Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2018. augusztus 20, hétfő, István napja van. Holnap Sámuel és Hajna napja lesz.

Európa jövője nem Brüsszelben dől el

E-mail Nyomtatás

Látványos kudarc az unió bevándorláspolitikája

A tavaszi parlamenti választások fő tétje: győzhetnek-e Soros és Brüsszel szövetségesei, és akkor Magyarország bevándorlóország lesz-e, lebontják-e a kerítést, beengednek-e mindenkit, elárasztva muzulmánokkal hazánkat és Európát, hogy kevert etnikumú, kevert vallású, idegen kultúrájú térség jöjjön létre. Vagy továbbra is biztonságban, keresztényként, magyarként és európaiként élhetnek a magyar családok – emelte ki a Magyar Fórumnak adott interjújában Németh Szilárd. A honvédelmi és rendészeti bizottság elnöke arról is beszámolt, hogy egyre több nép helyesli a magyar álláspontot.

Mivel támasztja alá azt a kijelentését, hogy a jelenlegi haderő-fejlesztési programban a kormányzati akarat, a katonák, és parancsnokok akarata összecseng?

– 2017 utolsó heteiben végiglátogattam a Magyar Honvédség különböző alakulatait – így fővárosiakat, vidékieket, kint jártam a KFOR-misszióban, és mindenütt, az ön által idézett tapasztalattal gazdagodtam. Több helyre elkísértem Simicskó István honvédelmi miniszter urat, az aktualitást a karácsonyi és újévi ajándékozás és köszöntés is adta. Ma a honvédek elsődleges feladata a magyar határ védelme – a határőrizetet a törvények alapján kötelezően ellátó rendőrökkel együtt. Ez a „Közös Akarat” elnevezésű fellépés. Mindenütt nagyon jól fogadták a Zrínyi 2026 haderő-fejlesztési tervet, amelynek középpontjában a magyar katona áll. Természetesen lényeges a komoly fegyver- és haditechnikai korszerűsítés, gondoljunk a szállító harcjárművekre, a repülőgépekre, katonai helikopterekre és a 21. századi fegyverarzenál fejlesztésére, gyártására. Emellett a laktanyák korszerűsítésére, a katonák jobb életkörülményeinek biztosítására is gondoltak a Zrínyi 2026-ban. Szerves része a honvédségi életpályamodell, amelynek következtében január 1-jétől ismét 5%-kal nőtt a seregben szolgálók fizetése – ami kétszerese az előre látható inflációnak. Ráadásul része annak a tervnek, ami szerint 2019-re elérjük az 50%-os béremelést. Szintén lényeges a NATO-ban vállalt szerepünk, és az ezzel kapcsolatos finanszírozás, hogy a 2020-as években már 2% lehet a GDP arányában a magyar honvédségre fordított éves összeg. 2018-ban majdnem 500 milliárdos a Magyar Honvédség költségvetése. Külön elismerés és köszönet jár az önkéntes tartalékos haderő területi, járási szintű megszervezésért és az ezres nagyságrendű, folyamatosan növekvő létszámért. Elindult a főiskolai, egyetemi kiképzési és toborzó program is. Katonáink jól felkészültek, több nyelven beszélnek, a hazájukat szeretik, és esküjükhöz híven kiválóan, büszkén szolgálják. A NATO-ban és a missziókban a magyar katonák felkészültségét, akaratát, kitartását, viselkedését példaértékűnek tartják. A parancsnokok és a helyi lakosok becsülik, tisztelik őket állhatatosságukért, szaktudásukért, emberségükért. Mindez emeli hazánk hírnevét. Büszkék vagyunk honvédeinkre.

Volt már korábban is a Fidesz kormányon, akkor miért nem tudtak ilyen programot véghezvinni?

– 2010 óta jelentősen javult a honvédség helyzete. Emlékszünk, hogy Montecuccoli azt mondta, hadvezetéshez még békeidőben is három dolog kell: pénz, pénz és pénz. A szocialista kormány bukása után romokban vettük át az ország vezetését. Teljesen eladósodott az ország, hatalmas volt a költségvetési hiány, ahogy a munkanélküliségi ráta, a gazdaság szörnyű állapotba került, s a GDP is jelentősen csökkent. Sikerült az emberekkel közösen megerősíteni az országot, gatyába ráztuk a gazdaságot, az új Alaptörvénnyel – a pénz mellett – pedig megteremtettük az elvi, jogi alapokat is a honvédelem újjászervezéséhez. A katonák most érzik először a rendszerváltás óta, hogy a bejelentett honvédségi reform nem azt jelenti, hogy gyengítik, visszafejlesztik a hadsereget, eladják a harckocsikat, fegyvereket, leszerelik a katonákat, nem toboroznak tartalékosokat, hanem éppen az ellenkezőjét. Emelkedik a tartalékosok száma, nő a katonák erkölcsi és anyagi megbecsülése. Ma az emberek az állam által fenntartott intézmények körül leginkább a honvédségben bíznak. Katonáink komoly feladatot kapnak, védik a határt, és külföldi missziókban vesznek részt. Az első Orbán-kormány időszakában pedig nem fideszes, hanem kisgazda miniszter vezette a tárcát, és az a politika érvényesült, amit ő képviselt. Koalíciós alkukényszer vagy átok, ha úgy tetszik.

A honvédek védik a kerítést, a schengeni határokat, viszont az Európai Parlament november 16-ai plenáris ülésén egy kvótával kapcsolatos határozatot. Az EP-ben elfogadott javaslat a második lépcsője elfogadtak az uniós jogalkotásnak, mert az Állampolgári Jogi, Bel-és Igazságügyi Bizottság már októberben elfogadta ezt az előterjesztést. A határozatban egyértelműen kimondják: szükség van a kötelező kvótára. Soros még háttérből, vagy már nyíltan diktál Brüsszelnek és az Európai Parlamentnek? Gondolhatunk Soros és Juncker csókos barátságára.

– A csókos találkozó még a legkevesebb; sokkal veszélyesebb, hogy egy amerikai milliárdos spekuláns nyíltan beavatkozott a magyar belpolitikába, újságok hasábjain, honlapokon, filmeken keresztül üzent honfitársainknak az általa emlegetett tervvel kapcsolatban. Brüsszelben sem kendőzik el, hogy a Soros-tervet akarják végrehajtani. Január 4-én beérkezett az Európai Bizottság keresete, és ezzel hivatalosan is az Európai Bíróság elé került az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárás. Az Európai Bizottság tehát újra és újra nyomást akar gyakorolni Magyarországra azzal, hogy az Európai Bíróság elé vitte a kvótaügyet, amely a Soros-terv része. De az ügy nincs lezárva részünkről sem, mert december közepén az Európai Tanácsban sikerült a magyar álláspontot felszínen tartani. Ráadásul az Európai Tanács elnöke továbbra sincs jó véleménnyel a kötelező kvótáról. Közeledik 2019, az EP-választás éve, s az a 226európai parlamenti képviselő, aki egyértelműen Soros mögött van, így Juncker is, látja, hogy „ketyeg az óra”, és el kell számolniuk a választáson, hogy mit tettek, s eddig látványos kudarc az unió bevándorlás politikája. A tavaszi parlamenti választások fő tétje: győzhetnek-e Soros és Brüsszel szövetségesei, és akkor Magyarország bevándorló-ország lesz-e, lebontják-e a kerítést, beengednek-e mindenkit, elárasztva muzulmánokkal hazánkat és Európát, hogy kevert etnikumú, kevert vallású, idegen kultúrájú térség jöjjön létre. Vagy továbbra is biztonságban, keresztényként, magyarként és európaiként élhetnek a magyar családok.

Az év első felében Magyarország tölti be a visegrádi négyek soros elnöki posztját. Csak ellenünk indult el kötelezettségszegési eljárás a V4-ek közül?

– A lengyelek és a csehek ellen is. A lengyeleket például az igazságszolgáltatási rendszer átalakítása miatt vegzálják, ami pedig egyértelműen tagállami hatáskör. Mi ez, ha nem bosszú? A lengyelek nem akarnak belépni a Brüsszel által erőltetett rendszerbe, s ezért az EB meg akarja őket büntetni. Lényeges a V4-ek összefogása, aminek nagyon jó példája, hogy az új lengyel miniszterelnök első külföldi útja hazánkba vezetett. Ahol közölte, hogy a migráció, a kvóta tekintetében teljesen azonos az álláspontunk.

A fiatal új osztrák kancellár politikája, nézetei a V4+Ausztria rendszerhez vezethetnek?

– A visegrádi országok vezetői is azt hangsúlyozzák kvóta kérdésében, amit Sebastian Kurz osztrák néppárti kancellár, és az őt támogató jobboldali koalíció. Január 4-én látogatott hazánkba az ír miniszterelnök, aki szintén világossá tette, hogy minket támogat. Tehát nem vagyunk egyedül Európában, sőt egyre erősödünk, köszönhetően annak, hogy Magyarország látja reálisan a Soros által Brüsszelre erőltetett migrációs politika veszélyét. A nyugat-európai lakosok már megtapasztalták, hogy mit jelent a no-go zóna, a kettős társadalmak kialakulása, az, hogy vezetőik képtelenek integrálni a muzulmán lakosságot. Eddig erről nem lehetett beszélniük, ráadásul a brüsszeli bürokraták lenézik a választópolgárokat – míg mi megkérdezzük őket népszavazáson, konzultáción. Azt tapasztaljuk, nem csak a magyarok, hanem az osztrákok, a németek, a csehek, a lengyelek, az írek is a mi álláspontunkat támogatják – ezt mutatják a helyi választások is.

Elég későn ébredtek fel ezek a népek „Csipkerózsika-álmukból”.

– Mindennek megvan a maga rendelt ideje, és igaz a mondás, hogy jobb később, mint soha. A 24. órában vagyunk, és képesek vagyunk cselekedni – de ehhez Brüsszelnek és a nyugati népek vezetőinek be kell vallaniuk és ki kell javítaniuk a hibáikat. Európa gazdag, van benne potenciál, de gyenge. Ha a valóságnak megfelelő választ ad a politika a problémákra, akkor Európa megőrizhető európainak.

Apropó valóság… A Soros által pénzelt civil szervezetek szándékosan keverik össze a menekült és a bevándorló fogalmát?

– Valóban menekültnek nevezik az összes gazdasági bevándorlót. Ez egy álságos politikai húzás, amit Brüsszel is alkalmaz, mert szánalmat, szimpátiát akarnak kelteni az európaiakban a migránsok iránt azáltal, hogy mindenkit menekültnek neveznek. Ezzel a Lisszaboni Szerződést is megcsúfolják, amely kimondja, hogy a menekültügy közösségi, a bevándorlás azonban tagállami hatáskörbe tartozik.

A visegrádi országok, Ausztria, Írország és a lassan a hazugság igáját magukról lerántó népek képesek lesznek elérni, hogy megmaradjanak a nemzetállamok Európában?

– Nem túlzás kijelenti, hogy Európa jövőjéért Közép-Kelet-Európában vívunk. Prosperál a térség gazdasága, az európai átlagnál erősebb a GDP-növekedés, komolyan összefognak az országok. A demográfiai problémákat a régióban nem a migránsok befogadásával kezeljük, hanem a családok megerősítésével, a gyermekvállalás elősegítésével. Azt a modern nemzetállamot és polgári világot szeretnénk megőrizni és gyermekeinknek átadni, amely visszanyúlik a keresztény gyökerekig.

 

Medveczky Attila

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség