2009. április 29. szerda, 09:36
Csurka István
A párhuzamba állítás, illetve a három személy egy gyékényen árulásának sugalmazása korántsem önkényes. Mindhárom személyt, a megölt terroristát és a még élő miniszterelnököt és a híres jogvédő asszonyt a hazugságok légiója fonja körül, tevékenységük a médiumok által teremtett mesterséges térben folyik, a múltjuk egyaránt végtelenül zavaros, a két férfi között a különbség csak annyi, hogy Bajnai nem muzulmán. Illetve eddig még nem derült ki róla, hogy az. Rózsa Flores életútjának állomásait a lapok és a tévék az alábbiak szerint sorolják fel: zsidó apától és spanyol anyától született Bolíviában, de Budapesten kezdett tanulni. Az ELTE mellett, vagy után járt a minszki szovjet kémképző főiskolára, dolgozott a KISZ KB apparátusában, volt határőrtiszt, harcolt a szerb-horvát háborúban, s ott ezredesi rangig vitte. Költő, a Kapu főszerkesztő-helyettese, muzulmán, egyes emlékezők szerint homoszexuális, de az újabb riportok egy menyasszony létezéséről és egy nógrádi házbirtokról is tudósítanak, és a legfontosabb és talán legérdekesebb és leggyakoribb közlés vele kapcsolatosan, hogy élénk, "szoros kapcsolatokat ápolt a magyarországi szélsőjobbal".
Bajnaiból ez az érdeklődés egyelőre hiányzik. Rózsa szélsőjobboldali beállítottságát az a lőlap van hivatva bizonyítani, amely házának kertjében Gyurcsány Ferencet ábrázolja, és alaposan ki van lyuggatva.
Itt meg kell állnunk egy pillanatra. Akik ezt így hírül adják, azok természetesen a MIÉP-et is beleértik a szélsőjobb fogalmába, szándékosan megfeledkezve a MIÉP eszmei tartásáról, a "se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar" alapállásunkról, amit az utóbbi időben a "Jobbik" ellopott tőlünk, és a sajátjaként használja. Rózsa Floresnek csak a "Jobbik"-kal voltak kapcsolatai. Nekünk ellenségünk volt, és mi is módfelett tartózkodtunk tőle. Személyes kapcsolatra vele soha nem került sor. Beférkőzési kísérleteit elhárítottuk, akik az uszályába kerültek, azoktól megváltunk. Mert mi nem kedveljük a hivatásos nemzetközi forradalmárokat, akik egyszerre tudnak lenni zsidók és muzulmánok és a bolíviai őserdőben harcolnak a kommunisták ellen, holott kommunista volna talán itthon is elég, aki ellen lehetne harcolni. Brády Zoltán, a Kapu főszerkesztője nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy Rózsa Flores megundorodván a hazai viszonyoktól, elment harcolni a kommunisták ellen a bolíviai őserdőbe. Nyilvánvaló tehát, hogy amikor kertjében Gyurcsányra lőtt, nem a kommunistára, hanem a nagytőkés milliárdosra, egy gyermekkori Pinochet-képre tüzelt. Amikor tehát a hírekben a megölt zsoldos szélsőjobbos kapcsolatát emlegetik, akkor tulajdonképpen az idehaza is terrorista- és kémgyanúsan viselkedő ember valódi összeköttetéseit burkolják homályba. Mert roppant kínos volna, ha a nagyközönség megtudná, hogy a mostan erősen favorizált "Jobbik", a Magyar Gárda és a "Jobbik" híres jogvédője, az egykori ENSZ-gerilla Baló Györgyné Morvai Krisztina és Rózsa György Flores együtt képezték a szélsőjobbos kapcsolatot. Ha ezt tudomásul vehetően közölnék a "Jobbik"-ért, mint nemzeti radikális pártért rajongókkal, akkor a mítosz szét-
foszlana. A MIÉP-nek természetesen ellensége volt a zsidó-muzulmán, mint ügynök dolgozott ránk, be akart épülni.
Már 2000 elején felkeresett a parlamentben az akkor még MIÉP-es és annak ifjúsági tagozatában tevékenykedő Novák Előd, hogy járuljak hozzá és támogassam őket, fiatalokat, mert katonai kiképzésben szeretnének részesülni és egy szabadcsapatot megalakítva, egy igazi katona vezetésével fel akarják szabadítani a Délvidéket. Kiderült, hogy Rózsa Flores Eduardo a kiképzőjük és a csapat toborzója. Azonnal átláttam, hogy a gyermekesnek látszó szerveződésben beépülési kísérlet húzódik meg. Rózsa Flores valakik számára tudni akarta, hogy kik érhetők el ilyen módon a MIÉP kötelékéből, s a vezetésében van-e hajlandóság a terrorizmusra. Megtiltottam a Délvidék felszabadítását, s Novák Előd ekkor indult el kifelé a MIÉP-ből. Mert persze nem fogadott szót, belezuhant Rózsa Flores forradalmár ölelésébe, és most mesteréhez méltó módon ő szervezte meg a ferencvárosi időközi választáson a MIÉP kizárását, amihez titkosszolgálati eszközöket is igénybe kellett vennie. Sokat eltanult mesterétől.
A Rózsa Flores szervezkedése, gárdaképzése, beépülése tehát hosszú évek óta folyik a magyar titkosszolgálatok szeme előtt, s most aztán a Nemzetbiztonsági Egyetem két hallgatóját is kivégezték vagy letartóztatták vele együtt. Csak a vak nem látja, hogy szigorú ellenőrzésre szoruló, magyar- és nemzetellenes tevékenység folyt Budapesten a Nemzetbiztonsági Hivatala szeme előtt. Mivel azonban holokauszttagadás nem volt benne, a nemzetbiztonság vak maradt. Vakok most is, a fura nemzetközi botrány kirobbanásakor is. Mélyen hallgatnak. Rózsáék belekeverték az országot Morales elnök meggyilkolásának eltervezésével egy nemzetközi botrányba, amit Rózsa Flores nem is gondolhatott el a saját szakállára. Komoly megbízó és sok pénz kellett hozzá. Vagyis a szolgálatok évek óta elnéznek és támogatnak egy teljesen törvénytelen, fegyveres akciót, s mindent elnéznek egy muzulmán zsidónak, aki közben a szélsőjobbról szállít és termel terhelő adatokat, s közben a "Jobbik"-ot szervezi meg, amely egy másik abszolút internacionalista kötődésű személyt, Morvai Krisztinát tolja most maga előtt.
Miért zavarja a hírközlés birtokosait a Rózsa Flores-ügy? Miért kell hirtelenjében szinte az egész jobboldalra ráteríteni a megölt zsoldos árnyékát? Azért, mert a háttérhatalomnak komolyabb céljai vannak a "Jobbik"-kal, mint gondolnánk. Ez a bolíviai kisiklás azonban - ha nem fedik le gyorsan - komoly mértékben megzavarhatja az elképzeléseket. Ha kiderül, hogy a jogvédő asszony - akinek szintén kissé zavaros a múltja és a származása - és a megölt terrorista egy tálból cseresznyézik, megrekedhet a "Jobbik" felfuttatása. Már-pedig a háttérhatalomnak és az ő Bajnaijának szüksége van az erős "Jobbik"-ra. Bajnai Gordon, a másik forradalmár, aki "fájni fog"-pirulákkal fejti ki népgyilkos tevékenységét és az élete éppen annyira zavaros, mint Rózsa Floresé, pontosan tudja, összes megbízójával együtt, hogy az a párt, amelynek érdekében "fájni fog terrorizmusát" kifejti - feltámaszthatatlan. Az MSZP sem előre hozott, sem idejében tartott választáson még csak méltó ellenfele sem lehet a Fidesznek, hát még, ha azt olyan szigorú, de nem ellenséges ellenőrzés és támogatás veszi körül, mint amilyet a MIÉP egyszer már nyújtott neki az Országgyűlésben, ellenzéki pártként. Bajnaiék és az IMF és a bolíviai zűrzavarban is érdekelt körök tehát tudják, hogy tiszta választáson nemhogy kormányzásban nem maradnak, de még számottevő ellenzéki szerep sem vár rájuk, és fennáll a veszély, hogy a magyarság saját kezébe veszi a saját sorsát.
Ez a lényeg. A magyar sors saját kézbe vétele ellen küzd Bajnai Gordon válságterrorizmusával, megszorításaival, és a magyar sors esetleges magyar kézbe vétele fájt a zsidó-muzulmánnak is a bolíviai őserdőben, és a magyar sors összezavarása érdekében beszél a jobboldali közönségnek a "magunkfajtáról" Morvai Krisztina, aki nem a mi fajtánk. Minden összeomolhat, ha a jobboldali nagyközönség megtudja, hogy Morvai Krisztina, Rózsa Flores Eduardo és Bajnai György Gordon egyet akar, összetartozik.
Most a terv az, hogy az 1989-90-ben már kipróbált be- és átépülési technikák alkalmazásával új, jobboldalinak beállított, nemzetinek és radikálisnak hazudott pártokat és egyesületeket szerveznek, s párt nélkül maradt SZDSZ-es és MSZP-s káderek ezekbe épülnek be. Morvai már ott van bent, minden körülötte forog, csillaga emelkedik. Bajnai is miniszterelnök már, és a társadalom elszegényítésével, a nyomorstratégia alkalmazásával a teljes emberi leépülést akarja elérni. A beépülés csak a leépülés közepett valósulhat meg. Ha az embereknek, különösen a középosztálynak van egy kis pénze - gondolkozik. Függetlenségen töri a fejét. Ha éhes és már lesüllyedt az alsó nyomorba, nemzetileg már használhatatlan. Közben legyen minél na-gyobb a zűrzavar és a vak elégedetlenség. Erről gondoskodott, persze nem egyedül, Rózsa György Flores Eduardo.
A "Jobbik" maga a zűrzavar. Most egyidejűleg benne van egy református püspök, dr. Hegedűs, a kedves fia, ifjú Hegedűs Loránt, aki a MIÉP egyik képviselője volt korábban, benne van a házassági kötelékét és származását egyaránt ködösítő ENSZ-gerilla és jogvédő nőszemély, Morvai Krisztina, Baló Györgyön keresztül letagadhatatlan MSZP-SZDSZ-kapcsolatokkal, megbízásokkal, és ha most még megtudja a nagyközönség, hogy a Bolíviában megölt zsidó-muzulmán is "Jobbik"-alapító, Gárda-szervező, akkor annyira széles lesz a freskó, hogy nem fér bele a magyar közvélemény látóhatárába. Mert hát ez már egy kicsit sok, valljuk be.
Márpedig a magyar közvéleményt mindenképpen be kell csapni, majdnem úgy, mint 1989-90-ben, amikor Torgyán-féle kisgazdákkal, magával Torgyánnal, a buzera és más adások mai sztárjával, mint Mária országának fővédnökével, a legnagyobb antikommunistával csapták be. S amikor maga a Fidesz is még liberális kötelékben harcolt. Ameddig a derék ifjak rá nem jöttek, hogy bizony rossz helyen vannak, a másik volt maoista-terrorista, Demszky Gábor mellett. De a közvélemény akkor is elhitte, hogy a legradikálisabb antikommunisták a zsidó és kommunista szülők gyermekei, az SZDSZ-esek. Lehetett akkor radikálisabban rendszerváltó és antikommunista a liberális SZDSZ-nél, akiknek még Pozsgay sem kellett, mert ő is kommunista volt, de Aczél György Gyuri bácsi maradt?
Konrád György nyilvános visszaemlékezése szerint Aczél négy nappal a halála előtt az ágyához hivatta Konrádot és azt kérdezte tőle egy nagy sóhajjal: "hol rontottuk el?" A kérdés kétfenekű, mert úgy is lehet értelmezni, hogy mi kommunisták, de úgy is, hogy mi, zsidók. Konrád az első értelmezést választotta, lévén maga nem kommunista és azt mondta: "sokat akasztottak" Azonban, ha zsidóként válaszolt volna a zsidó embertárs kérdésére, akkor azt kellett volna mondania: "a Golgotán."
A félrevezetés, az átöltözés 89-90-ben ugyanazt a célt szolgálta, mint most: átmenteni a hatalmat. És akkor is a kommunistákkal bratyizónak volt feltüntetve az az MDF, amelyben még nem játszott szerepet Dávid Ibolya, ellenben alapítói magyar sorskérdéseket szerettek volna megoldani. Mértékkel és józanul, bizonyos nemzeti érzelmű és cselekvésű kommunistákkal, illetve hatalombirtokosokkal együttműködve. Olyanokkal együtt, akiknek van valamilyen tapasztalatuk az államvezetésben. Ahogy lehet. Most a teljesen tapasztalatlan, semmihez nem értő "Jobbik"-ot akarják feltölteni - magukkal.
Mi lesz a rendszerből, mi lesz a zsidó betelepítésből, ha nem lesz bent az Országgyűlésben az SZDSZ és ha törpepárt lesz az MSZP? Most kell cselekedni, amikor még kezükben van a hatalom. A "Jobbik" és más hasonló képződmények felépítése azonban időt igényel. Most még nincs készen semmi. Most időt kell nyerniök. Megcsinálni és felfuttatni a rendszermentő álradikális és álnemzeti pártokat és mozgalmakat. Zavar sincs még elég. Mindenkit teljesen össze kell zavarni. Ezért kell Bajnai Gordon a maga milliárdosi karrierjének teljes letagadásával - a puszta időhúzásra.
Most csomagterv kell. A népnek csak azt nem szabad tudni, mi van a csomagban. Mert nem a megszorítások vannak benne, hanem a megbénítás. A megszorítások egyelőre csak be vannak jelentve, de a bénító hatásuk már a puszta bejelentésükre érezhető. És az emberek nem is a bejelentett megszorításoktól szenvednek, hanem a tényleges áremelkedésektől és valódi elvonásoktól, amelyek nincsenek is bejelentve, de megtörténnek. A csomagban az a hazugság van, hogy a megszorítások árán kilábolás következik. Ez a legnagyobb és egyben a legfélelmetesebb hazugság, mert a kilábolás nem is cél. Az emberek ezt nem tudják, csak érzik, mert megtapasztalták. Bajnai és szedett-vedett csapata nem is akar kilábolást, hanem népirtást és teljes bénultságot. Legyen éhezés, nyomor, elszegényedés a megszorítások miatt, az eredménye pedig ne a rend, hanem a káosz és a teljesen indítékhiányos nép legyen. Mert egyedül ebben bízhat a megszálló csapat. Ha annyira tönkremegyünk, hogy választani sem lesz erőnk, és minden ítélőképességünket elveszítve, a "Jobbik"-nak hiszünk. Amelyet természetesen addig feltőkésítenek Morvai Krisztina-féle "magunkfajták"-kal.
Kinek a megbízásából ment Rózsa Flores nemzetbiztonsági egyetemet végzett fegyveres barátokkal Bolíviába, azt nem tudjuk. Ki adta rá neki a pénzt, ki vett neki fegyvert, azt sem. A Magyar Nemzet azonban kissé eldugva kiszivárogtat valamit a megbízókról. Bizonyos szabadkőműves páholyokról beszél. Említ egy szponzort is, akit a fiúk maguk közt csak "az Öreg"-nek hívnak. Soros György nyolcvan körül jár. A volt Jugoszláviában a taposóakna-üzletben voltak érdekeltségei. Ha azonban azt a kérdést tesszük fel, hogy kinek állt érdekében a bolíviai szocialistát, az indián Moralest eltenni láb alól, és ezzel egy nagy dél-amerikai zűrzavart előidézni, akkor szinte tévedhetetlenül eljutunk Bajnai megbízóihoz, az IMF-hez és a válságból dollármilliárdos hasznot húzó Soroshoz, aki itthon az OTP-t akarta tönkretenni.
Obama, Amerika szerecsen királya magyar lapok hírei szerint nyilatkozatot tett Morales elnöknek, hogy ő a maga részéről elítél minden terrorista cselekményt, amely egy akármilyen bőrszínű megválasztott elnök életére tör. Az indián Morales erős nyomást gyakorolt a szerecsen Obamára ennek a nyilatkozatnak a megtétele érdekében. Mi ez, ha nem beismerés? De hát Moralesnek nem kell nyomást gyakorolnia, mert fogságban két bűntárs, Tóásó Előd és egy ír ember, akik a kikérdezéskor vallani és énekelni fognak. Nyilván máris énekelnek, tehát Obamának csak az elhatárolódás marad.
Így áll össze a csapat. Ha halott iránti tiszteletből Rózsa Florest vesszük előre, s Bajnait csak utána, mindjárt Morvai Krisztina következik, s kissé hátrébb, de a rengeteg pénze miatt nagyobb kivetülésben Soros, a Moszad, az IMF. Így ez már világpolitika, persze, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal hallgat. Mi köze hozzá? Még akkor is, ha most megtudtuk, hogy a még az őszödi beszéd kiszivárogtatója is Rózsa Flores volt, a módfelett sokoldalú költő.
Ezt az egészet csak egy teljesen médiabefolyásolt társadalomban lehet megtenni. Ehhez az embereket alaposan el kell butítani. Az elbutítás leghatékonyabb eszköze a szegénység. A nyomor lelket öl és gondolkodást tesz lehetetlenné. Vakít. S ha pedig a nyomorba döntéshez reklám és egyirányú tájékoztatás is járul, készen áll a politikai megbénítás. Előbb oda kell kényszeríteni a tömeget a képernyő elé, hogy a médiapaneleket ki-be lehessen tologatni az agyában. Nemcsak az a fontos, hogy ne lássa meg a "Jobbik" és Bajnai összefüggését, hanem az is kell, hogy semmit se lásson és mindig azt tegye, amit elvárnak tőle és mindenbe törődjék bele. Csak semmi önállóság. Csak semmi öntudat. Az ember csak tömeg legyen. A tömeg tagja és a tömeghierarchia elfogadója. A tömeghierarchia a következő: legalul a tömeg tagja szorong. Számára csak egy a fontos, a jelenlét. Benne lenni a tömegben. A tudomásul vett saját határok szűkek, de nem bántók, mert másik tömeg-tagnak sincs bővebb területe. A béna, vegetatív és némi vásárlással tarkított tömegélet savanyú nyugalomban telik el. A médiatömeg igénybe veszi a szolgáltatásokat, de ha ezek megszűnnek, nem lázad. Az öntudat csak ennyi: én a tömeg tagja vagyok, mert jelen vagyok benne. Elismerem a felsőbb tömegirányítókat, a VIP-eket. Tudomásul veszem a magam alárendelt voltát és nem lázadok. A VIP-ek mondják meg mi a szép, mi a jó, mi a menő és azt én elfogadom. Bajnai azért zsugorít, azért válságkezel, hogy Morvai Krisztina legyen a tömeg leghatásosabb VIP-személyisége.
A Jobbik most növekedésben van. Flores halott. Ellenben Farkasházi Tivadart, a harmadrendű, de nagyon szemfüles médiaszemélyiséget kifütyülte a vasárnapi médiatömeg a lóversenypályán. Amikor odasündörgött a veretlen lóhoz, amelyről már könyvet is írt, füttykoncert fogadta. A kép megjelent a pálya kivetítőin, de gyorsan elkapták. Ez némi reményre ad okot, hiszen az egész Farkasházis média Bajnai és Balóné mögött áll, szemben Orbánnal, aki szintén találkozott Overdose-zal, de nem fütyülték ki. Farkasházi, Bajnai, Morvai, Baló csak azért nem tudnak felkiáltani III. Richárddal, hogy "országomat egy lóért", mert már eladták az országot, a ló meg még ott van, de nem az övék. Át kell mentődniük tevékre. Az egy- és kétpúpúakat sem eladásra kellene tenyészteniük, hanem vakarásra és hajtásra. Valahol a Negev-sivatagban, félúton Damaszkusz felé.
Csurka István