A globális kihívások leküzdése
A visegrádi országok agrárkutatási intézményei együttműködési megállapodást kötöttek a mezőgazdasági kutatások és a tudományos tevékenységek összehangolásáról. A partnerségi egyezményt november 9-én Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia képviselője írta alá Budapesten. Dr. Gyuricza Csaba a NAIK főigazgatója a Magyar Fórummal közölte: „Egyformán sújtja a V4-eket a klímaváltozás. Ez olyan kutatási feladatot jelent országaink számára, amely minden területre kihat, mert a megváltozó klímafeltételek teljesen új technológiákat igényelnek.”
Milyen feladatokkal kell megbirkóznia NAIK-nak a visegrádi országok agrárkutatási intézményeivel történt partnerségi együttműködési megállapodás után?
– A magyar agrárkutatás régóta jelen van az országhatárokon túl is. Így Afrikában, Dél-Kelet-Ázsiában, Dél-Amerikában is, azokkal az innovációkkal, exportált technológiákkal, termékekkel, amelyekkel évtizedek óta segítjük ezeknek az országoknak az agrárfejlesztését, ami által ráadásul a magyar agrárpiacot is erősítjük. Közép-Európában fokozottan érvényes, hogy közösek a problémáink, gondjaink, adottságaink, és hasonló feltételek között dolgozunk. Ugyanazokat a célokat kell elérnünk az agrárkutatásban és az innovációban is, viszonylag szűkös források között, ezért azt gondoltuk, hogy sokkal hatékonyabban tudunk működni, több eredményt érünk el, ha ezeket a feladatokat, munkákat összehangoltabban végezzük. Nemcsak arról van szó, hogy ugyanazokat a dolgokat megmutassuk például Magyarországon és Szlovákiában is, hanem a köztünk zajló rendszeres párbeszéddel végezzük munkánkat. Szintén lényeges, hogy sokkal hatékonyabban tudjuk közösen megvalósítani a feladatainkat, ha kölcsönösen megosztjuk egymással tapasztalatainkat, eredményeinket azért, hogy a közép-európai térség minél eredményesebben tudjon felkészülni a sorakozó problémák kezelésére. Tudjuk, az erősödő migrációs nyomás nem csak Magyarországot érinti, hanem szinte valamennyi európai államot, s ebből a szempontból az agrárfejlesztésnek óriási a jelentősége. Ezekről kevés szó esett az elmúlt időszakban, mert azokban az országokban, ahol fejlettebb a vidék, a mezőgazdaság, s van elegendő élelmiszer, nyilvánvaló, hogy kevesebben vándorolnak el, tehát nem olyan nagy a migráció veszélye Európára nézve. Kijelenthetjük, hogy mindannyiunk közös érdeke, hogy ezekben az országban legyen elegendő élelmiszer. Engedje meg, hogy felhozzak egy példát Nigériával kapcsolatban, ahol 200 millió ember él, ami az EU lakosságának felét jelenti – s háromszor annyit, mint amennyien a V4-es országokban összesen élünk. Nigériában az elmúlt időszakban magyar kukoricafajtákkal elértük, hogy a kukoricatermés megduplázódjon a kísérleti területeken. Ennek óriási a jelentősége, hiszen kétszer annyi élelmiszert tudnak egy magyar innovációra alapozva megtermelni egy adott területen, ami csökkenti az elvándorlási hajlamot, ezáltal csökkenti a ránk nehezedő migrációs nyomást is.
A V4-ekkel kapcsolatban közös problémákról beszélt. Melyek ezek?
– Egyformán sújt bennünket a klímaváltozás. Ez olyan kutatási feladatot jelent országaink számára, amely minden területre kihat, így a növénytermesztésre, az állattenyésztésre, a kertészetre, az erdészetre – hiszen a megváltozó klímafeltételek teljesen új technológiákat igényelnek. Ezek olyan kutatási feladatok, amelyeket senki sem végez el helyettünk. Mivel a Kárpát-medencében a problémáink hasonlóak, lényeges, hogy ezeket a feladatokat összehangoltan végezzük, hiszen elért eredményeink a térség országaiba azonnal adaptálhatóak. Szintén lényeges kihívás a digitalizáció, az informatika betörése a mezőgazdaságba. A versenyképességet a jövőben az határozza meg, hogy mely országok tudnak minél hatékonyabban, eredményesebben a digitális forradalomhoz kapcsolódni. Ezért elemi érdekünk, hogy ezen a téren egyre eredményesebbek legyünk – egyre gyakrabban jelenjenek meg a hazai gyakorlatban is ezek a technológiák.
Megkötötték a megállapodást. Hogyan tovább?
– Megvannak a keretek, kiépítettük a kapcsolati rendszert, meghatároztuk az alapelveket; s ezután munkacsoportokat hozunk létre, amelyek rendszeresen összehangolják feladataikat és elkezdődhet a munka a különböző területeken. A költségek lényegesek, azonban lehetséges a közép-európai pályázatokon való megjelenés, továbbá a nemzeti források irányított felhasználásának összehangolása is – tehát minden adott, hogy az aláírt együttműködés állandó párbeszédben, folyamatos és sikeres munkában testesüljön meg.
Medveczky Attila
