Számomra érthetetlen, de 1996 óta áll Szulejmán szultán szobra Szigetváron a hazáért életét adó Zrínyi Miklós szobra mellett. Nem olyan ez, mintha a Duna-parti cipők mellett Hitler-szobor, a recski munkatáborban meg Sztálin-emlékmű lenne? Mitől volt jobb Szulejmán, mint Hitler, Sztálin vagy hazánk bármelyik megszállója? Hány magyar ember vére szárad a lelkén?
Úgy tűnik, régészeknek és történészeknek sikerült azonosítaniuk és feltárniuk Szulejmán síremlékét. Minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat – írja az MTI.
A szultán Szigetvár 1566-os ostroma közben hunyt el, holttestét hazavitték, belső szerveit azonban itt temették el és a török hódoltság korában síremléket állítottak neki, amit igen sok muszlim zarándok látogatott. Ám a török kiűzése után a türbe és az említett város eltűnt. Most viszont feltárásukkal együtt a törökök újra mohamedán központot építenének Szigetváron, várva, hogy ismét mohamedán zarándokok ezrei keljenek útra és jöjjenek el Szigetvárra, tisztelegve Nagy Szulejmán emléke előtt.
A kutatással foglalkozó magyar régészek és történészek izgatottak az ügyet illetően, a feltárás vitathatatlan jelentősége mellett arról beszélnek, hogy gazdaságilag igen jótékony hatásai lesznek a zarándokközpontnak, és lelkesen várják a jubileumi esztendőt, amikor 450 éve lesz, hogy Zrínyi Miklós és Szulejmán szultán meghaltak. Nyilatkozataik alapján azt gondolná az ember, hogy két nagyszerű ellenfélről van szó, mint Puskás Ferenc és Stanley Matthews. Pedig egyikük vérét adta hazájáért és a keresztény Európáért, a másik viszont egy véreskezű hódító. Hány magyart hánytak kardélre Szulejmán katonái? Hány nőt erőszakoltak meg? Hány embert hurcoltak el, hogy eladják rabszolgának? Hány gyermeket vittek el janicsárnak?
Uralkodása idején (1520–1566) maga Szulejmán szultán hét hadjáratot vezetett hazánk ellen, idősebb korában pedig még jó párat pasái. Szétszakította az addig egységes Magyar Királyságot, meghódította hazánk nagy részét, Erdélyt pedig adófizetőjévé és a Porta vazallusává tette. Csak pár eseményt, adatot idézzünk fel ezekből az évekből.
Nándorfehérvár 1521-es ostromakor a vár védői mikor minden vízkészletük elfogyott, feladták a várat, cserébe a szultán szabad elvonulást ígért nekik, ám katonái mégis lemészárolták őket. És erre találunk még példát a következő évtizedekben is. A számunkra tragikus kimenetelű mohácsi csata után mind a kétezer hadifoglyot Szulejmán trónja előtt fejezték le, majd módszeres irtásba kezdtek a környező vármegyékben. Ezt követően seregével bevonult Budára a szultán, a várat kifosztotta majd felgyújtatta. A java pedig csak ezután kezdődött, négy évtizedig gyilkoltak, raboltak, fosztogattak és kegyetlenkedtek parancsára katonái. A nagyszerű történész, Engel Pál tanulmányaiban olvashatjuk, micsoda károkat okoztak. Ez idő alatt falvak százai tűntek el, a déli vármegyékben átlagosan 90%-os népességpusztulásról beszélhetünk. Míg a Mohács előtti plébániai tizedjegyzékekben magyar nevű településekről, színmagyar lakosságról olvashatunk, addig a XVI. század végére vagy eltűntek ezek a falvak, vagy új névvel és néhány szerb családdal jelennek meg a török adóösszeírásokban. Szulejmán hódításainak vitathatatlan szerepe van Magyarország 1920-as sorsában. És ez csak néhány adat, mi lenne, ha olyan pontos forrásaink lennének ezekről az évtizedekből, mint a XX. századról?
Egyesek legyinthetnek, hogy régen volt. Igaz, de ez nem lehet érv, főleg nem a történelemmel foglalkozóknak. Mások mondhatják, ártana a jelenkori magyar–török barátságnak, ha nem mennénk bele a zarándokhely felállításába. Ez sem lehet érv. Van, amikor vállalni kell a konfliktust. Melyik ország építené ősei gyilkosának kultuszát? Zrínyi, a szigetvári, a nándorfehérvári, a mohácsi, a kőszegi, a drégelyi, az egri stb. hősök nem azért haltak meg, hogy aztán az utókor ugyanúgy emlékezzen rájuk, mint gyilkosaikra. Arról nem beszélve, hogy hazánk bevándorláspolitikájával, az iszlám invázió elleni bátor kiállásunkkal sincs mindez összhangban.
Illúzióim nincsenek, tudom, hogy Szulejmán szobra háborítatlanul a helyén marad, és a muszlim zarándokközpont is fel fog épülni. Hiszen ez ellen nem emeli fel a szavát sem a DK, sem Colleen Bell, sem a Heti Válasz. Ugyanis őket Hóman Bálint székesfehérvári szobrának felállítása bántja, pedig őt nem terheli egy embernek a halála sem, ráadásul év elején rehabilitálták. Elég szomorú, hogy egyre kevesebb olyan szereplője van a magyar történelemnek, akit mindenki elismer, de még elkeserítőbb, hogy egyesek a magyarság egyik legnagyobb hóhérának kultuszát építik.
Märle Tamás
