A Magyar Fórum 2015. szeptember 24-i számának 15. oldalán megjelent Segítene Valaki? című írásom hatására a Pesten élő Nagyi hívott telefonon.
– Lehet, hogy tudok Neked segíteni – kezdte. Hirtelen nem tudtam, hogy miről van szó, de Ő nem sokáig hagyott töprengeni. Sietős örömmel a hangjában elmondta, hogy az ATV 2015. október 5-én sugárzott Húzós című műsorában a Ragályi Elemér, neves operatőrrel folytatott beszélgetés közben szóba került a Remény útja című, migrációról szóló régi film.
– Nem ezt keresed Te?
– Talán ezt keresem – válaszoltam. Az interneten visszanéztem a műsort. Megpróbáltam a filmre is rátalálni, sajnos az utóbbi nem sikerült. De megtudtam, hogy a Ragályi Elemér fotózta, svájci–török–angol filmdráma 1990-ben készült. Így, ha a napi hírek hatására valóban ez a film-élmény bújt elő emlékeimből, még csak 25 éve láthattam. A nemzetközi elismerésre való ajánlásom okafogyottá vált, mert az alkotás 1991-ben megkapta a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat.
– Köszönöm a segítséget Nagyi – de a migráció kérdése továbbra sem hagy nyugodni.
Egyre többször hallunk a globális felmelegedés jelentette közeledő még nagyobb népvándorlás veszélyről is. Olvad az északi sark jégtömege, sivatagosodik Afrika.
Aktuális problémák. Szerintem nem kizárólagos okuk az iparosodás, az erdőirtás, a tömeges civil és polgári repülőjárat által kibocsátott, az ózon- réteget rongáló szén-dioxid. De még a tehenek kérődzése által levegőbe jutott metán gázt sem tartom fő oknak. Bár ezek nem tesznek jót. Évmilliók óta ismétlődő ciklus szenvedői lehetünk majd. A Föld nem kötött pályán mozog a kozmoszban. Véleményem szerint ezért amennyiben a tengelye valamiért, akár kis mértékben is elmozdul, a Nap sugarai más szögben érik a felszínt. Ez hosszú idő alatt gyökeres klímaváltozást okozhat. Egy ilyen tengelybeli elmozdulást válthat ki a sarkokról az óceánokba leolvadó víztömeg. Egyszerűen megváltozhat a Föld súlypontja, ami módosíthatja a Nap körüli pályáját. Így további olvadást okozva öngerjesztővé válik a folyamat. Ezt gyorsítják a civilizáció túlzott tudományos törekvései. Ezek jelentős részével az emberiség önmagát hozza életellenes helyzetbe. Mi az a fenntartható fejlődés? Mi a fejlődés? Az, hogy a Föld lakói egyre fejlettebb technikával, technológiával pusztítják a környezetüket és önmagukat? Az ember tulajdonságai változtak? Fejlődtek az ezer évek alatt? Maradnunk kellene a helyben szokásos életmód támogatása mellett. Miért költünk hatalmas pénzeket a távoli űr kutatására és a földi fegyverkezésre, miközben embercsoportok élnek törzsi szinten? Vagy az a fenntartható fejlődés? Ezeket az összegeket bolygónk népességének tudományos, életszerű szabályozására, a helyben maradás ösztönzésére és a regionális túlszaporodás megakadályozására kellene fordítani. Kína példát mutatott az utóbbi kérdésben.
Ami a kortárs világot illeti, egyre feszültebb, békétlenebb a helyzet. Hírek szerint a gazdag arab országok csak pénzzel segítik a menekült probléma enyhítését. A szegény emberek is szívesebben segítenek, mint a gazdagok. Ilyenek a Szíria környéki szegényebb arab államok is. A bonyolult politikát folytató Törökország példát mutat a befogadásban. Európa most vele egyezkedik az invázió megfékezése, déli határainak védelme érdekében. A törökök ennek megkérik az árát. Az ébredező Európában Magyarország déli határainak védelmére észszerűen a Varsói Szerződés négy országa szövetkezett. Ez Orbán Viktor magyar miniszterelnök erőfeszítéseinek eredménye. A magyar kormány az ENSZ-közgyűlésen a migránsválság kezelésére hatpontos, reális javaslatot terjesztett elő. Felmerült, hogy egy magyar származású tőzsdeguru, Soros György, sajnálatosan ezzel szemben foglal állást. Informálisan és pénzügyileg is támogatja a migránsokat. A szíreknek szerintem nincs oka tömegesen a keresztény térségbe vándorolni. Átmenetileg közelebb is találnának és eddig is találtak biztonságos helyet. Az arab világ egy radikális része a kalifátus visszaállításának ideájától vezérelve másként látja ezt. Miért pont most indultak el ilyen tömegben? Ez az irdatlan méretű irányított népvándorlás egy új fegyvernem. A régió népcsoportjai visszavágnak Európának, az egyes államai által, a náluk végzett rombolásért. Mint korábban utaltam rá, vannak világhatalmak, amelyek saját érdekükben kihasználják ezt a helyzetet Európa gyengítésére. Főleg az ismét megerősödött Németország gondjainak növelésére. A Nobel-békedíj reményében, a csökkenő népszerűségű Merkel menekültügyi politikája hozzájárulhat ehhez? A németek csapdaként kezelhetik a helyzetet? Bár nem lehet könnyű egymillió, jelentős részben iratok nélkül betódult migráns kezelése. Németországban és Ausztriában fokozódik az ellenőrizhetetlen bevándorlás elleni hangulat. Oroszország, Szíriában az ENSZ-közgyűlés után élt azzal a lehetőséggel, hogy Amerika elnökválasztásra készül, és ezért nem mer határozottan fellépni ellene a térségben. Az USA-t terheli az is, hogy eddig még egyetlen, a területétől távol folytatott háborút sem nyert meg. Európa sem mer Oroszországgal szemben kemény lépéseket tenni. Ennek okai az embargó ellenére is szorosan összefonódott gazdasági érdekek. Ezek közül kiemelkedik, hogy Európa energiaellátása 40%-ban Oroszországtól függ. A tél küszöbén nem lenne jó, ha az oroszok kis időre is korlátoznák vagy megszüntetnék az energiaszállítást. Felröppent olyan hír is, hogy Szíria, Oroszország, a Hezbollah, Irán és Kína kész szárazföldi csapatokat vezényelni Szíriába. Félelmetes gondolat. Előrevetíti Kína és az USA katonai ütközését. Az kiterjedne a Dél-kelet ázsiai térségre is. Ez a világbéke végét jelentené. Ebben az összefüggésben nem látszik indokolatlannak Abe Sinzo elnök nemrégen elfogadtatott „Béke és Biztonság” törvénye, amely megosztotta a japán társadalmat.
Ami a menekültek Oroszországi befogadását illeti, szerintem Moszkva nem szeretné, ha az ország déli szélén élő iszlám népcsoport megerősödne. Oroszországot ettől függetlenül sem lehet megkerülni Szíria és a térség válságának rendezése ügyében. Ez nem volt lehetséges az iráni atomprogramra vonatkozó egyezség esetén sem. Kína migránsválsággal kapcsolatos tartózkodásának okait nem tudom találgatni. Ő talán szívesebben menne oda, mint hogy hozzá menjenek. Hiszen az olaj Őt is érdekli. Egyébként a már folyó fegyveres harcok mellett az olajpiacon is küzdelmek vannak. Az olajtermelő arab országok a hírek szerint a korábbi 120-130 USA dolláros hordónkénti olajárat 40-50 dollárra vitték le. Ezzel versenyképtelenné tették az újszerű amerikai palagáz kitermelést. Valamint csökkentették az oroszok gázeladásból származó bevételét. Ki bírja majd tovább? Árnyalja a képet az Európai Unió és az USA közötti transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményről folyó tárgyalásokban megjelenő vélt vagy valós gazdasági veszélyhalmaz. Ez ellen is jelentős tüntetések vannak. Ugyanúgy, mint a Kanada és az EU közötti szabad kereskedelmi egyezmény ellen. Túl sok erő feszül egyszerre egymásnak a világban. Ezt szűrtem le a hírekből, ami egyáltalán nem megnyugtató.
Stork Sándor
