Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2018. február 22, csütörtök, Gerzson napja van. Holnap Alfréd napja lesz.

Megszűnt a szútori református gyülekezet

E-mail Nyomtatás

Elfogytak a református hívek a rimaszombati járásbeli Szútor községből. Mint Bihari László Richárd helyettes lelkipásztor megjegyezte, a január 21-re meghirdetett rendhagyó istentiszteletre nem a harang hívó szavára, hanem a facebookon közzétett felhívásra sereglettek össze az elszármazott szútoriak, s a velük együtt érzők, hogy elbúcsúztassák a harangokat. A szútori harangok számára a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői kezdeményezésére Gombaszögön, a pálos monostor helyén épül új harangláb.

Szívszorító az egykori kisnemesi településen végbemenő pusztulás. A falut és a templomot az ősi szútoriak elhagyták, a lakosság kicserélődött. A templomot következmények nélkül széthordták és lerombolták. Más kultúra, más mentalitás, más vallás ver már itt gyökeret. Látnunk kell, mindig voltak megszűnő és alakuló keresztyén közösségek.

Simko József, Rimaszombat polgármestere is Szútorban nevelkedett. „Annak ellenére, hogy katolikus vagyok, többször voltam ebben a templomban. Rossz érzés, hogy elviszik a harangot, de sajnos nincs mit tenni, mert már nincs, aki járna ebbe a templomba. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy jó helyre kerülnek a harangok” – jegyezte meg a Felvidék.ma-nak.

A majd hétszáz fős Szútorban mára mindössze négy reformátust találunk, nekik a hangszóróból felvételről szól majd harangszó az utolsó útra. Nem így volt Figei Tibor édesanyja, Irénke néni esetében. A fia neki húzatta meg ezeket a harangokat utoljára 1999. december 17-én, de már akkor sem lehetett lépcsőn feljutni a toronyba. Ő már 1978-ban elkerült innen, de máig fenntartja, felújította az ősi fészket.

„Jó, hogy újra hallom szólni a harangot, de szomorú érzés. Meg sem várom, míg ezt leengedik. Ha ezt a harangot elviszik innen, ez a templom az év végére a földdel válik egyenlővé, le fogják dönteni“ – jegyezte meg a Felvidék.ma-nak elkeseredve.

Nagy Ákos Róbert, a Gömöri Református Egyházmegye esperese örömöt és szomorúságot érzett a harangszó hallatán, amikor a Gombaszögi Nyári Tábor szervezői megkongatták az istentisztelet előtt.

„Amikor jöttem fel a dombon, az egyik ismerősöm kérdezte, hogy temetésre jövünk-e. Mondtam, hogy részben igen, de benne van a feltámadás reménysége is. Ezek a harangok, ahogy innen lekerülnek, Gombaszögön egy nagyobb közösséget fognak Istenhez hívogatni. Még van egy olyan reménységem is, hogy az ifjú, leendő értelmiségiek, akik ott töltik majd a nyaraikat, talán találnak az Istennel és egymással való közösségben olyan erőt és akaratot, hogy megújítják a mi haldoklónak tűnő gömöri közösségeinket” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak az esperes.

A felvidéki magyar fiatalok Orosz Örs vezetésével jó tíz évvel ezelőtt élesztették fel a művelődésitábor-mozgalmat a Gombaszögi Nyári Táborban. Pár éve újra Gombaszögön leltek otthonra, ahová tavaly 339 településről érkeztek fiatalok, akik minduntalan újat szeretnének teremteni. Ismert volt számukra a bellényi templom története, ahonnan a harang Fülekre került.

A szútori harangok története Gombaszögön kezdődhet majd újra, ahol 2018. július 17-én tartják a harangok újraszentelését. Addig Ulman István és Baffy Lajos várhosszúréti fafaragók dolgoznak a haranglábon, melyhez elfogadnak tölgyfafelajánlásokat. A felavatásig a történelmi harangokat, melyek 1814-ben és 1923-ban készültek, a dunamocsi raktárba szállították, ahol megtisztítják azokat.

„Felemelő érzés, hogy ránk bízták ezt a két harangot, amely nemcsak néhány száz kilónyi bronz, hanem egy közösség emléke. Továbbra is a rimajánosi gyülekezet tulajdona marad, erről szól a szerződés, melyet aláírtunk” – nyilatkozta a Felvidék.ma-nak Orosz Örs, a Sine Metu Polgári Társulás elnöke.

A rendezvényen felszólalt Cziprusz Zoltán Besztercebánya megyei képviselő, a Magyar Közösség Pártja Országos Elnökségének a tagja, a Via Nova ICS alelnöke, aki hasonlóan a többiekhez, vegyes érzésekkel érkezett a helyszínre. Mint elmondta, öröm, hogy a gombaszögi csapat megmentette ezt a két harangot, másrészt ez az egész egy intő jel volt.

„Ha nem figyelünk oda az elkövetkező évtizedekben, akkor Gömör összes magyar települése erre a sorsa juthat. Ennek a napnak egy nagyon fontos üzenete: ne engedjük, hogy még több gyülekezet tűnjön el” – hangsúlyozta.

 

(felvidek.ma)

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség