erre a területre csak áttételesen hathat. Nemzeti hatáskörről beszélhetünk, ami helyes. Néhány átfogó stratégiai céllal ugyanakkor az unió is képes hatást gyakorolni. Ezek elsősorban az Európa 2020 Stratégiában jelennek meg. Ilyen a foglalkoztatási ráta 75%-ra emelése, vagy a felsőoktatásban résztvevők arányának növelése. Olyan társadalom- és gazdaságpolitikai célok, amelyek éppen azt a kiszámíthatóságot tudják megteremteni, amiről eddig is szó volt. Európában – s most nem Magyarországról beszélek elsősorban – nagy problémát jelent az ifjúsági munkanélküliség. A gazdasági válság több országban negatív következményekkel járt. Az EU az úgynevezett Ifjúsági Garancia eszközével képes valamilyen hatást gyakorolni, és az Ifjúsági Garancia Rendszerhez uniós forrás is rendelkezésre áll. A program célcsoportja a rendszerbe bevont 25 év alatti, sem nem tanuló, sem nem dolgozó fiatal. A cél az, hogy a nem foglalkoztatott fiatalok minél rövidebb időt töltsenek el munka nélkül, illetve hogy személyre szabott segítséget kapjanak munkaerő-piaci helyzetük javításához. A demográfiai kérdésben a fiatalokat, azt a társadalmi réteget kell megcélozni, amelyik leginkább érintett. A munkahely és a magánélet összeegyeztethetősége tárgyában is született tavasszal konkrét EU-s javaslat, amely az apák számára a gyermek születésekor adandó szabadságot újra szabályozná. Az Európai Szociális Alap forrásai is kiterjeszthetők erre a kérdésre. Természetesen az EU folyamatosan foglalkozik a nők és férfiak közti esélyegyenlőség témájával – ami szintén nagyon fontos, és hatással bír a gyerekszám alakulására. Tehát hiányzó hatásköre ellenére is tett olyan lépéseket az EU, melyek a demográfiai folyamatokra pozitívan hathatnak – de nem közvetlen módon. Magyarország pedig uniós összehasonlításban is élen jár mind a stratégiai, mind a politikai célok megfogalmazása tekintetében. Mivel Magyarország népessége is csökken, ezért a politikának óriási a felelőssége, mert csak erős családokra építhető fel az erős és versenyképes Magyarország és Európa. Ennek érdekében olyan intézkedéseket hozott a kormány, amelyek kedvezőek a családoknak.

Érdeke egyáltalán Brüsszelnek, hogy a tagállamok polgárai szívesen alapítsanak családot, mikor Európa elöregedését a migránsok beengedésével akarja „kezelni?”

– Ez a politika eléggé ismert. Mi a demográfiai kihívásokra továbbra is saját erőforrásainkra, a magyar családokra támaszkodva kívánunk választ adni, nem pedig a migrációra alapozva. Azért sem, mert ez önmagában nagyon leegyszerűsített dolog – ha nincs elég lakos, akkor hozzunk be az országba –, s nem vesz figyelembe semmilyen más szempontot. Azt sem, hogy meg akarjuk-e őrizni Európa kulturális és társadalmi arculatát olyannak, amilyet őseinktől örököltünk. Azoktól, akik évszázadokon keresztül építették Európát. Természetes, hogy a körülöttünk lévő világ változik, amire kontinensünknek reflektálnia kell, de úgy, hogy saját kulturális karakterét ne veszítse el. Kormányunk világosan kommunikálja, hogy akik korábban legálisan Magyarországra érkeztek, tartsák tiszteletben hazánk és Európa kulturális hagyományait. Hiszen ezek Európában sokszor nem történtek meg. Tehát ami a demográfiai kérdéseket illeti, nem a bevándorlásban, hanem megfelelő családpolitikában gondolkozunk. Általában azt mondják, hogy az elöregedés önmagában negatív folyamat, s ez ellen tenni kell, ahogy mi teszünk ki. De olyan érvelés is létezik, hogy Európa gazdasági növekedéséhez szükséges a friss munkaerő. Ez kétségtelen, mert az aktív korúak, a fiatalok működtetik a gazdaságot. Az viszont szűklátókörűségre és felelőtlen gondolkodásra vall, mikor nem veszik figyelembe a gazdaságok átalakulását. Hiszen új technológiák jelennek meg, hihetetlen sebességben fejlődik a digitalizáció megjelenése, ami kihat a munkaerőpiacra. Ezt jó példázza, hogy az USA-ban azáltal, hogy önvezető autók terjednek el, közvetlenül 4 millió munkahely (sofőrök, teherautó vezetők stb.) elvesztését jelenti. A digitalizáció miatt sok európai veszti majd el munkáját, s őket át kell képezni elsősorban az új gazdasági kihívásoknak megfelelően. Európának arról kell gondoskodnia, hogy főleg a fiatal uniós polgárok jussanak munkához, készüljünk fel a jövő gazdaságára.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség