A MIÉP a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez fordul, hogy a felügyelet törvényben meghatározott feladatának megfelelően, a ma is hatályos jogszabályok alapján, állásfoglalásával tisztázza a banki ügyfelek jogait. Nem fogadhatjuk el, hogy a bankok és egyéb pénzintézetek az alapvető erkölcsi értékekkel, de még a hatályos jogszabályokkal is dacolva, büntetlenül csapják be kiszolgáltatott ügyfeleiket. A parttalan beszéd helyett eljött a tettek ideje. Bár a Gyurcsány–Bajnai-kormány folyamatosan beszél a bankok felelősségvállalásáról és ál- megállapodásokat köt a bankszövetséggel, a hitelintézetek Európában ismeretlen előjogokkal élve csapják be és semmizik ki ügyfeleiket. Nem tartalmatlan kódexeket és üres ígéreteket, hanem a törvények betartását kell számon kérni a pénzintézeteken.
Bajnai Felcsúti Péterrel, a Magyar Bankszövetség elnökével állapodott meg a semmiről, miközben a nyilvánosságot kihasználva, Felcsúti minden fórumon elmondta, hogy a bankok már eddig is menynyit segítettek a devizahiteleseknek. Mi pontosan tudjuk: semmit. Azt mondták, hogy a bajbajutottak néhány hónap haladékot kapnak – addig nem kell fizetniük a megnövekedett törlesztőrészleteket –, illetve a futamidő hosszabbításával kisebb lesz a havonta befizetendő összeg. Mindkét bejelentés hamis volt. A gyakorlatban ezeket a kedvezményeket azok kérhették, akiknek nem volt elmaradásuk, és azok is csak hónapok múlva kaphattak némi kedvezményt. Már ha kaptak, mert a többség csak elutasításra talált. Nyilvánvaló, hogy többnyire azok vannak bajban, akik nem tudják fizetni a részleteket és elmaradásuk van. Adjunk inni a szomjazóknak, de csak azoknak, akiknél van egy liter kristályvíz. Ez röhej. A MIÉP megalapozott beadványokkal fordul a PSZÁF-hez, és amennyiben a felügyelet új vezetése sem hajlandó betartatni a törvényeket a pénzintézetekkel és nem védi meg az állampolgárokat, úgy a MIÉP megszervezi, hogy minden létező jogi fórumot a lehető legtöbb beadvánnyal bombázzanak a magyar emberek jogainak védelmében. A MIÉP első beadványa
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére
Tisztelt Felügyelet!
A banki jelzálogalapú ingatlanfinanszírozási gyakorlat olyan – véleményem szerint – megengedhetetlen elemeket tartalmaz, melyek kimerítik a 2008. évi XLVII., a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvény 7. § (1) bekezdésében megfogalmazott tilalmat.
A hitelintézethez forduló ügyfelet a hitelintézet munkatársa tájékoztatja a hitel feltételeiről. A hitelbírálat első lépése az ingatlan értékbecslése. Az értékbecslést a hitelintézet által kijelölt értékbecslő végzi átlagosan 30 ezer forintért. Az értékbecslés díját az ügyfél fizeti, annak ellenére, hogy az értékbecslésig a többi feltétel számára nem tisztázott. Az értékbecslés után a hitelintézet által előírt jogi aktusok és dokumentumok hiánytalan benyújtása, illetve az eredetileg közölt feltételeknek történő teljes megfelelés esetén a hitelintézet ún. végső hitelbírálatot végez. A végső hitelbírálatkor a hitelkérelmet a hitelintézet elutasíthatja és rendszeresen el is utasítja, olyan feltételeknek való nem megfelelésre hivatkozva, melyről az ügyfélnek előzőleg tudomása nem volt. Ilyen lehet az ügyfél munkaadójának valamely paramétere, pl. a foglalkoztató vállalkozás nem működik egy éve, annak adó-, vagy járulékelmaradása van, akkor is, ha a hitelt jövedelemigazolás nélkül magasabb kamatra kívánja felvenni, de lehet az ügyfél kora, sőt több hitelintézet meg sem indokolja az elutasítást, belső titkos szabály- zatra hivatkozva. Hangsúlyozom, hogy mindezt azután közlik az ügyféllel, miután annak már jelentős költségei keletkeztek a hitelintézet megtévesztő tájékoztatása alapján. A feltételek folyamatos változása érinti a hitelezett összeget, a teljes hitelmutatót, a törlesztőrészletet, és bizonyos esetekben a futamidőt is. Mindezt azután, hogy a hitelintézet a hitel nyújtásának feltételeként az ingatlan-nyilvántartáshoz benyújtott érvényes adásvételi szerződést kér. Azaz az ügyfelet polgári jogi szerződés létrehozására kényszeríti, melyben a vételár, illetve az intézet által nyújtandó hitel összege, sőt a teljesítés határideje is rögzített. Majd ezután következmények nélkül, sikertelen hitelbírálatra hivatkozva a bank a hitelezéstől eláll, vagy a hitel feltételeit megváltoztatja. Az így gazdasági és jogi kényszerhelyzetbe került ügyfél nem tehet mást, minthogy a hitelintézet feltételeit elfogadja. Meg kell jegyeznem, hogy az ügyfél az ingatlan eladójával szemben is előnytelen helyzetbe kerül, hiszen a hitelintézet elutasítása esetén, az el-
adó jogosan tart igényt a foglaló összegére, annak ellenére, hogy az adásvételi szerződés létrejötte a hitelintézet megtévesztő tájékoztatásának köszönhető, hiszen az ügyfél, aki ebben a jogviszonyban egyben a vevő is, abban a hitben vállalja a kötelezettséget, hogy a hitelintézet feltételeinek megfelelt. A helyzet lényegében a klasszikus akarathiba esete, melyet a hitelintézetek bevett gyakorlata alakít ki. A szerződés érvénytelenítése ugyanakkor meglehetősen körülményes és kétséges, elsősorban a foglalós ügyleteknél. A hitelintézettel szembeni kártérítési eljárás sikeres lefolytatására a magyar bírói gyakorlat nem ad lehetőséget. Ez a helyzet az ügyfelek számára olyan súlyos érdeksérelemmel jár, mely véleményem szerint indokolja a PSZÁF, mint felügyeleti szerv állásfoglalását. A fentiek alapján, kérem a T. Felügyeletet, hogy állásfoglalásában tegye egyértelművé, hogy a 2008. évi XLVII., a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény előírásaiba ütközik a hitelintézetek hitelbírálati gyakorlata, amennyiben: – a hitelintézet nem közli írásban a hitel- nyújtás részletes feltételeit, – a hitel felvevőjének kötelezettségvállalását, illetve díjfizetéssel járó szolgáltatás igény bevételét írja elő, mielőtt tisztázná, hogy a felvevő személyében megfelel-e a hitelezés feltételeinek,
– a hitel felvevőjét kötelezettségvállalás, illetve díjfizetéssel járó szolgáltatás igénybevétele után tájékoztatja a hitelnyújtás feltételeinek változásáról, úgymint hitelösszeg-, futamidő-, kamat-, törlesztőrészlet-változás, illetve a hitelnyújtás feltételeként egyéb szolgáltatások igénybevételét írja elő (pl. biztosítások stb.).
Tisztelettel:
Csurka István, a MIÉP elnöke
| < Előző | Következő > |
|---|
