Magyar Igazság és élet pártja

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vasárnap este még Baló Györgyből sem tudott egy megértő mosolyt kicsikarni a "Szólás szabadsága" című állandó műsorban, pedig Baló nem tartozik az ő esküdt ellenségei közé. Az a kopár butaság, az a kocsma mélyi érveléstechnika és az a gátlástalanság, amivel a jelenlegi miniszterelnök előáll, szánalmas.
A magyar nép, fejtette ki vasárnap este Gyurcsány, azt is boldogan megszavazná, hogy a sör ingyen legyen. Világos tehát: ugyanez az ingyenesség utáni vágy vezeti majd, amikor megszavazza, hogy ne legyen vizitdíj és tandíj. Vagyis a magyar nép ingyenélő hajlamú, alantas fajta. Semmilyen erkölcsi vagy politikai megfontolás nem vezeti - ha az ő kormánya intézkedését majd leszavazza - mint az önzés, az ingyenesség utáni vágy.
  "
Ha egy miniszterelnök így gondolkozik arról a népről, amelynek a miniszterelnöke, akkor ott nagy baj van. A miniszterelnök moral insaniti, erkölcsi hulla, gazember, a nép pedig, amely eltűri maga fölött és lenyeli ezt a sértést - gerinctelen.   Általános, minden oldalú, tragikus süllyedésünk kifejeződése, hogy ez a lenéző kijelentés a magyar miniszterelnök szájából elhangozhat és azt, aki ki merte, ki tudta mondani, nem kötik lófarok után, és nem vonszolják végig a városon, hogy cafrangokban jöjjön le róla a hús.
A legtöbb ember, ha van munkája és a munkáját tisztességesen megfizetik, olyan sört iszik, amilyet megengedhet magának, s ha elmegy a kabaréba, esetleg jót nevet az ingyen sör ötletén.
Mert Magyarországon a víz sincs már ingyen, ezt is tudja mindenki - a miniszterelnököt leszámítva. A víz-és csatornadíjak éppen az ő miniszterelnökségei idején is módfelett megemelkedtek. Magyarország ásványvízkincsei - kevés kivételtől elte-kintve - el vannak adva idegen cégeknek, és az ásványvíz nem olcsó. Miről beszél, és hol él tehát a miniszterelnök, amikor ingyen sör kívánásával példálózik? A válasz egyszerű: Gyurcsány -  nyilván tanult tanácsadói javaslatára - a sokszor alkalmazott talmudista technikával, a viszonvád fogásával él. Azt mondja, nem én vagyok a gonosz, belátástalan, amikor kétszer akarom veletek megfizettetni az egészségeteket, hanem ti vagytok ingyenélő hajlamúak, amikor ingyen sört és ingyen gyógyítást akartok. Ez a "bűnös nép" Rákosi- Gerő-Péter Gábor-technika felújítása - egyelőre börtön és akasztások nélkül. De van benne valami Kádár "ellenforradalmár"-technikájából is. Közös bennük az, hogy semmibe veszik a magyar népet.
Gyurcsány magából indul ki, amikor azt hiszi, és azt meri feltételezni, hogy a magyar társadalom többsége potyaleső. Enynyi kirekesztés, ennyi a saját hazájában való másodrendűség után, ekkora szenvedés tengerében a magyar még potyázni akar. Ennyire alantas gondolkozású, enynyire a saját népét megvető miniszterelnöke Magyarországnak még nem volt. Rákosi (Rosenfeld)Mátyás megközelítette a népidegenségnek ezt a fokát, de őt a l6 év fegyház a szegedi Csillag börtönben némileg karbantartotta. Gyurcsányra ez a küblitanfolyam még nincs kiróva.
Természetesen mindez nem csak eredendő emberi hibák, születési rendellenességek folyománya. Gyurcsány most bajban van, és az emberi természet alapvonásai ilyenkor ütköznek ki. Gyurcsány beleszokott a hatalomba, és most képtelen szembenézni a ténnyel, hogy kieshet belőle. Ha bukik, szükségképpen elkezdődik egy láncreakció, amelynek végén ebül szerzett jószágait is elveszítheti. Pereknek néz elébe, és akár vádlott is lehet belőle. A Kulcsár-per még talonban van, Zuschlag csak vallomásai elején jár. Ha a miniszterelnöki hatalom súlyával nem tud a szájukra nehezedni, ezek a fiúk énekelni kezdenek. Tudja ő, hogy milyen dalba kezd Bajnai Gordon vagy Szekeres Imre, ha megszorítják?
Ma még beállíthatja úgy a három igen győzelmét, hogy annak ránézve semmilyen következménye nem lesz, de tizedikén már nem. Mert 10-én el kell ismernie, hogy a választópolgárok többsége nincs mellette, s nemhogy nem helyesli, ellenzi a politikáját. Tizedikén szembe kell nézni a ténnyel, hogy a választópolgároknak legalább akkora százaléka leszavazta őt és kormányát, korrupcióját és privatizációját - például a vízművek eladását -, mint amekkora százalékban beszavazta Magyarországot az unióba és a NATO-ba. De lehet, hogy ennél nagyobb arányban fogja el-utasítani a nép Gyurcsány Ferenc és bandája kormányzását. Mert hiába, hogy csak a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szól a népszavazási kérdés, három meghozott kormányintézkedésről és a kormánytöbbség pártjai által meghozott döntésről van szó, tehát részletről ugyan, de mégis az egészről. Itt nincs mese, ez tény. Mentsége csak akkor volna ennek a bűnöző társulatnak, ha - mielőtt ezeket az intézkedéseket kormányzásuk részletkérdéseként meghozták - megkérdezték volna felőle a népet és a szakmai testületeket. De ők nem kérdeztek semmit. Ez tehát nem részletkérdés, és nem csak választás előtti ígéreteikkel ellentétes, hanem egész kormányzásuk lényegét kifejező tény. Ez a népszavazás, akár akarja Gyurcsány, akár nem, egész politikájáról  és egész vagyonáról szóló népszavazás. Az irhája és a vagyona a tét. Ezért ragadtatja magát ilyen, a lényétől egyébként nem idegen alantasságokra.
Az elmúlt hetek képtelen kapkodásában megint ígért, hazudott, vádolta az ellenzéket és arcán bősz koreográfiák tükröződtek. Felszabadította és felszabadíttatta az MNB-vel a forint védősávját, hogy jövőre, ha lejár az idegenek földvásárlási tiltása, háromszáz vagy háromszázhúsz, esetleg négyszáz fölé ugorhasson az euró forintárfolyama, és a magyar földet sokkal olcsóbban vehessék meg az ő idegen megbízói, elsősorban a zsidók. Behozta a Déli Áramlat nevű gázvezetéket Szerbia felől, amely ország válságos napjait éli, és rá van utalva az oroszok védőkarjára. Mi is rá leszünk, netán? Itt, a NATO-ban? Azt állítja, hogy lesz neki százmilliárd forintja a vezeték felerészben való megépítésére, pedig nem lesz, legfeljebb hitelből. De ki adja neki a hitelt? (Amellett nem százmilliárd kell hozzá, hanem kétszáz, mert az oroszok ugyan azt ígérték, hogy a felét ők állják, de akik elhiszik nekik, hogy akárminek ki is fizetik itt Magyarországon az árát, azok nem ismerik őket.)
Gyönyörű terve ezen kívül a szocialista polgárosodás. Kidobják a részvénypiacra a még meglévő magyar nagyvállalatokat, és a nép kedvezményesen vásárolhat részvényeket, és ha van türelme kivárni, hogy ezen részvények ára a csillagokba szökjön, akkor kiveszi a párnahajból, és hatalmas felárral eladja egy másik éhezőnek. Mert természetesen a részvényár felszökésének idejét derék polgárainknak meg kell koplalniuk. Ezért aztán a Szerencsejáték Rt. homlokzatára, ha netán az kerül dobra, ki kell majd írni a kisebb víkendházak régi jelmondatát: "megkoplaltalak."
Se szeri, se száma a hülyeségeknek, amelyek mind azért kerültek elő, mert Gyurcsány fél. Pontosan tudja, volt már ilyen a magyar történelemben, hogy a társadalom megvívott egy csatát egy jelentéktelennek látszó kérdésben, apróságban, de a tét mégis az egész volt. Ötvenhatban csak egy felvonulásról volt szó, és arról, hogy engedélyezi-e azt a hatalom, de estére már forradalom volt, és le lett döntve Sztalin szobra. 1987. szeptember 27-én csak száznyolcvan ember gyűlt össze tervezni, sorskérdéseket megbeszélni Lakiteleken egy sátor alatt, és 1990-ben már szabad választásokat lehetett tartani. A magyar történelem a jelképes cselekmények történelme. Milliók számára teljesen természetes, hogy ha leszavazták a vizitdíjat, leszavazták azt is, aki meghozta.
Gyurcsány pontosan tudja ezt, azért szűköl. De ha esetleg nem tudná, határozottan tudatni kell vele. Most még úgy látszik, hogy mindez lehetetlen. Mintha a magyar történelem következő jelképes cselekedetének nem volna értelme. Gyurcsányék fogadkoznak, hogy ők bizony maradnak. De ezt ők sem gondolják komolyan, mert ők sem tudják még, hogy mit fognak csinálni egy nagyarányú népszavazási magyar győzelem után, annak következtében. Fogalmuk sincs az érzésről, amikor megverten, megalázottan meg kell jelenni a nyilvánosság előtt. Mert ezek az embernek is ideiglenes képződmények nem ismerik magukat. Fogalmuk sincs, hogy milyen az, amikor saját lábon kell állni, és amikor el kell ismerni egy megalázó vereséget.
Március 9-e után nem csak 10-e következik, ahogy ő mondta pökhendien, hanem március 15-e is következik. Gyurcsánynak van hat napja, hogy eltakarodjék. Március 10-én még csak a csomagolást kell neki elkezdeni. És még megírhat egy bánatos blogot. Ebben a tudatban kell elmenni népszavazni, és a legnagyobb erőket ennek a kimondására kell serkenteni. Ha a nép döntő többsége ebben a tudatban megy el szavazni, ha tudja, hogy a hazudozás, a népbutítás és a nép megsarcolásának a rendszerét küldi el a süllyesztőbe három igenjével, akkor, és csakis akkor ez is lesz a következménye a népszavazásnak.
A népszavazás a rendszerről szól. A népnyúzó, alantas, buta, bunkó Gyurcsány- rendszerről, a KISZ-ficsúrok, a Bajnai Gordonkák és a Szeteykék vacak kis női fehérnemű viselőiről, zsebbe nyúlóiról és semmirekellőiről. Ne legyen kétsége senkinek afelől, hogyha ebben a tudatban, meggyőződésben és hitben adjuk le igen szavazatunkat, akkor ez is lesz az eredménye, akármit is hablatyol most Gyurcsány. Mert nem az a törvény és nem az a rend, hogy aki megbukott, annak maradnia kell, hanem az a törvény, hogy aki megbukott, és akit ennyiszer rajtakaptak, annak mennie kell.
Gondoljunk bele: Baló György igazán nem finnyás ember - és nem bírta. Hát akkor mi...?
Csurka István