Bár a Parlament még nem kezdte el részletes vitában tárgyalni a jövő évi adótörvényt, az első csörtéket már megvívták az e heti ülésnapokon. A kormány mélyreható változásokat tervez a személyi jövedelemadózásban. Egykulcsos, tizenhat százalékos adót készül bevezetni, amelyet a minimálbér után is fizetni kell. Emellett a családi adózás intézményét is felújítja, tehát adókedvezménnyel és támogatásokkal támogatja a gyermeknevelést, fokozott anyagi erővel a harmadik gyermeket is vállaló családokat.
Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az október 4-i ülésnapon kifejtette: miközben a Ratkó-unokáknak most kellene megszületniük, a nyolcéves szocialista kormányzás alatt gyakorlatilag a teljes családtámogatási rendszert felszámolták. A születésszám folyamatosan csökken, az ország népessége gyakorlatilag tízmillió alá került. A MSZP megszüntette a családi adókedvezményt egy és két gyereknél, a harmadik gyermek után járót pedig harmadolta. A gyest három évről két évre csökkentették. A Fidesz-kormány ezeknek az intézkedéseknek a hatálytalanítását végzi el (a gyest már visszaállították három évre).
Az egykulcsos, minimálbér után is fizetendő adózás társadalmi igazságosságát ezek az intézkedések hivatottak megteremteni. A kormány tagjai több alkalommal elmondták: miközben az adót százalékosan csökkentették, a minden keresőre kiterjesztett adózásra azért van szükség, mert nem akarnak, nem szabad a magyar gazdaság fellendítéséhez több küldő erőforrást bevonni, vagyis újabb külföldi hitelt felvenni. Tehát saját erőből kell elősegíteni a vállalkozások és beruházások, a termelés bővítését. A gazdaság motorjának beindítása nélkül nem lehet munkahelyet teremteni, a fogyasztást bővíteni. Munka kell, termelni kell, hogy a többlet végre idehaza növelje a büdzsét, ne külföldre juttassa a magyar gazdaságban előállított javakat.
Ugyanakkor a kabinet tagjai azt is többször hangsúlyozták, hogy az adóváltozásoknak senki sem lehet vesztese, a minimálbéresek sem. Sőt éppen ők nem, hiszen az ő jövedelmük a legkevesebb. A statisztikai adatok szerint jelenleg 350 ezren tartoznak a 73500 forintos minimálbért keresők közé, mely után jelenleg nem kell szja-t fizetni. Jelentős társadalmi arányuk azt is mutatja, hogy az ő vásárlóerejükre feltétlenül szükség van a fogyasztás bővítéséhez, a magyar kis- és középvállalkozások megerősítéséhez.
Sajtóhírek alapján a minimálbér százezer forintra emelését fogják kérni a szakszervezetek a jövő héten induló bértárgyalásokon. A kormány várhatóan nem utasítja el a minimálbér jelentős emelését. A Fidesz előző kormányzati ciklusa alatt is végrehajtott egy radikális minimálbéremelést, és a megnövekedett fogyasztás akkor is jelentős „tőkeinjekciót” jelentett a gazdaság számára.
Az egykulcsos, tizenhat százalékos jövedelemadó régiónk és Európa legalkalmasabb termelési adókörnyezetét fogja megteremteni, tehát a legkedvezőbb feltételeket kínálja a munkahelyteremtő beruházásoknak. A magyar miniszterelnök a héten Brüsszelben lezajlott európai és ázsiai állam- és kormányfők nyolcadik csúcstalálkozóján hangsúlyozta: a nemzetközi gazdasági válság egyik legfontosabb tanulsága, hogy a spekuláció és a kapzsiság helyett a termelésre és a nemzetközi együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt. Orbán beszélt Közép-Európának a gazdasági növekedés újraindításában elfoglalt fontos szerepéről, és világossá tette, hogy földrajzi elhelyezkedése, valamint felhalmozott tapasztalatai alapján ennek a térségnek sajátos szerepe és céljai lesznek az újra növekedésnek induló világgazdaságban.
Az Országgyűlésben emellett a két legnagyobb párt is javaslatokat nyújtott be a devizahitelesek megsegítésére – de nyilvánvaló, hogy igazán hathatós segítséget a keresetek tartós növelése jelent. Ennek megteremtése lesz a kormány sikerének kulcsa.
v.e.
