7 milliárdos pénzelvonás a honvédségtől, drasztikus szigorításokat jelentett be Szekeres Imre honvédelmi miniszter.
- Milyen következményei lehetnek az újabb megszorításoknak? - kérdeztük Simicskó István országgyűlési képviselőt.
- Milyen a honvédség állapota a mai Magyarországon?
- A katonáknak utoljára 2001-ben emelték az illetményét. Ezt kéne rendezni minél előbb. Az utóbbi esztendőkben felszámolták az ország védelme szempontjából fontos fegyvernemi képességeket. A 2009-es költségvetésben meghatározott 320 milliárd forint helyett a kormány takarékossági döntése után 313 milliárd forintból gazdálkodhat a honvédelmi tárca. Egyenesen úgy fogalmazott a miniszter, hogy törölnek például minden olyan feladatot, ami nem feltétlenül szükséges az ország biztonsága és a szövetségesi együttműködés érdekében. A honvédelmi tárca büdzséjéből eleve hiányzik 150-200 millió forint, ebből már nem lehetne elvenni vagy kispórolni. A hétmilliárdos megszorítás mellett Szekeres arról beszélt, hogy "3000 új munkahelyet hoznak létre", ugyanis "szeretnék, ha minél több fiatal férfi és nő találna megfelelő hivatást és munkahelyet a mostani nehéz helyzetben". Ám kérdéses, hogy jelentkeznek-e az emberek katonának ebbe a láthatatlan szervezetbe, és a megszorítások miatt miből fogják fizetni őket? Vagy úgy gondolják, majd ők fizetnek, hogy beállhassanak a honvédséghez? A polgári kormány átlagosan 70 százalékkal emelte az illetményeket az akkor 45 ezer fős honvédségnél. Egy ilyen gazdasági helyzetben először is ezt kellene rendezni, hogy legyen értelme katonának menni. A jelenlegi illetmények 80-140 ezer forintosak, a kezdő hivatásos illetménye 75-80, a kezdő tiszté 120 ezer forint körül van. Ha külföldön teljesít szolgálatot, ez az összeg rendfokozat szerint fölmehet 2000 dollárig. Ezt 6 hónapig kapja, addig tart egy misszió.
- Mekkora a Magyar Honvédség létszáma?
- A szárazföldi haderőnemnél jelenleg 8250 fő teljesít szolgálatot. A honvédség tárcalétszáma az Országgyűlés határozata alapján mindössze - a tízezres méretű adminisztratív létszámmal együtt - 24 950 fő, 1000 fővel emelték meg ugyanis a létszámot a pápai repülőtér beüzemelése miatt. 1000 katonánk rendszeresen külföldön van, 1000 felkészül erre a feladatra, váltásban 1000 "piheni ki" küldetését. Az országot pillanatnyilag mindössze alig több mint 5000 katona védi. Õk többnyire könnyű lövészek, mivel a gépesített lövészet megszűnt, mint fegyvernemi kultúra. A harckocsizók is errefelé tendálnak, két kezünkön meg tudjuk számlálni, hány harckocsi van működőképes állapotban a Magyar Honvédségnél. A gépesített nehéz eszközökkel, páncélozott eszközökkel fölszerelt dandárjainkat lecsupaszították és könynyű lövész dandárokká alakították át, ezekből lett a tatai és a debreceni dandár.
- Ez kevesebb a trianoni békediktátumban engedélyezettnél?
- Több mint tízezerrel alulmúljuk, 35 000 volt a békediktátumban Magyarországra kényszerített létszámkeret. Az büntetés volt, amit most magunk szárnyalunk alul. A huszonhat NATO-tagország rangsorában tulajdonképpen utolsó helyen állunk, mögöttünk csak Izland van, mely kevesebbet költ a haza védelmére, de Izlandnak nincs hadserege. Tehát nem olyan nagy dicsőség őket megelőzni. A kormány a külföldi létszámnövelésben gondolkodik, 1000-ről 1600-ra növelné idegenben állomásozó katonáink számát, ami nagyon költséges dolog.
- Megdöbbentő az is, hogy külföldre kiküldjük a katonáinkat, közben idehaza magáncégekkel őriztetik a honvédelmi létesítményeket?
- Ott tartunk, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium épületeit, például a Balaton utcai irodaházat, ahol a miniszter úr és csapata székel, nem katonák őrzik. Civil biztonsági őrző-védők védik, és ez csak ebben az évben nyolcmilliárd forinba kerül. Én ezt mondom, hogy lehet őriztetni velük elhagyott, nem használt objektumokat, hogy ne lopják szét ezeket a létesítményeket, de egészséges arányt kell kialakítani.
- A honvédelmi miniszter nem bízik a katonákban? Jobban bízik a security cégekben?
- Ezt én nem tudom. Az biztos, hogy a katonáink alapkiképzésében is benne van az őrzés-védelem oktatása. A legjobb gyakorlat nyilván az lenne, ha nap mint nap ezt a feladatot saját bázisán is tudná gyakorolni a katona.
- Ön régebben bejelentette a Honi gárda felállításának tervét. Mivel foglalkozna ez a szervezet, hol tart a kezdeményezés?
- A vita már az elnevezésnél kezdődött, én mondtam, hogy a név az nem a legfontosabb. Sikerült végül keresztülvinni egy olyan javaslatot, amely a tartalékos haderőre vonatkozik, a feladatrendszer végül ugyanaz, amit a Honi gárdánál megfogalmaztam. 2004 után erre azért is volt szükség, mert miután leszerelt az utolsó magyar sorkatona is, a magyar mozgósítható létszám megegyezik a tényleges létszámmal, ezért veszély esetén képtelenség mozgósítást elrendelni. 1995-ben még úgy szólt az Országgyűlés határozata, hogy a tényleges lakosság 0,55 százaléka, körülbelül
55 000 a honvédség létszáma, a mozgósítható haderő pedig ennek a háromszorosa. Sajnos ezzel a kérdéssel nem foglalkozik senki, ami idővel nagy bajt okozhat. Láthatatlanná vált a honvédség, és a Honi gárda ezen a helyzeten javítana. Hiányzik továbbá a honvédség összfegyvernemi képessége, és nincs is erre törekvés. Míg a 2004-es CV. törvény második szakaszának első bekezdése szerint a honvédelmi miniszter megalkotja a nemzeti katonai stratégiát, ezt csak 5 év után tették meg. Még arra sem képes pillanatnyilag a honvédelmi rendszer, hogy naprakész nyilvántartást vezessen a hadkötelesekről. A bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettséget is megszüntették, holott a honvédelmi törvény úgy fogalmaz, hogy Magyarország biztonságát "a saját erő, az állampolgárok hazafias elkötelezettsége és a szövetségesek garantálják". Tartalékosi rendszert kellene kiépíteni, hiszen országgyűlési határozat is született erről. A Magyar Honvédségnél jelen pillanatban egészségtelen arányeltolódást érzünk: a terrorelhárító szakcsapatok kialakítása olyan áron történt meg, hogy az ország védelme szempontjából fontos fegyvernemi képességeket felszámolták. Ez az egészségtelen aránytalanság odavezet, hogy hazánk bármilyen veszély esetén csak a szövetségeseire számíthat.
- Magyarország tehát nem tesz eleget annak a NATO-alapszabálynak sem, amely kötelezővé teszi minden egyes tagnemzetnek, hogy a saját népközössége védelméről gondoskodjék?
- Ez a Washingtoni szerződés harmadik cikkelye. Az egyik a nemzetközi szerepvállalás mértéke, minősége, mi ezt jócskán túlteljesítjük. A másik a GDP-arányos költségvetés, ez mindig kifejezi egy kormányzatnak a hozzáállását, és ebben ugyebár utolsó előttiek vagyunk. A harmadik a védelmi költségvetés belső szerkezete, mennyit szán fejlesztésre az adott ország. Ez nálunk most 7,3 százalék (a NATO-elvárás 30%). Sorolhatnám a nemzetközi misszók költségét, ami 30 milliárd, és ez nem csökkenhet. 23 milliárd, hogy a nyugdíjba vonult negyven-, negyvenegy éves katonák nyugdíját, járulékait is a honvédség költségvetéséből fizetik. Ha lehántolnánk a költségvetésről ezeket a kiadásokat, a tényleges honvédelemre megmaradó csekély összegen nagyon meglepődnénk.
O. J. J.
