„Az MKP-nak az elkövetkező időszakban erőteljesebben kellene foglalkoznia a nemzetstratégiai kérdésekkel is.” – nyilatkozta Ladányi Lajos, a Magyar Koalíció Pártja országos elnökségének tagja, képviselőjelöltje a Szabad Újság hetilapnak. Egy leendő felvidéki magyar közalapítványról, annak feladatairól és a szlovák nyelvrendőrség eljárásairól Ladányi Lajost kérdeztem.

– Milyen nemzetstratégiai kérdéseket kéne erőteljesebben megfogalmazni?

– A legfontosabb az önmeghatározásunk: kik vagyunk, s mit szeretnénk abban a specifikus helyzetben, amibe a felvidéki magyarság került. Az MKP az egyedüli politikai képviselete a felvidéki magyarságnak. Így az, hogy ez a párt mit szeretne elérni, az meghatározó az egész felvidéki magyarságra nézve. Sokszor még a fogalmak sincsenek tisztázva az önmeghatározáson belül. Beszélünk szlovákiai, máskor pedig felvidéki magyar kisebbségről, szlovákiai magyar közösségről és arról is, hogy a magyar nemzet része vagyunk. Világosan ki kell fejezni tehát a státuszunkat, s ebből kiindulva azon céljainkat, amelyek megvalósulásai a felvidéki magyarság javát szolgálnák.

2010. május 29-én az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (Erdélyi IKE) tisztújító közgyűlést tartott Kolozsváron. A korábbi elnökséget a következő személyek váltották fel: Batizán Attila elnök, rákosdi reformárus lelkipásztor, alelnökök: Ferkő Andor,V. éves református teológiai hallgató, Márton Előd, marosvásárhely-cserealjai segédlelkipásztor, a titkár: Veres Csaba, az IKE munkatársa. Batizán Attilát az Erdélyi IKE céljairól és a szórványban tapasztalható kulturális és nyelvi problémákról kérdezem.

– Melyek az Erdélyi IKE célkitűzései? Ha jól tudom, a 20. század elején alakult ez a szervezet.

– Az Erdélyi IKE-t 1921. február 28-án alakította meg 30 teológiai hallgató a kolozsvári Református Teológián. Az egyesület igen jelentős ifjúsági és közösségépítő munkát végzett 1948-ig, amikor a kommunista hatalom az IKE-t feloszlatta. Az 1989. decemberében történt változások után ismét a Teológiáról indult a kezdeményezés, melynek nyomán az IKE újraalakult. Az alapító tagok között az első az Erdélyi Református Egyházkerület, az Egyesület tehát úgy határozza meg önmagát elsősorban, mint az Egyházkerület ifjúsági szervezete. Az Erdélyi IKE egyik legfontosabb célkitűzését az Egyesület Alapszabályzata így fogalmazza meg: „Egy közösségbe gyűjteni azokat a fiatalokat, akik a Szentírás alapján Jézus Krisztust megváltójuknak és Istenüknek tartják, hitükben és életükben az ő tanítványai akarnak lenni, s az ő országát terjesztik a fiatalok között”. Ezt elsősorban úgy kell megvalósítani, hogy az Egyházkerület vezetőségével egy olyan ifjúsági missziói stratégiát szeretnénk kidolgozni, amely hatékonyabbá teszi, összehangolja az erdélyi református gyülekezetekben folyó ifjúsági munkát. Az IKE-nek a kolozsvári központi irodán kívül területi irodái vannak a Székelyföldön és a Szórványban egyaránt, ezen kívül minden egyházmegyében egy-egy lelkipásztor felel az ifjúsági munkáért. Nos ezeknek a lelkipásztoroknak a munkáját szeretnénk segíteni a területi irodákkal, a lelkipásztoroknak szeretnénk képzéseket szervezni, hogy miként is lehet hatékonyan dolgozni a fiatalokkal, adott esetben pedig, ha a lelkész nem végezné megfelelő módon az ifjúsági munkát, akkor azt szeretnénk elérni az Egyházkerület vezetőségénél, hogy a törvényes keretek között kényszerítse az illető lelkipásztort a komolyabb ifjúsági munkára. Ugyanakkor a nagyobb erdélyi egyetemi városokban, pl. Kolozsvárott, főiskolás (FIKE) lelkészségek is működnek. Ez azt jelenti, hogy minden ilyen városban egy lelkipásztor külön csak az egyetemistákkal foglalkozik, nekik szervez programokat, köztük végez céltudatos ifjúsági nevelői munkát. Noha ezeket a lelkipásztorokat az egyházkerület püspöke nevezi ki, az egyházkerület vezetősége az IKE-vel közösen határozza meg a FIKE lelkészek feladatkörét. Összegezve: célkitűzéseink az erdélyi magyar református ifjúság életére nézve életbevágóan fontosak, mert hisszük, ha Krisztusnak megnyertünk egy fiatalt, akkor megnyertük őt a közösség, a nemzet, a magyarság számára is; hisszük, hogy ha keresztyén hitben neveljük fiataljainkat, akkor teljes értékű, egészséges életre segítjük el őket.

Nem igaz, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása hergelte volna fel Ficóékat. A szlovák törvényhozás az elmúlt négy év folyamán számtalan határozatot hozott és törvénymódosítást hajtott végre a magyar kisebbség ellen. Most a parlamenti választási kampány kellős közepén a szlovák választókat akarják mozgósítani a nemzeti érzelmek felkorbácsolásával. Ez alantas szándék, mert a valódi cél, hogy más ügyekről, gazdasági botrányokról tereljék el a figyelmet, a számukra kellemetlen témákat elfedjék számukra elő. A kormánypártok hisztériakeltéséről, riogatásairól Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke, a párt parlamenti képviselője beszél.

Tornán ünnepelte hatvanadik születésnapját a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség, közismert nevén a Csemadok. Hrubík Bélát, a szervezet elnökét arról kérdezem, mi a véleménye a szlovák kormánypártok agresszivitásáról.

– A második világháborút követő jogfosztottság és hontalanság állapota közismert. 1949-ben azért megalakulhatott a Csemadok. Azzal a céllal hozták létre a szervezetet a pártvezetők, hogy megbékítsék a Csehszlovákiában élő magyarokat. Ma, 2010-ben ki merem jelenteni, hogyha akkor a Csemadok nem alakul meg, s nem jár külön utat, s nem teljesíti saját küldetését, akkor Szlovákiában nincsenek magyar iskolák, hiszen az anyanyelvhez való hűség, a magyar kultúra és a hagyományok közvetítése a szövetségünkön keresztül történt az elmúlt 60 évben. A szövetség fokozatosan létrehozta a magyar kultúra ápolásának további intézményeit. Az évek múlásával a szlovákiai magyarság körében egyre nőtt a nemzetiségi politika gyakorlatával való elégedetlenség. A szövetség olyan fórummá vált, ahol lecsapódhattak a szlovákiai magyarság áldatlan helyzetét feszegető észrevételek. Az 1956-os magyarországi forradalom idején a Csemadok szerveitől és szervezeteitől elvárták, hogy nyilatkozatban ítéljék el a magyar forradalmat. Az alapszervezetek nagy része elszabotálta a nyilatkozattételt. A hatvanas évek elejére a Csemadok tevékenysége kezd más irányba is kiteljesedni, – a szervezet egyre inkább a magyar kultúra különböző ágainak a művelésével foglalkozik. Zseliz és Gombaszög után beindulnak a seregszemlék, kialakul az ifjúsági klubmozgalom. 1968-ban, a prágai tavasz idején nagyon sokan álltak a Csemadok mögött, ami arra késztette a pártvezetést, hogy tárgyalópartnerként fogadják el a Csemadokot, és komolyan vegyék a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó javaslatait. Lényeges, hogy szövetségünk egy olyan kisebbségi törvénytervezetet nyújtott be 1968-ban, mely utat nyitott volna a kulturális autonómia felé.

– A Schirilla György név lassan száz éve fogalom a magyar közéletben. Kérlek, mesélj a családodról.

– Mélyen hívő, apai ágon görög katolikus családból származom, felmenőim főként jogászok, katonák, papok. Dédapám, Schirilla Achill büntetőbíróként tevékenykedett. Nagyapám, Schirilla György, aki idén lenne 101 éves, neves ügyvéd volt. Az 1940-es években főleg a vallási okokból üldözöttek védelmét látta el, majd 1945-től katolikus papokat védett a népbíróság előtt. Ügyvédként részt vett mindhárom Mindszenty-perben is. Ezért természetesen később meghurcolták, 1956 után munkásságát sokáig nem tudta folytatni. Az Obersovszky Gyula, majd később Francia Kiss Mihály elleni perekben tanúsított gerinces magatartása miatt 1957-ben törölték az ügyvédi kamarából, csak 1990-ben vették vissza. Addig jogtanácsosként dolgozott, illetve tanított. Munkássága nagy elismerése volt, amikor 2008-ban Oloffson Placid atyával együtt Mindszenty-emlékéremmel tüntették ki. Szerencsére, még személyesen vehette át a kitüntetést. Édesapám, Schirilla György harminchét éven át minden évben átúszta a jeges Dunát, Tiszát. Ő teremtette meg Magyarországon a klasszikus hosszútávfutás alapjait. A „szupermaratoni futás” elnevezést is ő találta ki. Hatalmas távokat teljesített az országutakon. Budapestről elfutott Moszkvába, Varsóba, Belgrádba. Bécsi futása azért nevezetes, mert egy nap alatt teljesítette a távot. Megszervezte a magyar vegetáriánus mozgalmat, és ebben a témában később számos könyvet is írt. A nyolcvanas, kilencvenes években részt vett a természetgyógyászat újjászületésében.

Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége –Agrya üdvözli a Nemzeti Együttműködés Programját, amely a magyar mezőgazdaság és vidék megújulásának egyik kulcskérdéseként kezeli a generációs ügyeket. Az elmúlt nyolc év agrárpolitikájáról és a jövőről a szervezet elnökével, Mikula Lajossal beszélgetünk.

– Miért kulcskérdés a generációs ügy?

– Mert, ha nem lesz fiatal magyar gazdálkodói utánpótlás, akkor igen nagy bajba kerül a mezőgazdaságunk. A generációváltás természetes folyamat, ami sajnos sem nálunk, sem az EU többi államában nem problémamentes. A fiatal gazdák támogatása létszükséglet, de önmagában nem elég.

A Fidesz stratégiai jelentőséget tulajdonít az ország egyik súlyos társadalmi krízisének, a romaügynek. Milyen nemzetpolitikát és cigánypolitikát várnak önök, roma értelmiségiek az új kormánytól? – kérdeztem Raduly József zeneművészt, a Művészeti-Oktatási-Kulturális Közéleti Alapítvány elnökét.

– Hálát adok a Jóistennek, hogy megszűnt a szocialista-liberális kormány és vele együtt annak hazug, erkölcstelen, embertelen, félrevezető, kizsákmányoló, becsapó politikája, és a cigányság aspektusából nézve, az örökös bűnbakképzési mechanizmusa. A Fidesz-KDNP kétharmados többsége reménnyel tölt el bennünket, bízunk benne, hogy hazánk népe újra emberhez méltó életet tud élni. Mi nem csodát várunk, csupán azt, hogy adják meg mindenki számára a lehetőséget, hogy tudásának kamatoztatásából élhessen. Bízom benne, hogy az új polgári kormány megteremti a létbiztonságot, jogbiztonságot és közbiztonságot, hiszen az elmúlt nyolc évben az állam elhagyta őrhelyét, s most megvan az esély a visszatérésre, s így őrködhet a köztársaság, s benne minden magyar állampolgár felett. A nemzet érdekében oly’ fontos ügyek törvényben történő megfogalmazása, illetve elfogadtatása elé senki sem gördíthet akadályt a kétharmados többség meglétével. Ilyen nemzeti ügynek tartom a kisebb létszámú parlamentet. Húsz éve mulasztásos alkotmánysértést követ el az Országgyűlés a Magyarországon élő kisebbségek vonatkozásában. Az 1993-as kisebbségi törvény kimondja, hogy biztosítani kell a hazánkban élő kisebbségek országgyűlési képviseletét. Eleddig ez nem történt meg. Erre most lehetőség nyílik. Fontosnak tartom azt, hogy az 1949-es alaptörvényt már ne módosítgassuk, toldozzuk-foltozzuk, hanem egy új alkotmányt hozzunk létre. Tudjuk jól – jómagam joghallgató is voltam – ez az 1949-es alapnorma az 1936-os szovjet alkotmányra épült. A mostani alkotmány nem egy olyan norma, amihez az idők végezetéig ragaszkodni kell, s a megváltozott politikai élethelyzet egy új alaptörvényért kiált. Egy olyan alkotmányért, amely a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát, az állampolgárok jogbiztonságát, közbiztonságát, az egyenjogú és egyenrangú emberi élet biztonságát képes szavatolni. Bátran ki kell mondani: a magyar nemzet határa nem azonos az ország határával. Remélem, hogy az új kormány – s a kettős állampolgárság bevezetése is erre biztosíték – nem fogja magára hagyni az ország határán túl élő magyarokat. Az új alkotmánynak ezt az igényt is ki kell elégíteni.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek a jövőben is következetesen és fegyelmezetten kell képviselnie a helyi magyarság érdekeit, amiben most már az alakulóban lévő polgári magyar kormány támogatására is számíthat – hangzott el a szövetség május 9-i beregszászi közgyűlésén. A közgyűlés témáiról, a kettős állampolgárság kérdéséről, s a Máért újbóli összehívásának jelentőségéről dr. Brenzovics Lászlót, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnökét kérdeztem.

– Évi, rendes közgyűlésünket tartottuk meg tisztújítás nélkül. Közgyűlésünket azért tettük erre a kései, május időpontra, mert régebben azt harangozta be a kormányzat, hogy május 30-án önkormányzati választások lesznek Ukrajnában. Később a parlament ezt a döntést megváltoztatta, s meghatározatlan időre elhalasztotta az önkormányzati választásokat.

– Ki jár jól ezzel a lépéssel?

– Minden politikai erő. A kormánypártok még nem vették át teljesen a hatalmat, így lesz idejük felkészülni a kampányra. A kiköltekezett és vereséget szenvedett ellenzéki pártoknak pedig szintén jól jött ez a döntés, hiszen köztudott, hogy közvetlenül a választás után a lakosság a győztes mellé áll.

A magyar mezőgazdaság teljesítménye az Európai Unió Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) adatai szerint a globális recesszió miatt 35,6 százalékkal esett vissza 2009-ben a 2008-ashoz képest. Milyen örökséget hagytak ránk az elmúlt nyolc év szocialista kormányai, s mit várnak az új, polgári kabinettől? – kérdeztem Domján Gergely urat, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége alelnökét.

– 2001-2002-ben megalakultak a családi gazdaságok és munkát teremtettek a vidéken élőknek. Fellendült a sertéstenyésztés, a gyümölcstermesztés. Fákat telepítettek, a gazdák gépeket vásároltak, beruháztak így készültek az EU-csatlakozásra. A 2002-es országgyűlési választások idején az MSZP, s annak jelöltje, Medgyessy Péter kampányában többször hangoztatták, hogy segíteni fogják a családi gazdaságokat a továbbiakban is. Nem tartották be ígéretüket. A Medgyessy-kormány működése elején azzal hozta hátrányos helyzetbe a családi gazdaságokat és a kistermelőket, hogy 60 milliárd forint konszolidációt adott a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok maradványainak. Ezt követően eltörölték a családi gazdaságok addigi kedvezményeit, majd az áfa-emelések során odáig jutottunk, hogy míg 12%-ot kap kompenzációs felárként az őstermelő, addig a mezőgazdasági termékek beszerzési árát 25 %-os áfa terheli. Tehát ezen a téren 13% veszteséget könyvelhetnek el azok a gazdák, akik nem vállalati szinten gazdálkodnak. Ehhez hozzátartozik még, hogy az egészségügyi hozzájárulást az ehót, a gazdákra, az őstermelőkre is kirótták, s ha azt nézzük, hogy ők kényszervállalkozók – saját magukat foglalkoztatják –, akkor ez igen nagy terhet jelent. Továbbá tb- járulék fizetés, és kemény adó is terheli a családi gazdálkodókat. A támogatásokból pedig alig tudnak részesedni.