Zsille Gábor: Vajon élnek-e még?

E-mail Nyomtatás

Közeledik a csíksomlyói zarándoklat időpontja. Legutóbb beszámoltam róla, hogy idén lengyel szónoka lesz az ünnepi szentmisének, egy czestochowai pálos szerzetes személyében. Múlt csütörtökön pedig egy budapesti sajtótájékoztatón bejelentették, hogy a MÁV idén három zarándokvonatot indít: májusban Csíksomlyóba, júniusban Czestochowába, a magyar pálosok által alapított Jasna Góra-i kegyhelyre, valamint most első alkalommal Medjugorjéba is.

A csíksomlyói zarándoklat egyházi fővédnöke Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. A sajtóértekezleten arról beszélt, hogy a mai ember sem élhet Isten és barátok nélkül. Szavai szerint „sokan érzik, hogy olykor szükségük van néhány napra, amikor több időt szentelnek Istenre, saját maguknak, családjuknak, barátaiknak.” A csíksomlyói Mária-kegyhelynél tartott szentmisén az utóbbi években körülbelül félmillióan szoktak jelen lenni. Nyilvánvaló tény, hogy nem minden résztvevő mélyen vallásos, de az bátran kijelenthető, hogy mindannyian elkötelezetten magyar érzelműek. És feltételezhető, hogy a csíksomlyói élmény hatására megerősödnek hitükben, magyarságukban. Ez az élmény másutt aligha élhető át, Csíksomlyó a nemzeti örökség elválaszthatatlan része. Az idei zarándoklaton részt vesznek gyermekvédelmi gondozásban részesülő gyerekek is, továbbá szervezetten érkeznek kárpátaljai és felvidéki magyarok is. Szintén fontos, hogy a szervezők más felekezetek híveit, tehát a nem katolikusokat is szívesen látják.

A zarándokvonatokat közlekedtető MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója, Csépke András a sajtótájékoztatón elmondta: az útvonalat igyekeztek a hagyományos zarándoklatokhoz, illetve a történelmi emlékhelyekhez igazítani. A szerelvényt hagyományos termes vagonokból állítják össze, lesz étkezőkocsi és kihangosítás. A mozdonyt Szent Istvánt ábrázoló grafika díszíti. A vezérigazgató kiemelte: igaz, hogy a zarándoklatokon részt vevő mintegy 2500 utas elenyésző töredéke annak a 140 milliónak, aki évente igénybe veszi a magyar vasúttársaság szolgáltatásait, ám sok olyan lehet közöttük, aki egyébként nem használja a közösségi közlekedést. Vagyis ez a zarándoklat arra is megfelelő alkalom lehet, hogy a mindeddig távolálló emberek megkedveljék a vonatozást.

A székelyföldi és a lengyelországi zarándoklatok világi fővédnöke Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A sajtótájékoztatón felolvasták az ő köszöntőjét is, amely többek között hangsúlyozza: a keresztény Európa kifejezés magában foglalja a lelkiismereti szabadságot, azaz mindenki jogát arra, hogy magát vallástalannak vagy más vallásúnak tartsa. A hívő keresztények felelőssége segíteni, hogy „Európa továbbra is szellemi otthona maradhasson azon nemzeteknek, amelyek e közös keresztény alapokra épített sokszínű kultúrájukkal sikeressé tették ezt a földrészt.”

Idén újdonság lesz, hogy a csíksomlyói búcsúba induló Boldogasszony zarándokvonatra a Miskolc–Nyíregyháza–Debrecen útvonalon is fel lehet szállni. A lengyelországi Fekete Madonna zarándokvonat pedig Tarnów városát, azaz Bem apó szülőhelyét is érinti. Szeptember elején pedig most először indul Bosznia-Hercegovinába a medjugorjei zarándokvonat. Mindhárom zarándokút négynapos lesz, ami kétségtelenül elegendő idő, hogy meghatározó élményekkel gazdagodjunk. Kalandra fel!

Kevésbé vidám hír, hogy a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) ügyészei azt kérik az Interpoltól, vagyis a nemzetközi rendőri együttműködési szervezettől: állapítsa meg, a második világháborúban megszállt Lengyelország területén létesített náci lágerek 1600 őre közül kik élnek még most is, illetve hol tartózkodnak. Erről a legtekintélyesebb lengyel napilap, a konzervatív Rzeczpospolita számolt be. Az IPN ügyészeti részlegében külön munkacsoportot alakítottak, hogy megállapítsák azon személyek adatait, akik a második világháború idején SS-tagokként a lengyelországi német koncentrációs és haláltáborokban teljesítettek szolgálatot. Ezt a tényt eddig több mint 23 ezer SS-tagról állapították meg. Az IPN közülük eddig mintegy 1600 olyan személyt szűrt ki, akik feltehetőleg még életben vannak. A keresett őrökről az életkoruk mellett más, az azonosításukat elősegítő adatok is fennmaradtak, például a háború előtti lakóhelyük és foglalkozásuk. Emellett az ő esetükben nincs adat arról, hogy háborús bűntetteikért már máshol elítélték volna őket, tehát nincs jogi akadálya az IPN általi felelősségre vonásuknak. Az IPN honlapján elérhető adatok szerint Lengyelországban a második világháború után közel ötezer náci háborús bűnöst ítéltek el. Döntő részük német vagy osztrák volt. Közülük mintegy kétszázan halálbüntetést kaptak, emberirtásban részvételért.

Tavaly augusztusban az IPN egyidejűleg több mint kétszáz nyomozást folytatott az emberirtásnak minősített, vagyis a lengyel jog értelmében elévülhetetlen náci bűntettek ügyében. A kutatóintézet úgy tudja, hogy a második világháborúban hatmillió lengyel állampolgár veszítette életét, közülük hárommillió volt zsidó vallású. A nácik további mintegy 800 ezer, más európai országokból a megszállt Lengyelországba deportált zsidót öltek meg. A hitleri Harmadik Birodalom összesen kilenc koncentrációs, illetve haláltábort, valamint számos egyéb internálótábort létesített a megszállt Lengyelország területén. Közülük az auschwitz-birkenaui volt a foglyok megsemmisítésének fő színhelye. Az IPN 2016 végén közzétette az auschwitzi haláltábor nyolc és fél ezer őrének szinte teljes névsorát – ez volt az első ilyen adatbázis a világon.

A témához kapcsolódó hír, hogy Gdanskban 98 évesen elhunyt Kazimierz Piechowski, aki 1942 júniusában három társával együtt a táborparancsnok kocsijával szökött meg az auschwitzi haláltáborból 1942-ben. Piechowskit 1940-ben a lengyel politikai foglyok első csoportjával deportálták a koncentrációs táborba. A sikeres szökés előtt a négy lengyel rab feltört egy katonai raktárt, ahonnan sikerült náci katonai egyenruhákat és fegyvereket lopniuk. Ráadásul a meneküléshez ellopták a táborparancsnok, Rudolf Höss gépkocsiját. Annak idején az a legenda keringett, hogy szökésük után levelezőlapot küldtek Höss parancsnoknak, és soraikban megköszönték, hogy kölcsönadta a kocsit. Ám egy 2013-as nyilatkozatában Piechowski cáfolta a levélküldést.

 

Megmenekülését követően Piechowski csatlakozott az ellenálláshoz. A világháború után azonban számos más társával együtt megint börtönbe került: a kommunista rezsim tízévi börtönbüntetésre ítélte, amelyből hét évet kellett letöltenie. A nácik karmaiból a kommunisták börtönébe kerülni: szokványos történet… A brit BBC televízió nemrégiben dokumentumfilmet készített a vakmerő auschwitzi szökésről.

 

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség