A magyar, GMO-mentes, kiváló minőségű és biztonságos termékek megtalálják az igényes vásárlói réteget a kínai piacon is

Jelenleg a közép-európai térségből Magyarország rendelkezik a legtöbb árucsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába. Az elmúlt esztendőben többek között megindult az élő lovak exportja, valamint a tej és tejtermékek kiszállításához szükséges eljárásrendről is megegyezés született – közölte szerkesztőségünkkel Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Tíz évvel ezelőtt arról cikkeztek, hogy az előállított búza mennyisége alapján Kína vezet, mely a világon megtermett mennyiség hetedét állítja elő, és nem elképzelhetetlen, hogy a termésátlagok további növekedésével Kína az önellátáson túl is képes lesz búzát termelni, amivel a világpiac egyik meghatározó szereplője lesz. Az, hogy a magyar búza Kínában is kelendő, s van rá igény, azt jelenti, hogy az említett jóslat mégsem vált be?

– A Kínai Népköztársaság a világ vezető búzatermesztője, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett az étkezési búza termesztése. Az ország jelentős, szintén folyamatosan növekvő gabonatartalékokkal is rendelkezik. Ugyanakkor minőségi okok – a fejlődő középosztály igényeinek kielégítése – miatt Kína az elmúlt időszak statisztikái alapján mintegy 2-6 milliót tonna búzát importál évente.

Védjeggyel támogatjuk a védett természeti területeken működő helyi vállalkozásokat, gazdálkodókat

Závoczky Szabolcs, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy a Somogy megyei Barcs-Drávaszentesen, Nagybajom-Homokpusztán és a Tolna megyei Nagydorogon karámrendszereket, utakat, állattartó telepet, kiszolgáló létesítményeket építenek, és mezőgazdasági gépeket vásárolnak.

Miért döntöttek úgy, hogy több mint 446 millió forintot fordítanak őshonos állatok tartási körülményeinek javítására?

– Főleg azért, mert a nemzeti parkok tevékenységei közül, így nálunk is nagyon fontos a génmegőrzés. A Duna–Dráva Nemzeti Park területén olyan őshonos magyar állatfajták élnek, melyek gémmegőrzése alapvető feladatunk. Az egyik ilyen a tolna–baranyai sváb juh, a cikta juh, E juhfajta teljes Kárpát-medencei állományának kétharmad része nálunk található. Ahhoz, hogy ezeket megfelelő létszámban és körülmények között tudjuk tartani, mindenképpen fejleszteni kell azt az infrastruktúrát, ami az állatok optimális tartását szolgálja. Lényeges, hogy a nagyon értékes élőhelyeket, így például Nagybajom környékén a belső-somogyit, és az ott élő őshonos állatfajtákat fenn tudjuk tartani. A hortobágyi racka fehér változatát tartjuk majd Homokpuszta környékén, ahol zöldmezős beruházással teljesen új telepet építünk fel, s ahol a génmegőrzésen túl a területkezelés is nagyon fontos feladat. Drávaszentesen pedig, ahol jelenleg is a magyar szürke marha állományunk jelentős része él, fontos beruházások történnek a Dráva menti gyepek, és a szürke marha génmegőrzése céljából.

Február 17-én délután találkozott a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd delegációja. A megbeszélés témája az ősszel esedékes megyei önkormányzati választás volt. Követik-e a kárpátaljai és az erdélyi mintát? Milyen kérdésekben született megegyezés? Elásták-e a csatabárdot? Vajon szavaznak majd szlovákok is a vegyes párttal való megegyezés után a magyar jelöltre? Kérdéseinkre Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke válaszolt.

Három-négy évvel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy egyszer az MKP és a Most-Híd komolyan egyeztet a választásokon való indulásról. Követik a kárpátaljai és az erdélyi mintát? Hiszen a KMKSZ és UMDSZ, illetve az RMDSZ és az MPP összefogásának meglett az eredménye.

– Tagadhatatlan, hogy eredményhez vezetett a határon túli magyar régiókban a magyar pártok összefogása. A Most-Híd viszont nem tekinthető teljes mértékben magyar, hanem inkább vegyes pártnak. De jelenleg nem is ez a lényeges, mert a hangsúly a megyei választásokon van. A 2016. márciusi parlamenti választásokat követően beharangozta a kormány, és már egyeztetnek róla a pártok, s valószínűleg el is fogadják azt a javaslatot, hogy egyfordulós lesz a megyeelnök választás. Idáig ez a választás kétkörös volt, és a második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott személy jutott be, míg egykörös volt a megyei képviselők megválasztása. Ez a változás viszont új lehetőséget nyitott a magyar közösség számára. Hiszen Nagyszombat vagy Nyitra megyében, ahol 23-27%-nyi a magyarok aránya, egy megfelelő mozgósítás mellett, azzal, hogy több szlovák jelölt is indul, elképzelhető, hogy újra magyar megyeelnököt választanak. Ez komoly előrelépést jelentene. Viszont ez csak akkor lehetséges, ha csak egy magyar jelölt indul. Ezért tárgyaltunk a Most-Híd vezetésével, hogy ne indítsunk egymás ellen jelölteket a megyeelnöki tisztségre.

Évről évre növekszik a biotermékek iránti kereslet Nyugat-Európában, amit Magyarországnak is érdemes kihasználni

Az ökológiai gazdálkodás védi és javítja a talaj biológiai állapotát, csökkenti a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatásokat is – nyilatkozta a Magyar Fórumnak a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsoltot arról is kérdeztük, hogy miként fejlesztik a tanyás térségeket.

Két évvel ezelőtt még arról írtak a lapok, hogy „az ökológiai gazdálkodásban alacsony szintű a termelők, a feldolgozók és a kereskedő cégek közötti horizontális és vertikális együttműködési hajlandóság. Sőt a biogazdák számára kedvezőtlen helyzetet az is okozza, hogy a biogazdaságok és a városi lakosság közötti termelési és fogyasztási kapcsolatok a nyugat-európai viszonyokhoz képest rendkívül gyengék, amit az óriás üzletláncok üzleti kapcsolatokat romboló hatása tovább súlyosbít Magyarországon.” Azóta változott a helyzet?

– A tapasztalatok azt mutatják, hogy folyamatosan javul az együttműködés, de még messze nem elégséges a biogazdálkodók és a fogyasztók kapcsolata. Annak érdekében, hogy változzon a fogyasztók megítélése a biotermékek iránt jelentős tudatformálásra van szükség. Ezt pedig elsősorban reklámokkal és különböző rendezvények lebonyolításával lehet elérni, hiszen az egészséges táplálkozás elterjesztésének része a megtapasztalás és az ismeretek bővítése. Mindemellett természetesen fontos az is, hogy az ilyen típusú gazdálkodások támogatása, valamint fejlesztése megoldott legyen. A kormány kiemelt feladatának tekinti a magyar lakosság egészségének védelmét, éppen ezért stratégiai célkitűzés az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelése. Összességében tehát elmondható, hogy a többirányú együttműködés elengedhetetlen annak érdekében, hogy Európában előkelő helyen szerepeljen Magyarország az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága tekintetében és a biotermékek értékesítése szempontjából.

A regionális együttműködés az Európai Unión belül is egyre fontosabb szerepet kap

Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia elektronikus hírközlésért felelős minisztériumainak államtitkárai és a hírközlésért felelős nemzeti hatóságok elnökei a V4 soros elnökségét betöltő Lengyelország szervezésében találkoztak. A felek közös álláspontot alakítottak ki a hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatára vonatkozó, tavaly szeptemberi európai bizottsági jogalkotási javaslat kapcsán. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerint át kell gondolni, hogy egy adott kérdéskörben biztosan a szabályozás jelenti-e a megoldást, hiszen előfordul, hogy pont úgy tudják a megfelelő környezetet biztosítani, ha feloldják a fejlődést akadályozó korlátokat.