A Magyar Igazság és Élet Pártja feljelentést kíván tenni a Be. 171., 172. §-aiban írtak alapján, és az alábbiakban részletezendő tényállások szerint, és kéri, hogy a legfőbb ügyész rendelje el a nyomozást a Magyar Nemzeti Bank elnöke, dr. Simor András ügyében és a nyomozás remélt eredményéhez képest, és annak konzekvenciájaként állapítsa meg, hogy bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja vetődik-e fel nevezettel kapcsolatban. Dr. Simor András 2007. március 3. napjától tölti be a Magyar Nemzeti Bank elnöki pozícióját, s ezalatt 800 millió Ft összegű, saját megtakarított pénzét a kedvezőbb ciprusi adójogszabályok miatt fektette be a Tresvisol Management Services nevű cégbe. „Ez a portfólió már korábban is, ugyanebben az összetételben a nevezett ciprusi cég kezelésében volt.
” Nyilvánvalóan nemcsak morálisan, hanem vélhetően büntetőjogi konzekvenciákkal is járó, de feltétlenül a jegybankelnök terhére róható elkövetési tényállások közül az alábbiakra kívánunk rámutatni. Köztudomású, hogy a Magyar Köztársaságban a Monetáris Tanácsnak, és azon belül a jegybank elnökének különös szerepe van az alapkamat megállapítása, illetve a HUF/ EUR (és egyéb devizák) ingadozási sávjának megállapítása, egyáltalán a nemzeti valuta, a forint mindenkori erősebb vagy gyengébb állapotának a meghatározásában. Ezen belül a HUF/EUR ingadozási sávjának eltörlése, illetve az alapkamat emelése vagy csökkentése, egyértelműen a mindenkori jegybankelnök felelősségi körébe tartozik. A HUF/EUR ingadozási sávjának eltörlése (2008. február 22-én) megindított egy jelentős forinterősödést. Ezt követően a Monetáris Tanács két alkalommal emelte az alapkamatot, holott erre – egyöntetű közgazdász szakértői álláspontok szerint – semmi szükség nem volt. A kamatemelés hatására nő az államadósság és a lakosság kamatterhe, vagyis jelentős veszteségeket okoz mind a lakosságnak, mind pedig a gazdasági társaságoknak (állami szinten: minden 1 százalékpont-emelés kb. 100 milliárd forint többletkiadást jelent, a lakosság és a vállalatok, gazdálkodó szervezetek esetében ez még jelentékenyebb, kb. 200 milliárd forintos többletterhet is jelenthet ad absurdum). A forint ingadozási sávjának eltörlése és a mesterséges árfolyam-leszorítás kiváltja az ún. „ingaeffektust”, ami azt jelenti, hogy az erősödés után jelentős ellenirányú mozgás következik be. Ez, számszakilag vizsgálva az adott időszakot, erős oldalon 227 HUF/EUR, gyenge oldalon 313 HUF/EUR-kilengést is okozhat, aminthogy azt láthattuk, és amit a gazdaságnak, mind a magyar lakosságnak az elmúlt időben el kellett szenvednie. A forintot erősítő kamatemeléseket követően – annak ellenére, hogy az MNB alelnöke, Király Júlia, de számos egyéb kormányzati tényező, sőt, maga a korábbi Gyurcsány-kormányzat és annak vezetője, a miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy „felkészültek a válságra” – az ország mégis 2008 októberében egy, nemzetközi összehasonlításban igen magas, 8,5%-os kamattal érkezett el a válsághoz. Ezután, 2008 októberében a Magyar Nemzeti Bank, annak vezetője közreműködésével – és nyilván indítványára – kamatot emelt, 3%-kal 11,5%-ra, de ez sem állította meg a forintgyengülést, pontosan a fent említett „ingaeffektus” miatt. Alaposan feltehető, de legalábbis vizsgálandó, hogy dr. Simor András ezeket a döntéseket azért hozta-e meg, mert így a saját pénzét nagyon kedvező árfolyamon válthatta euróra. A 800 millió Ft összeg figyelembevételével megállapítható: az árfolyamsáv eltörlésével, a kamatemeléssel közel 17%-kal növekedett a jegybank elnökének saját vagyona. Ez a cselekmény – feltételezésünk szerint – alkalmas a Btk. 299/A. § szerinti „bennfentes értékpapír-kereskedés” megállapítására, amellyel összefüggésben a Btk. ezen fejezetében írt egyéb bűncselekmények alapos gyanúja is felmerülhet (úgymint Btk. 319. § „hűtlen kezelés”, Btk. 320. § „hanyag kezelés”, valamint a Btk. 300/A. § „banktitok megsértése”, illetve Btk. 310. § „adócsalás”).
Mivel sávot eltörölni, kamatot emelni csak szándékosan lehet, így akár az állami pénzvagyon hűtlen kezelése vagy egyéb bűncselekmény gyanúja is felmerülhet.
•
(A fenti beadvány egyszerűsített, közérthető kivonata annak az anyagnak, melyet szakértői felülvizsgálat után juttat el a párt a Legfőbb Ügyészségre.)