A nemzetközi status quo jelentős változását jelzi, hogy az angol bíróság háborús bűnök vádjával elfogatóparancsot adott ki Cipi Livni volt izraeli külügyminiszter ellen. A többek között az ENSZ által is aggályosnak tartott, „Ólomöntés” fedőnevű, a Gázai övezet elfoglalását célzó izraeli katonai akció közben zsidó fegyveresek számtalan háborús bűncselekményt követtek el. Livni felelősségének gyanúját az angol bíróság megalapozottnak tartotta. A volt külügyminisztert Londonba várták volna vasárnap a Zsidó Nemzeti Alap kongresszusára. Livni az izraeli kormány volt tagjaként kulcsfontosságú szerepet játszott a Gázai övezet ellen indított Ólomöntés nevű, háromhetes izraeli offenzívában. Jogvédő csoportok és ENSZ-megbízottak egybehangzó véleménye szerint a zsidó állam háborús bűnöket követett el a hadművelet során, amely több mint ezer palesztin emberéletet követelt.
Legutóbb Ehud Barak izraeli védelmi miniszter ellen nyújtottak be letartóztatási kérvényt Nagy-Britanniában, ugyancsak háborús bűnök vádjával. Akkor ezt elutasították, arra hivatkozva, hogy Barak diplomáciai mentességet élvez. Palesztin csoportok évek óta próbálkoznak azzal, hogy elérjék izraeli vezetők bíróság elé állítását. Csak azok az országok jöhetnek szóba, ahol a büntetőjogi szabályok megengedik, hogy eljárást indítsanak, így akár ítéletet is hozzanak más országban elkövettek bűncselekmények miatt. Tavaly februárban Doron Almog nyugalmazott izraeli vezérőrnagy ellen adtak ki letartóztatási parancsot Nagy-Britanniában. A londoni Heathrow repülőtér felé tartó Almogot azonban értesítette a londoni izraeli katonai attasé a rá váró rendőrök jelenlétéről, és a tábornok nem szállt ki a repülőgépből, hanem azonnal visszatért Izraelbe. Az izraeli állapotokra jellemző, hogy a zsidó háborús bűnösöket akár évtizedekig is rejtegetik, míg más országokból kétes bizonyítékok alapján is elhurcoltak állítólagos háborús bűnösöket Izraelbe. A zsidó állam mindenkoron fedezetet nyújt saját gyilkosainak, sőt általában ki is tünteti őket. A legjellemzőbb Salamon Morel esete, aki az NKVD táborparancsnokaként Lengyelországban 1945 márciusa és novembere között legalább 2000 német származású, teljesen ártatlan embert kínoztatott meg, éheztetett halálra, vagy végeztetett ki. Morel egészen ezredesi rangig vitte, majd 1992-ben az elszámoltatás elől Izraelbe menekült. A lengyel hatóságok többször is kérték kiadatását, több mint 100 szemtanú vallomása alapján, de Izrael elévülésre és formai kifogásokra hivatkozva utasította el a kiadatást. Morel izraeli nyugdíjjal 2007-ben, szabadlábon halt meg Tel-Avivban. A nemzetközi közösség eleddig mindig meghátrált a nyilvánvaló izraeli jogsértések előtt és hallgatólagosan elismerték, hogy a zsidó származás önmagában is védelmet jelenthet, még akkor is, ha adott esetben háborús bűnöket követtek el. Bár a londoni külügyminisztérium közleményben sietett megnyugtatni a kedélyeket és vizsgálatot ígért, már önmagában a letartóztatási parancsok megszületése is változást jelenthetnek a nemzetközi erőviszonyokban.
czyba
