Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2024. március 28, csütörtök, Gedeon és Johanna napja van. Holnap Auguszta napja lesz.

Belgrád helyhatósági választásokra készül

E-mail Nyomtatás

Úgy tűnik, Szerbiában már egy naptári év sem telik el anélkül, hogy a polgárok ne járulnának szavazócédulájukkal az urnák elé. Tavaly áprilisban államelnököt választottunk, egy évvel korábban parlamenti és helyhatósági választások voltak, az idén pedig a belgrádiak a márciusra bejelentett helyhatósági választásokra készülődnek. Habár ez esetben csak városi szintű választásokról van szó, a tét óriási, a hatalmi koalíció és az ellenzék egyaránt, mondhatni, teljes harci készültségben indulnak csatába a fővárosért.

Ismét időszerűvé vált a kérdés: Vučićra vagy ellene szavazni a választásokon. Mert mindegy, hogy köztársasági elnöki, parlamenti, vagy éppen helyhatósági választások előtt állunk-e, a kérdés a szerbiai polgár számára így vetődik fel.

A Faktor plus ügynökség legújabb közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy a belgrádi helyhatósági választásokra a lakosság 48 százaléka menne el, 30 százaléka nem szavazna, míg a 22 százaléka egyelőre határozatlan. A legnagyobb esélye a győzelemre a hatalmi koalíciónak (a Szerb Szocialista Párt nélkül) van: a megkérdezettek 39,1 százaléka szavazna rá. Polgármesterjelöltje a koalíciónak egyelőre nincs. Aleksandar Vučić államfő és a legnagyobb politikai párt, a Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke annyit elárult, hogy a jelenlegi városelnök, Siniša Mali biztosan nem lesz listavezető, ám hozzátette, hogy a hamarosan lejáró mandátumában kitűnően végezte a munkáját, pedig Mali nevéhez fűződő botrányok sorozata szellőztette meg a sajtó. Múlt év novemberében az elnök úgy nyilatkozott, nincs kizárva, hogy a lista élére egy párton kívüli hölgy kerül az üzleti élet vagy a tudomány világából.

A közvélemény-kutatás eredményei szerint a Dragan Đilas-Saša Janković-Vuk Jeremić-féle koalíció a szavazatok 15,6 százalékát nyerné meg, Aleksandar Šapić (a szerbiai válogatott egykori vízilabdázója, ma az Újbelgrád község elnöke) Polgári csoportja 15 százalékát, míg a Demokrata Párt listája 6,8 százalékos támogatottságra számíthat. Ne feledjük Luka Maksimovićot sem, aki a tavalyi köztársasági elnökválasztáson a névtelenségből kiemelkedve a harmadik helyen végzett a szavazatok mintegy tíz százalékát megszerezve. Ő most 5,8 százalékon áll, csakúgy mint a szocialisták, míg a radikálisok 3,5 százalékon. A köztársasági képviselőházban a hatalmat leghangosabban bíráló ellenzéki pártok, a Saša Radulović vezette Elég volt! és a Boško Obradović-féle szélsőjobboldali Dveri Mozgalom maximum három százalékot hozhat, ugyanannyit, mint a helyi Nem adjuk Belgrádot (Ne da(vi)mo Beograd) Polgári csoport.

Ezeket az eredményeket és előrejelzéseket persze fenntartással kell venni, különösen az ellenzék esetében, mert egyelőre még nem tudni, hogy az ellenzéki pártok milyen koalícióba tömörülnek majd, esetleg önállóan indulnak-e. A koalíciós tárgyalásokra már nem sok idő jut. A politikusoknak gyors döntéseket kell hozniuk, amelyekkel megpróbálnák elnyerni a polgárok bizalmát.

Tóth Elvira

 

(vajma.info)

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség