- A kormány a vállalkozások számára több pénzt gondol otthagyni. Azonban miután a magyarországi vállalkozások döntő hányadban nemzetközi társaságok, ezt a jövedelmet elviszik az országból. Tehát az az elképzelés, hogy a lakosságra nagyobb terhet teszünk és a vállalkozásokra kisebbet, az nem hoz fellendülést az országban.
- Bizonyára léteznek olyan hatástanulmányok, hogy meddig lehet terheket róni a lakosságra és a kis- és közepes vállalkozásokra.
- Ha a forgalmi adót 3 százalékponttal megemeli a kormány, ebből adóbevétel többlet valószínűleg nem lesz. Mert a jövedelmet a folyó fogyasztásra költik el a családok, így amennyiben nő az áfa, úgy csökken majd a fogyasztás mértéke, de ezt a kormánynak pontosan tudnia kell, hiszen látható, hogy volnának olyan intézkedési lehetőségek, amelyek valóban az emberek javát szolgálják és valóban a gazdaságot élénkítenék. Ez a fajta koncepció, hogy a vállalkozásokat, a tőkét gyarapítom és az embereket szegényítem, ez pont ellentétes azzal, amit a kormány vár az intézkedéseitől. Ha megfigyeljük egy kicsit, akkor Magyarországon gazdaságpolitikai program zajlik és ennek vannak elemei. Pl. az ingatlanadó. Most a gazdasági válsághangulat felgerjesztésével ezeket az intézkedéseket gondtalanul be lehet vezetni. Ez azt jelenti, hogy az ingatlanadót azért tesszük a lakosság nyakába, mert a költségvetésnek erre nagyon nagy szüksége van. Nem azért tesszük a nyakába. Magyarország 20 éve él úgy, hogy a lakosság jövedelmében nincs benne a lakhatás feltétele. Ezért is történt az eladósodás. Ezért sem lehet bérlakásokat építeni, hiszen nincs az a jövedelem, amiből ki lehetne fizetni a bérleti díjat, de most az eladósodott lakosság, amelyik már fél lábbal az utcán van, most kap még egy újabb impulzust, hogy a másik lábát is tegye az utcára.
- Gondolja, hogy most a válságra való hivatkozással ezt mégis sikerül bevezetni?
- Szeptemberben azok a kötvényforgalmazók, akik jogosultak magyar államkötvényt venni - ezek nagyon kevesen vannak, mindössze pár bank - összebeszéltek és egyik pillanatról a másikra megszüntette az államkötvények vásárlását. Mintegy kikényszerítve azt, hogy a valutaalaptól fölvegyük a hitelt, és hipp-hopp máris kaptuk a hitelt, mintha az már régóta elő lett volna készítve. Azért, mert ebben a hitelszerződésben kondícióként bele lehet építeni olyan ellátásokat, amelyeket most átélünk.
- Például a 13. havi nyugdíj és a közalkalmazotti illetmények csökkentését?
- A munkajövedelmek radikális csökkentését, az árak emelését, mert nyilvánvaló, hogy az áfanövelés áremelkedéshez vezet.
- Végül is a kormány erről tavaly decemberben szavazott. Akkor ön azt mondja, hogy tavaly nyár vége felé már eldöntött tény volt a valutaalap felé, hogy ezeket a kiadásokat megnyirbálják?
- A valutaalap delegációja múlt év nyarán is itt járt, aztán szeptemberben, januárban. Ezeken a látogatásokon jegyzőkönyvek születnek. Aki egy kicsit is rutinos, tud a sorok között olvasni. Mindaz, ami most történik, a júniusi jegyzőkönyvben benne volt mint követelmény. Azt jelentette, hogy szó sem volt válságról, csak arról beszéltek, hogy a pénzügyi rendszer világszerte destabilizálódik, és Magyarországnak fel kell készülni arra, hogy a külföldi pénzügyi hatások majd negatívan érintik és ezt a negatív hatást majd a társadalom jövedelmének szűkítésével kell megválaszolnia.
- Igen, de egy olyan országban, ahol az állami vagyon minimálisra csökkent és sebezhetővé vált a gazdaság, miért érdeke a valutaalapnak, hogy ide hiteleket helyezzen ki, pláne, hogy a lakosságtól egyre kevesebbet tudnak majd beszedni.
- A valutaalapnak két szempontja van: egyrészről, hogy azokat a társadalomátalakító lépéseket kikényszerítse, amit mi is átélünk, másodsorban a monetáris rendszerben lévő zavarokat, amelyek adott esetben átgyűrűznek a határon is, próbálja meg csírájában elfojtani. Azonban ez is egy álságos magatartás, hiszen az Egyesült Államok pénzügyi belső manipulációi, sőt a dollárral szembeni támadás - saját maguk támadták meg a dollárt -, tehát a dollárral szembeni manipuláció fertőzte meg a világot. A valutaalap ott székel Washingtonban és semmit nem tett annak érdekében, hogy a világot megkímélje ennek a hatásától. Tehát a valutaalap alapokmánya, amely magyar törvénybe van iktatva, magyar törvény szerint is kötelezi a valutaalapot, hogy a pénzügyi válságokat megelőzze. Ahelyett, hogy ennek megelőzéséért bármit tett volna, Magyarországot vegzálja, mégpedig adóintézkedésekkel, amelyek a monetáris folyamatokkal semmilyen hatással nincsenek. Van négy nagy szereplője a nemzetgazdaságnak: családok, vállalatok, az állam és a bankrendszer. Ez a négy szereplő egyformán kellene, hogy a gazdaságpolitikai tárgyalás homlokterében legyen. Ugyanakkor mindebből három: a vállalat, a család és a bankrendszer teljesen figyelmen kívül maradt, pedig ott dőlnek el az események. Egyszerűen Magyarországon a gazdaságpolitikai nézetrendszer alapvetően hibás. Más országban sokkal inkább foglalkoznak a nemzetgazdaság további számlatulajdonosaival, nemcsak saját magukkal, azaz az állammal.
- Úgy tűnik, hogy a bokrosi gazdaságpolitika ismét kísért? Az állam szerepét minél inkább csökkenteni és minél többet elvonni a lakosságtól és a vállalkozásoktól?
- 2008 első hónapjaiban mint tudjuk, a társadalom népszavazással ébredezett, ugyanakkor a Bokros-féle szélsőségesen liberális nézetrendszer folyamatosan kívánja a társadalom alanyait atomizálni és egyfajta más érdekstruktúrába rendezni a létüket. Ez a harc folyik jelenleg is. Miután a kormány meggyengül a tavasz folyamán, így most a pénzügyi eszközökkel kapott olyan erősítést, amelyiket adott esetben most már mintegy kívülről és belülről jövő kényszert tud eladni a lakosságnak. A lakosság akkora bajban van, hogy most már nincs ereje ezeket a durva beavatkozásokat lefékezni.
(Dr. Varga Istvánnal Juhász Zsolt a Vasárnapi Újságban beszélgetett)
| < Előző | Következő > |
|---|
