Magyar Igazság és élet pártja

Veszélyben a magyar tejtermelés
Tüntetnek a tejtermelők, ha nem sikerül velük megállapodni a hazai tejtermékek áráról és a külföldről származó áruk visszaszorításáról. Erről és a tejtermelés gazdaság állapotáról Kovács László, a Tejtermék Tanács (TT) elnöke, az Óvártej Zrt. Vezérigazgatója nyilatkozott újságunknak.
Hogyan jutottak el odáig, hogy tüntetéssel kívánnak érvényt szerezni jogaiknak?
- A Tejtermék Tanács értékelte az ez évi tejpiaci és ökonómiai helyzetet. Azt láthattuk, hogy Nyugat-Európában az év elején lényeges tejtermelési többlet jelentkezett. A kisgazdaságok plusz abrakkal, többlettenyésztéssel, jobb körülményekkel vannak ráállva a termelésre, így nagyon gyorsan tudják növelni, akár 10-15%-kal az állományt. A nyugati, 20-45 tehenes gazdák, kihasználva az uniós kvótaemelést és a tavalyi tejkonjunktúrát, hatalmas tejtöbbletet teremtettek, amit saját országukban már nem tudnak eladni. A nyugat-európai nagy tejfeldolgozók, amelyek a saját piacukon az árszínvonalat kordában tudják tartani, tervszerűen képesek alakítani, a többlettejet elhozták Magyarországra, így itthon megjelent a nagyon olcsó UHT tej és sajtformájú termék. Ezek lenyomták a magyar árakat. Nyugaton is csökkent a nyers tej átvételi ára, de ez hazánkban több mint 20% volt, ez már a gazdák önköltségét is alig fedezi. Magyarországon fordított folyamat zajlik, mint Nyugat-Európában, folyamatosan csökken a tejelőállomány és csökken a tejtermelés volumene is. Az első negyedévben úgy látszott, mintha stabilizálódott volna a 300 ezres tehénállomány, de a tejkvótát nem tudjuk kihasználni, csak 80%-ban, a folyamatosan növekvő energiaárak tovább terhelik a magyar gazdákat, tehát a magyar tejtermelés van veszélyben.
- Az unió már beleavatkozott a cukortermelésbe, látható az eredmény, ez lesz a helyzet a tejeseknél is?
- Nem akarunk olyan helyzetet, mint a cukoriparban. Nem helyes, ha az unió mondja meg, mennyit termeljen egy ország. Ennek az lenne a vége, hogy eltűnne egy szakmai kultúra és jóval drágábban jutna hozzá a fogyasztó a termékhez. Felerősödtek azok az igények, hogy minden országban a hazai termékeket keresik elsősorban, ez most már hazánkban is kezd megjelenni, és sokan hiányolják az áruházak polcairól a magyar árut. A termékek 30-40%-a, amit megvásárol a fogyasztó, külföldi eredetű. Ehhez hozzájárul az is, hogy a behozott tejtermékeket dömpingáron forgalmazzák, olcsón adják, ezzel szétzilálják a magyar piacot.
- Ezért választották lehetőségként a tüntetést?
- Ez a folyamat vezetett oda, hogy akár tüntetéssel is megvédjük a magyar tejet. A tejtermelőkön csattan az ostor, ha csökken az átadási ára a termékeknek, akkor a feldolgozók kénytelenek csökkenteni a tej felvásárlási árát. A magyar tejgazdaság megmaradása a tét.
- Mi lenne a megoldás, hogyan lehetne úrrá lenni ezen a helyzeten?
- Többet akarunk foglalkozni a magyar fogyasztóval, tudatosítani kell bennük, hogy elsősorban a magyar árut válasszák. Természetesen, ebben keressük a kereskedelemmel a partnerséget. Nem lehet egy doboz import UHT tej 129,-Ft, a magyar UHT tej pedig 189,-Ft. Ebben az esetben a fogyasztók zöme - anyagi helyzetéből eredően, bármennyire is öntudatos - azt fogja választani, amelyik 60 vagy 100 forinttal olcsóbb. Ezek nem normális ármozgások. Ezeket a fejekben és a piacon is rendbe akarjuk tenni, és erre akarjuk felhívni a figyelmet. Az egész tejtermékpiacot vissza akarjuk terelni a normális mederbe. Ez a fő célunk.
- Miért pont az áruházláncok elé szervezik a tüntetést?
- Mert Magyarországon sajnos évről évre újabb és újabb diszkontok jönnek, kapnak engedélyt, kedvezményeket, és a saját márkáikat helyezik előtérbe. Ahogy mondtam, alig van magyar áru a polcokon, ugyanakkor verseny van a fogyasztókért. Azért, hogy a láncok a verseny győztesei legyenek, szélsőséges árakat is alkalmaznak, amiket otthon nem alkalmaznának, és ez felborítja a piacot. A másik baj pedig az, hogy a forint túlságosan erős, az import túlságosan olcsó lesz, az export pedig veszteséges. Azok a láncolatok, amelyek előtt három éve demonstráltunk, belátták, hogy mindent a verseny oltárán nem lehet feláldozni, nem szabad túlságosan szélsőséges árakat alkalmazni és játszani a termelővel, feldolgozóval, mert akkor, ha nagy mennyiségű olcsó importáru jön be, a magyar áru nem fogy. A magyar áru itt van fölöslegben, mert a magyar termékek zárt kapukat találnak  Nyugat-Európában,  a láncolatok ottani központja szóba sem áll velük.
- Kikkel tárgyalnak?
- Tárgyalunk a Tesco-val, a Metróval, az Auchannal, a Cora-val, és természetesen mindenkivel, aki szóba áll velünk, de mi elsősorban a saját tejterméktanácsi tagjainkon keresztül tesszük ezt. Minden tag szuverén alakítja ki az árait, csak amikor zavar van, akkor próbálunk meg koordinálni.
- Nem gondolják, hogy a kormánynak hatékonyabban kéne védenie a tejtermelőket?
- Nem hiszem, hogy a kormánytól fogunk segítséget kapni. Arról nem is beszéltem: a legnagyobb probléma az, hogy az élelmiszerek forgalmi adója Nyugat-Európában sokkal alacsonyabb - például Ausztriában 7%, Németországban 7%, Olaszországban 4%. A munkabér és az egyéb költségként jelentkezők adók nálunk sokkal magasabbak, mint a verseny-
társaknál. Ez mind hátrányosan érinti az ágazatot. De mi azt gondoljuk, hogy van már olyan erős a magyar tejtermelés és a feldolgozás, hogy fel tudjuk velük venni a versenyt, ha normális a kapcsolat a kereskedővel és a fogyasztóval.
- Mi a következő lépés?
- Július 2-án a tejtermelők, a feldolgozók, illetve a Szarvasmarha Tenyésztők Országos Szövetsége értékeli a helyzetet, és ott dönt a további lépésekről. Addig pedig folyamatosan folynak a láncokkal a tárgyalások.
- Milyen tüntetésre  készülnek?
- Lokális, figyelemfelkeltő megmozdulásra gondoltunk, ami tudatosítja, hogy igenis megvan a magyar tejnek az ára és megvan a helye is. És ezt a helyet a polcokon, a magyarországi üzletláncokban kell biztosítani. Mérsékeltebb importtal biztosítható a magyar tejnek és tejtermékeknek a biztos piaca.
Veszélyben a magyar tejtermelés
Tüntetnek a tejtermelők, ha nem sikerül velük megállapodni a hazai tejtermékek áráról és a külföldről származó áruk visszaszorításáról. Erről és a tejtermelés gazdaság állapotáról Kovács László, a Tejtermék Tanács (TT) elnöke, az Óvártej Zrt. Vezérigazgatója nyilatkozott újságunknak. szoveg>- Hogyan jutottak el odáig, hogy tüntetéssel kívánnak érvényt szerezni jogaiknak?
- A Tejtermék Tanács értékelte az ez évi tejpiaci és ökonómiai helyzetet. Azt láthattuk, hogy Nyugat-Európában az év elején lényeges tejtermelési többlet jelentkezett. A kisgazdaságok plusz abrakkal, többlettenyésztéssel, jobb körülményekkel vannak ráállva a termelésre, így nagyon gyorsan tudják növelni, akár 10-15%-kal az állományt. A nyugati, 20-45 tehenes gazdák, kihasználva az uniós kvótaemelést és a tavalyi tejkonjunktúrát, hatalmas tejtöbbletet teremtettek, amit saját országukban már nem tudnak eladni. A nyugat-európai nagy tejfeldolgozók, amelyek a saját piacukon az árszínvonalat kordában tudják tartani, tervszerűen képesek alakítani, a többlettejet elhozták Magyarországra, így itthon megjelent a nagyon olcsó UHT tej és sajtformájú termék. Ezek lenyomták a magyar árakat. Nyugaton is csökkent a nyers tej átvételi ára, de ez hazánkban több mint 20% volt, ez már a gazdák önköltségét is alig fedezi. Magyarországon fordított folyamat zajlik, mint Nyugat-Európában, folyamatosan csökken a tejelőállomány és csökken a tejtermelés volumene is. Az első negyedévben úgy látszott, mintha stabilizálódott volna a 300 ezres tehénállomány, de a tejkvótát nem tudjuk kihasználni, csak 80%-ban, a folyamatosan növekvő energiaárak tovább terhelik a magyar gazdákat, tehát a magyar tejtermelés van veszélyben.
- Az unió már beleavatkozott a cukortermelésbe, látható az eredmény, ez lesz a helyzet a tejeseknél is?
- Nem akarunk olyan helyzetet, mint a cukoriparban. Nem helyes, ha az unió mondja meg, mennyit termeljen egy ország. Ennek az lenne a vége, hogy eltűnne egy szakmai kultúra és jóval drágábban jutna hozzá a fogyasztó a termékhez. Felerősödtek azok az igények, hogy minden országban a hazai termékeket keresik elsősorban, ez most már hazánkban is kezd megjelenni, és sokan hiányolják az áruházak polcairól a magyar árut. A termékek 30-40%-a, amit megvásárol a fogyasztó, külföldi eredetű. Ehhez hozzájárul az is, hogy a behozott tejtermékeket dömpingáron forgalmazzák, olcsón adják, ezzel szétzilálják a magyar piacot.
- Ezért választották lehetőségként a tüntetést?
- Ez a folyamat vezetett oda, hogy akár tüntetéssel is megvédjük a magyar tejet. A tejtermelőkön csattan az ostor, ha csökken az átadási ára a termékeknek, akkor a feldolgozók kénytelenek csökkenteni a tej felvásárlási árát. A magyar tejgazdaság megmaradása a tét.
- Mi lenne a megoldás, hogyan lehetne úrrá lenni ezen a helyzeten?
- Többet akarunk foglalkozni a magyar fogyasztóval, tudatosítani kell bennük, hogy elsősorban a magyar árut válasszák. Természetesen, ebben keressük a kereskedelemmel a partnerséget. Nem lehet egy doboz import UHT tej 129,-Ft, a magyar UHT tej pedig 189,-Ft. Ebben az esetben a fogyasztók zöme - anyagi helyzetéből eredően, bármennyire is öntudatos - azt fogja választani, amelyik 60 vagy 100 forinttal olcsóbb. Ezek nem normális ármozgások. Ezeket a fejekben és a piacon is rendbe akarjuk tenni, és erre akarjuk felhívni a figyelmet. Az egész tejtermékpiacot vissza akarjuk terelni a normális mederbe. Ez a fő célunk.
- Miért pont az áruházláncok elé szervezik a tüntetést?
- Mert Magyarországon sajnos évről évre újabb és újabb diszkontok jönnek, kapnak engedélyt, kedvezményeket, és a saját márkáikat helyezik előtérbe. Ahogy mondtam, alig van magyar áru a polcokon, ugyanakkor verseny van a fogyasztókért. Azért, hogy a láncok a verseny győztesei legyenek, szélsőséges árakat is alkalmaznak, amiket otthon nem alkalmaznának, és ez felborítja a piacot. A másik baj pedig az, hogy a forint túlságosan erős, az import túlságosan olcsó lesz, az export pedig veszteséges. Azok a láncolatok, amelyek előtt három éve demonstráltunk, belátták, hogy mindent a verseny oltárán nem lehet feláldozni, nem szabad túlságosan szélsőséges árakat alkalmazni és játszani a termelővel, feldolgozóval, mert akkor, ha nagy mennyiségű olcsó importáru jön be, a magyar áru nem fogy. A magyar áru itt van fölöslegben, mert a magyar termékek zárt kapukat találnak  Nyugat-Európában,  a láncolatok ottani központja szóba sem áll velük.
- Kikkel tárgyalnak?
- Tárgyalunk a Tesco-val, a Metróval, az Auchannal, a Cora-val, és természetesen mindenkivel, aki szóba áll velünk, de mi elsősorban a saját tejterméktanácsi tagjainkon keresztül tesszük ezt. Minden tag szuverén alakítja ki az árait, csak amikor zavar van, akkor próbálunk meg koordinálni.
- Nem gondolják, hogy a kormánynak hatékonyabban kéne védenie a tejtermelőket?
- Nem hiszem, hogy a kormánytól fogunk segítséget kapni. Arról nem is beszéltem: a legnagyobb probléma az, hogy az élelmiszerek forgalmi adója Nyugat-Európában sokkal alacsonyabb - például Ausztriában 7%, Németországban 7%, Olaszországban 4%. A munkabér és az egyéb költségként jelentkezők adók nálunk sokkal magasabbak, mint a verseny-
társaknál. Ez mind hátrányosan érinti az ágazatot. De mi azt gondoljuk, hogy van már olyan erős a magyar tejtermelés és a feldolgozás, hogy fel tudjuk velük venni a versenyt, ha normális a kapcsolat a kereskedővel és a fogyasztóval.
- Mi a következő lépés?
- Július 2-án a tejtermelők, a feldolgozók, illetve a Szarvasmarha Tenyésztők Országos Szövetsége értékeli a helyzetet, és ott dönt a további lépésekről. Addig pedig folyamatosan folynak a láncokkal a tárgyalások.
- Milyen tüntetésre  készülnek?
- Lokális, figyelemfelkeltő megmozdulásra gondoltunk, ami tudatosítja, hogy igenis megvan a magyar tejnek az ára és megvan a helye is. És ezt a helyet a polcokon, a magyarországi üzletláncokban kell biztosítani. Mérsékeltebb importtal biztosítható a magyar tejnek és tejtermékeknek a biztos piaca.

Oláh János József