A most vasárnapi magyar népszavazás Lengyelországban is téma, korántsem maradt visszhangtalan. Hát még akkor mekkora visszhangja lesz, ha a NEM szavazatok elsöprő fölénnyel győznek… (Ez különösebb kockázat nélkül borítékolható, a nyitott kérdés csak a részvételi arány, amely remélhetőleg minél magasabb lesz.) A WSieci című konzervatív lengyel hetilap legfrissebb számában hangsúlyos cikk olvasható a magyar véleménynyilvánító népszavazásról, a pannóniai viszonyokat bennfentesen ismerő Grzegorz Górny tollából. A szerző többek között megállapítja: „Ha vasárnap a nem voksok győznek, az a visegrádi 4-ek csoport sikere is lesz, hiszen a migrációs válság ügyében a tagországok kormányai egy állásponton vannak a magyar kormánnyal.
Éppen úgy, ahogy Lengyelország, Szlovákia és Csehország lakosságának túlnyomó többsége is ugyanúgy vélekedik, mint a magyarok.” A lengyel lap szerint ezekben a napokban egész Európa Magyarországra figyel. A brüsszeli betelepítési kvóta elutasítása ugyanis új lendületet adhat más tagállamok számára is az Európai Unióban; bátorítást azoknak, akik ellenzik Berlin és Brüsszel bevándorláspolitikáját. Grzegorz Górny kifejti: nem szabad komolyan venni Jean-Claude Juncker utóbbi napokban tett nyilatkozatait, miszerint az Európai Bizottság elnöke kész kihátrálni az állandó menekültelosztási rendszerből. Az ilyen nyilatkozatok csak egy politikai színjáték részei, és kizárólag azt a célt szolgálják, hogy Brüsszel csökkentse a magyar lakosság részvételi kedvét a népszavazáson. Másképpen fogalmazva: ha sikerül elhitetni a magyarokkal, hogy Brüsszel már nem is ragaszkodik a menekültkvótához, és elhárult a veszély, akkor a népszavazás érdektelenségbe fullad, az Orbán-kormány pedig kínos helyzetbe kerül. Nos, ennek a trükknek nem szabad bedőlni, nem kell komolyan venni Juncker legújabb nyilatkozatait – a népszavazáson igenis el kell menni a megfelelő szavazókörbe, és be kell húzni az X-et a megfelelő négyzetbe.
A lengyel társadalmat ezekben a napokban még élénkebben foglalkoztatja, hogy Varsóban múlt csütörtökön megkezdődött az abortusztörvény módosításának parlamenti vitája. Az első szakaszban két, egymással ellentétes tartalmú, civil szervezetek által benyújtott törvényjavaslatot vitattak meg. Pontosabban próbáltak megvitatni… Azonnal nyilvánvaló lett, hogy a parlamenti pártok ebben a kérdésben is egymástól gyökeresen eltérő álláspontokat képviselnek. A konzervatív életvédők javaslata teljes abortusztilalmat vezetne be, a liberális civilek kezdeményezése pedig azt javasolja, hogy a terhesség tizenkettedik hetéig bármiféle korlátozás nélkül engedélyezzék az abortuszt. Mindkét javaslat elmozdulást jelent a jelenleg érvényes, 1993-ban elfogadott szabályozáshoz képest, amelynek hivatalos megnevezése a magzat jogi védelméről szóló törvény – a köznyelvben viszont csak úgy emlegetik: abortusz-kompromisszum. Ez a rendelkezés mindössze három esetben engedélyezi a terhességmegszakítást: ha a várandósság nemi erőszak (azaz bűncselekmény) következménye; ha az anya élete orvosilag bizonyíthatóan veszélyben forog, illetve ha a magzat visszafordíthatatlan károsodást szenvedett. Minden más esetben az abortusz tilos. Tegyük hozzá: ez a törvény európai uniós viszonylatban kimondottan szigorú szabályozásnak minősül.
A vita nyitányaként a parlamenten kívüli mozgalmak, polgári kezdeményezések képviselői is kifejthették álláspontjukat. A Stop Aborcji (Állj az Abortusznak!) elnevezésű életvédő szervezet szószólója szerint a szigorú törvénytervezet egyaránt védelmezi a nőket és a gyermekeket. Úgy fogalmazott: „Ma, amikor a legsúlyosabb bűntettekért is egyre kevesebb helyen jár halálbüntetés, világszerte ártatlan gyermekek millióit gyilkolják meg.” A Te Mozgalmad nevű, parlamenten kívüli liberális tömörülés képviselője szerint a teljes abortusztilalom bevezetésével a lengyel kormányzat a dél-amerikai diktatúrákban alkalmazott kegyetlen megoldást választaná. Ezt követően a kormányon lévő Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselője, Tomasz Latos kijelentette: a kormánypárt egészen biztosan ellenezni fogja a liberális javaslatot. Az amúgy ellenzéki Lengyel Parasztpárt is ugyanúgy nyilatkozott. A konzervatív életvédők javaslatáról viszont a PiS képviselője úgy vélekedett: előnye, hogy nagy figyelmet szentel ama családok támogatásának, amelyekben tartósan beteg gyermek születik. Ugyanakkor aggályosnak minősítette a konzervatív törvénytervezetből, hogy annak egyik cikkelye indítványozza a terhességmegszakításon átesett nők megbüntetését. Ezt a kormány részéről elképzelhetetlennek tartja. A legfőbb ellenzéki párt, a kormányzásból tavaly két parlamenti ciklus után kibukott Polgári Platform (PO) szerint a jelenlegi abortusz-kompromisszumot meg kell tartani, bármiféle változtatás nélkül, az ideológiai és világnézeti csaták elkerülése érdekében. Érdekesség, hogy néhány nappal ezelőtt a PO négy képviselője kilépett a pártból, zajos veszekedés kíséretében, és önálló parlamenti csoportot alkottak, Európai Demokraták néven. Ők most arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az abortusztörvényről népszavazást kell kiírni. A vita további szakaszában mindkét törvényjavaslatról bizottsági szinten tárgyalnak, illetve a PO által benyújtott, a mostani törvény megőrzését kérő határozatjavaslaton is dolgoznak. A végeredményt nehéz megjósolni – a záró voksolásra a pártok nem rendeltek el szavazási fegyelmet. Az eddigi nyilatkozatokból kiderül, hogy a vélemények az egyes pártokon belül is megoszlanak, és valamennyi parlamenti frakcióban vannak olyan képviselők, akik a PO javaslatával értenek egyet, vagyis az eddigi törvény megtartásának hívei. Még a PiS soraiban is akadnak ilyen politikusok. Egyébként – ahogy az lenni szokott – a parlamenti vita első napján a szejm épülete előtt egész nap tüntetések zajlottak – az életvédő, illetve a liberális civil csoportosulásokat rendőrkordonnal választották el egymástól, ennek köszönhetően egyetlen erőszakos cselekmény sem történt.
Természetesen a közvélemény-kutató cégek sem tétlenkedtek. A legújabb felmérés (a közszolgálati rádió megbízásából a TNS intézet végezte) tanúsága szerint a lengyel lakosság többsége az eddigi abortusztörvényt támogatja: 42 százalék úgy véli, nem kell változtatni a jelenlegi előírásokon. A szigorítást mindössze 14 százalék szorgalmazza – az abortuszon átesett nők törvényerejű megbüntetésével még a lengyel katolikus püspöki kar sem ért egyet. A megkérdezettek 25 százaléka lazítaná az eddigi szabályozást. Végül elgondolkodtató, hogy a felmérés szerint 19 százaléknak nincs véleménye, illetve nem volt hajlandó válaszolni.
