December 1-je és 5-e, különösen az elmúlt napok tükrében, a nemzetpolitika felé irányítják figyelmünket. 98 éve vették birtokba a románok Erdélyt, tizenkét esztendeje már a kettős állampolgárságról szóló szégyenteljes népszavazásnak. Azóta az Orbán-kormány – alighogy hatalomra lépett –, gyógyírt nyújtott az utóbbi okozta sebre. 2010 óta 860 ezren adtak be honosítási kérelmet, és eddig több mint 810 ezren tettek állampolgársági esküt, a diaszpórában pedig 100 ezer állampolgársági megállapítás történt.

A britek küszöbön álló kilépése az Európai Unióból, tömören Brexit, kétségtelenül sok fontos területet érint, sokféle következménnyel jár. Közülük most csak egyet hozok elő: az Egyesült Királyság területén élő, tartós munkavállalóként berendezkedett magyar és lengyel állampolgárok sorsa. Bár nem állnak rendelkezésünkre naprakész kimutatások, mértéktartó számítás szerint csaknem százezer, más becslések szerint háromszázezer magyar dolgozik brit földön. Az ottani felsőoktatásban tanuló magyar diákok számát viszont hivatalos adat rögzíti: ebben a tanévben kétezren vannak, és többé-kevésbé a brit diákokkal megegyező feltételek vonatkoznak rájuk. Egyelőre. A Brexitet követően kétéves átmeneti időszak várható, és nem valószínű, hogy ebben a periódusban sérülne a szabad mozgás és munkavállalás uniós alapjoga. A valódi kérdés az, hogy két esztendő elteltével mi lesz.