Magyar Igazság és élet pártja

A múltkorjában biztos adat birtokába kívántam jutni a pisztoly feltalálásának és alkalmazásának idejéről és ezért fellapoztam a Magyar Nagylexikon 7., ED-FE kötetét. A "fegyver" szócikk mindössze 17 sor, tartalmazza a fegyverek felosztását hideg, lő,- vagy tűz- és rakétafegyverekre, de semmilyen történelmi áttekintést nem ad az emberiség sorsát talán mindennél inkább befolyásoló eszközről. Gondoltam, átugrom az internetre, ott biztosan megtárgyalják a kérdést történeti alapon is. Vesztemre. Ahogy beütöttem a címszót, sorozatos, gépfegyverropogás-szerű behatolási kísérleteknek, vírusok belövésének lett a gépem alávetve, tűzfalam szinte porzott és természetesen érdemleges tájékoztatást ott sem nyertem. Nyilván ajánlatokkal kínáltak meg a fegyverkereskedők, meg az ezeket ellenőrző hatóságok.
De ha már a kezemben volt az ED-FE kötet, szokásom szerint tallózni kezdtem, hátha a szegényes fegyver szócikk mellett gazdag és pontos irodalmi és egyéb eligazítások vannak benne. Egy kis tudomány. Mindjárt a fegyver szócikk fölött egy sovány öregember arca néz rám az előző oldalról. Ez húszsoros cikk és Konsztantyin Fegyinről szól, a Szovjet Írók Szövetsége elnökéről, aki 1892-től 1977-ig élt és magas tisztségét 1971-től haláláig töltötte be. Megvallom, egy büdös sorát nem olvastam soha, pedig a lexikon szerint a tolsztoji, dosztojevszkiji örökséget követte - ami egyébként kizárja egymást. Nem is szólva arról, hogy Dosztojevszkijnek a nevét sem lehetett leírni Konsztantyin Fegyin tündöklésének éveiben.
No, de haladjunk tovább a Glatz Ferenc főszerkesztésében megjelent Magyar Nagylexikonban. Mi van a "fehér" címszó alatt. Fehér Ferenc kitűnő újvidéki költőről 9 sor fénykép nélkül, Fehér Ferenc esztétáról, filozófusról, Heller Ágnes férjéről 23 sor fényképpel és közösen írt műveik felsorolásával, valamint annak közlésével, hogy Lukács György tanítványa, aspiránsa volt, s emiatt 1977-ben a házaspár elhagyni kényszerült Magyarországot. Előbb Ausztráliában telepedtek le, majd New Yorkba költöztek és ott kaptak filozófiai, esztétikai és politikatudományi katedrát. Fegyin akkor halt meg.
Ezután Fehér Klára következik, aki egyetemi tanulmányai idején 1946-49-ben a Szabad Nép munkatársa lett. "Életismeretről tanúskodó regényeket, színdarabokat írt". Ezt én el kell fogadjam, mert sem megcáfolni, sem hitelesíteni nem tudom. A fénykép az íróasztalnál ülve ábrázolja Fehér Klárát, komoly súlyt adva ezzel neki.
Keresem Fehér Imrét, aki mégis a "Bakaruhában" című Bara Margit-film társrendezője volt, egy korszakalkotó siker részese. Egy szó sincs róla. Keresem dr. Fejér Lajost, aki zsidó létére megírta a harmincas években a "Zsidóság" című alapos történeti áttekintést, ami nélkülözhetetlen minden, a kérdéskörrel foglalkozó ember számára. Semmi, természetesen. Fejes Endréről van ugyan húsz sor, de fénykép nincs, pedig csupán a Rozsdatemetővel aratott itthoni sikere felülmúlja a Fehérek és Fegyinek egész moszkvai, New York-i tündöklését.
Menünk át a Feketékre. Fekete Gyuláról 11 sor van, fénykép nélkül, s műveit csak nagyon vázlatosan sorolják fel, azt pedig, hogy a jelenlegi legnagyobb kérdésünk, a népesedésügy legelszántabb ébren- tartója, hogy a "gyes" tulajdonképpen az ő publicisztikai harcának is köszönhető, meg sem említik. Utána Fekete István is csak 11 sort kap és fényképet, tekintettel arra, hogy 1970-ben meghalt. A huszadik század egyik legolvasottabb és legszebben író, legtisztességesebb magyar írója mélyen Fehér Klára és Konsztantyin Fegyin alá van értékelve a Magyar Nagylexikonban. A fiatal ember, aki felkészül valamire és ezért tájékozódni kezd, teljesen fals értékrendet kap a lexikon arányaiból és közléseiből. Miközben Fehér Klára a Szabad Nép munkatársa volt és Fehér Ferenc Lukács-tanítványként tengette napjait, Fekete István uszálykísérőként kereste kenyerét, majd szakiskolában tanított biológiát. Mivel azonban megírta többek közt a "Zselléreket" 1919 őszinte, hiteles, a magyar nép szemével nézett történetét, örüljön, ha egyáltalán bekerül a mai Magyar Nagylexikonba.
Ha így maradnak a dolgok, nem fog bekerülni. Az egész magyar kultúrát viszszamenőleg teljesen átgyúrják, a magyar múltat teljesen átértékelik, és csak a Szabad Nép egykori munkatársai maradnak a színen, a káderek és a kádercsemeték, és még a tisztességes zsidókat is kiszorítják. A Magyar Nagylexikon kiadását a Soros Alapítvány és a Népszabadság Alapítvány támogatta, fővédnöke Göncz Árpád volt. Nyilvánvaló, hogy a most következő - remélhetőleg következő - rendszerváltás után egy magyar szempontú, tárgyilagos, valóban tudományos alapon álló Nagylexikon kiadására is sort kell keríteni. Még akkor is, ha a tájékozódás menetiránya ma már részben átkerült az internetre és ott a beírásokat és a tisztességes szempontú közléseket nehéz megakadályozni.
Most kellene megragadni a dolgokat, mert nemcsak a kormány, hanem ez az egész fővédnökös, Soros alapítványos hazug rendszer bajban van. A kormány kétségbeesetten ragaszkodik a holokauszttagadást tiltó cenzúratörvényhez. Már tudja, hogy aláírására kevés esélye van, de legalább a szándékát és a Soros-hűségét akarja bizonyítani. Ennek fejében remél nemzetközi és izraeli támogatást a népszavazás megakadályozásához és - a további hamis lexikonkiadásokhoz. A tét azonban sokkal nagyobb ennél. Olyan közoktatást és olyan felsőoktatást kell megteremtenünk, olyan tárgyilagos, nem kommunista szempontú Nagylexikont kell megíratnunk - amíg van hozzá emberünk, szándékunk! -, amelyben ezek a hamisítások lehetetlenek. A Magyar Nagylexikon legyen a magyar értékek lexikona, s magyar szemmel, valamint az egyetemes tudomány szemével tekintsen ki a nagyvilágra. Kommunista és cionista szempontú Magyar Nagylexikont ne lehessen kiadni többet.
Konsztantyin Fegyin: két sor, de megoldható a Brezsnyev-korszak lábjegyzeteként is.
Ezt az írást egyébként 2007. február 25-én, a kommunizmus áldozatainak emléknapján írtam.