Maléter Pál, Erdei Ferenc és Kovács István ezredes a tököli szovjet támaszponton való letartóztatások után a szovjetek kezelésében voltak. Maléter Pál és Kovács István ezredes maradt, Erdei Ferenc rövid idő után szabadon távozhatott. Ebben az időben egészen pontosan 1956. december 5-én született meg az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottságának határozata. A határozat előterjesztője Kádár János volt. Tehát Malétert és Kovácsot a szovjetek faggatták a börtönben, Erdei Ferenc szabadlábra került, Kádár meg az ideiglenes Központi Bizottsággal az „ellenforradalom” kirobbantásainak okait határozta meg. Tudjuk, ez volt a négy ok. A Rákosi-Gerő-klikk ostobasága, a pártellenzék aránytévesztése, a harmadik ok a Horthy-fasizmus és a magyar kapitalista földesúri erők szervezkedése, a negyedik meg a nemzetközi imperializmus áskálódása. Az indoklásból megtudjuk, hogy már 1956 előtt három évvel Nyugat-Németországban gyülekeztek az áskálódók, a nemzetközi imperialisták. Voltak köztük horthysta katonatisztek, csendőrök és Hitler-fasiszták –, ahogy a jegyzőkönyv írja. Meg is nevesíti a fő ellenforradalmárokat. A Népszabadságban is közölt határozat megnevesíti a főszervezőket.
Ezek az erők október 23-ának estéjén katonai akciókban is szervezetten vettek részt és tudatosan, saját céljaik irányába befolyásolták az eseményeket. Ugyanezt az erőt képviselték Mindszenty, B. Szabó, Liechtenstein herceg, és a többiek rádióbeszédeikkel, herceg Esterházy és gróf Takách-Tolvay fellépésükkel nyíltan a kapitalizmus visszaállítására uszítva.” Már december 5-én a párt megnevezte a felelősöket, igaz, ugyanebben az időben Maléter Pált verték az oroszok Budapesten, hogy valljon már jobban. Ez a Kovács ezredes Maléter stratégiai tanácsadója volt – két évvel ezelőtt halt meg békességben – szakember volt. Ő a perben 15 évet kapott. Maléter kötelet, Erdei Ferenc meg azonnal szabadlábra került, valószínű Kádár János személyes közbenjárására, illetve akaratából. A következő jelenetről nincsen jegyzőkönyvi kivonat, de tudni lehet, hogy így történt. Erdei Ferenc volt igazságügyi miniszter, volt földművelésügyi miniszter, Tökölről kijövet egyenesen az Országházba ment Kádár Jánoshoz. Kádár a következőket mondta Erdeinek: „Menjél haza, Feri, pihend ki magad, és márciusban majd megbeszéljük, hogy mi lesz a dolgod.” Még váltottak néhány szót és Erdei távozni készült Kádár szobájából. Az ajtóból még visszaszólt a párt első titkárának: „Mindent értek, csak azt nem tudom, hogy ki lőtt először a Rádiónál október 23-án?” Kádár éktelen haragra gerjedt és hangosan közölte vele, mármint Erdeivel: ki lőtt volna, ki lőtt volna, Ferenc, neked hosszabb időre van szükséged pihenésre, ne márciusban keress meg, csak jövő karácsony előtt. Így ért véget a Kádár-Erdei találkozó, a többit meg tudjuk. Erdei a politikai életben nem vett részt a továbbiakban, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke lett, népfrontban volt főember, amiről tudni lehetett, hogy egészen Pozsgay Imréig nem sok vizet zavart.
Ki lőtt először a Rádió előtt? Mindig a hatalom lő először.
- bégyé -
