Az egyenruha együtt jár az emberséggel

Meg kell jelennünk azokon a területeken, ahol kiszolgáltatott, idős emberek élnek és meg kell adni minden segítséget, amivel könnyebbé biztonságosabbá tudjuk tenni életüket – szögezte le Pintér Gábor alezredes, a Kecskeméti Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályának vezetője, akitől azt is megtudtuk, hogy a rendőrök télen tüzelőfa aprításban is segítenek, és termoszban meleg teát visznek ki a tanyán élőknek.

Az osztályok számának csökkenése leginkább a kolozsvári iskolákat érinti

Szakemberek bevonásával, az egyházak, az RMDSZ és a tanfelügyelők segítségével testületet hoznak létre, amely stratégiát dolgoz ki annak biztosítására, hogy az elkövetkező öt-hat évben minden magyar gyermek anyanyelvű oktatásban részesülhessen Kolozs megyében – hívta fel lapunk figyelmét Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs Megyei Szervezetének elnöke, országgyűlési képviselő, aki arról is szólt, hogy kiállnak a kolozsvári magyar nyelvű képzőművészeti szakoktatás mellett.

Mi az oka annak, hogy megközelítőleg 100 gyerekkel van kevesebb a 4. és a 8. osztályokban Kolozs megyében? Asszimiláció, kivándorlás?

– Elsősorban a gyermekvállalási kedvvel van gond, és ezek olyan demográfiai folyamatok, melyek régebbről tapasztalhatóak. Igaz, még mindig beszélhetünk kivándorlásról, de Kolozsvárról, Kolozs megyéből ez nem számottevő. Tudtuk már néhány éve, hogy a 2017–2018-as tanévben visszaesés várható. Jövőre viszont növekedéssel számolunk, ez azt jelenti, hogy „csak” 60 gyerekkel tanulnak majd kevesebben az említett osztályokban. Tehát demográfiai hullámról beszélhetünk, s mivel Kolozsváron a 9. osztályból most kettőt meg kell szüntetni az alacsony gyermeklétszám miatt, remélem, a következő tanévben legalább egyet újraindítunk. Volt már erre példa: tavaly nem indult Désen kilencedik osztály, mert nem volt meg a megfelelő gyereklétszám, idén szeptembertől, szerencsére 21 diákkal beindul az osztály.

60-70 településen több mint 120 intézmény újulhat meg az óvodáktól a középiskolákig.

Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár: az egyházi jelenlét a köznevelésben ma Magyarországon 14 százalék, míg a magukat valamelyik egyházhoz tartozónak valló emberek aránya 55 százalék, ez bizonyítja, hogy az egyházi intézményekre óriási szükség van, és támogatni kell azokat.

Mire fordíthatják az 54 milliárd forintos többletforrást az egyházi oktatási intézmények?

–Előre kell bocsátanom azt a fontos tényt, ami 2010 óta történt a köznevelés és az oktatás területén: több mint 700 milliárd forint került többletként az ágazatba. A forrás tartalmazza a pedagógusok béremelését, a különböző fejlesztéseket. Ez a hatalmas összeg nem csak az állami, önkormányzati, hanem az egyházi és civil fenntartású intézményekre is vonatkozik. Az is kiemelendő, hogy az elmúlt három - három és fél év során 240 milliárd forinttal növekedett az állami, önkormányzati és egyházi oktatási intézményekben tanító pedagógusok bére. 2016 végén egy újabb forrás jelent meg a köznevelésben, s ezen belül az egyházi iskolák támogatására, ami kimondottan építési beruházásokat szolgál. A település méretét nem határoztuk meg. Így kis falvakban is épül adott esetben óvoda, tornaterem, vagy bővül az egyházi iskola tanterme, és a közepes-vagy nagyméretű városokban is megjelennek ezek a források. Ebből az 54 milliárd forintból 60-70 településen több mint 120 közintézmény újulhat meg.

Aki megzavarja Putyin elnök fogadását, a nemzet érdekével ellentétesen lép fel

A mi célunk az, hogy minden civil szervezet működése átlátható legyen. Különösen igaz ez a külföldről pénzeltekre- ez jogos önvédelmi reflex. Hasonló szabályozásokat vezettek be több országban, így például az Egyesült Államokban 1938 óta kötelező regisztrálni minden olyan szervezetet, amelyik külföldről kap támogatást – közölte lapunkkal Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója, akit a kvótaperről, az Alstom-ügyről és a választásokra való felkészülésről is faggattunk.

Putyin elnök február 2-án érkezik Budapestre. Ön még októberben kijelentette, hogy a Fidesznek biztos forrásból származó információi vannak arról, hogy fizetett provokátorok zavarhatják meg az október 23-ai állami ünnepséget. Most arról olvasni, hogy szét akarja fütyülni az Együtt Orbán Viktor és Putyin találkozóját. Elképzelhető, hogy megismétlődik a tavalyi szégyenteljes eset?

–Október 23. kapcsán tiszteletteljes ünneplést kértünk mindenkitől. A megjelentek többsége emelkedett hangulatban, az ünnephez méltóan vett részt a Kossuth téri rendezvényen. Viszont egy maroknyi csoport provokációjával mindent megtett azért, hogy megzavarja az állami ünnepséget. Még a himnuszok alatt is fütyültek… Ha egy ilyen magas szintű nemzetközi találkozót, vagy annak egy részét szintén fütyüléssel akarják megzavarni, akkor ismét önmagukról állítanak ki negatív bizonyítványt. Amikor Magyarország miniszterelnöke Budapesten fogadja az egyik világhatalom vezetőjét, akkor egyértelmű, hogy az ország és a nemzet érdekét képviseli. Aki ezt az alkalmat provokációra használja fel, a nemzet érdekével ellentétesen lép fel.

Az eredményeknek nincs sok közük azokhoz a tantervekhez, amelyeket az egyes országok előírnak

Tesztekből nem lehet egyértelműen lemérni a tudást – közölte szerkesztőségükkel Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke, aki szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen közismereti tananyagtartalmat adjanak át a gyerekeknek, és milyen módszereket alkalmazzanak az iskolákban a tanárok.

A Köznevelési Kerekasztal nemrég foglalkozott először a PISA-felméréssel, ami egy hónapja közbeszéd tárgya. Valóban ennyire kritikus a helyzet?

–Amennyiben azt nézzük, hogy miként teljesítettek a magyar diákok az OECD –országokhoz képest, illetve a mostani mutatókat összevetjük a korábbi évekével, akkor egyértelmű, hogy az eredmény nem jó. Ha árnyaltabban nézzük a teljesítményeket, és nyilván alapos elemzések születnek, akkor azt is megtudhatjuk, mi az oka ennek, illetve mitől lehetne jó ez az eredmény. Jelenleg a háttér információk alapján annyit tudunk, hogy a PISA-felmérést attól függetlenül állítja össze egy nemzetközi kutatócsoport, hogy figyelembe vennék, az egyes országokban, milyen képzés folyik és milyen módszerekkel, s az egyes korosztályokban mit kell tudniuk a diákoknak. Ezt a felmérést az alapján állítják össze, hogy várhatóan miként alakulnak a munkaerőpiaci elvárások, és ehhez milyen készségek kellenek. Ez nyilván nagyon fontos, de egyben igen bonyolult dolog, nem tudom, hogy a PISA ezt jól tudja-e mérni, de ez az alapvető célja. Magyarországon viszont a Nemzeti Alaptanterv által előírt, a kerettantervek által megfogalmazottakat, a helyi tantervekben kidolgozott követelmények alapján oktatnak. Így kijelenthetjük, hogy az eredményeknek nincs egyértelmű összefüggése a mérésben nyújtott teljesítmény és az előírt iskolai munka között. Az is problémákat okozhat az adatok feldolgozásnál, hogy 15 éves korban a diákok mennyi időt töltöttek az iskolarendszerben – hiszen ez országonként eltérő lehet. A magyar diákok többsége ekkor 9.,  vannak 7., 8. és akár 10. évfolyamosok is. Néhány más államban a 15 évesek már 10. évfolyamosok, így van némi előnyük. Az iskolai munka és a PISA-felmérés eredményei között teljes egyenlőségjelet húzni eléggé szerencsétlen dolog.

Az 1970-es évek óta több mint 100 magyar fejlesztésű, illetve gyártású eszköz repült már az űrben

Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához. Remélem, nem veszi tolakodásnak, de olvasóink közül nem mindenki reál-szakember. Mit jelent pontosan a technológiatranszfer hálózat?

–A technológiatranszfer lényege, hogy valamilyen iparágban sikeres terméket vagy megoldást átültetünk egy másik iparágba. Az űripar, számos nagyszerű megoldást fejleszt, mint például az alacsony energiaszükségletű, vagy a szélsőséges környezeti viszonyoknak rendkívül ellenálló eszköz. De ide sorolhatjuk a beavatkozás nélkül is üzemképesen működő felügyeleti rendszereket is. Ezen fejlesztések és mutációik hasznosak lehetnek más iparágakban is, felhasználásukkal hatékonyabb, megbízhatóbb termékek kerülhetnek a piacra. Az Európai Űrügynökség technológiatranszfer hálózata Magyarországgal együtt 16 országban van jelen. A hálózat tagjai azon cél érdekében dolgoznak együtt, hogy az űriparban létrejött fejlesztéseket más iparágakban is meghonosítsák.

Célunk, hogy Kecskeméten egy hazai és nemzetközi szinten is elismert ipari lézerközpontot hozzunk létre

Magyarországon elsőként épül kutatás-fejlesztési és oktatási célokat egyaránt szolgáló dióda lézerközpont Kecskeméten, a Pallasz Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Karán. Arra törekszünk, hogy a legkorszerűbb berendezéseket, technológiákat meg tudjuk mutatni az egyetemi hallgatóknak, hogy ismerjék és tudják ezeket alkalmazni, hiszen ez megkönnyíti elhelyezkedésüket a munka világában. Emellett természetesen a kutatás-fejlesztésről sem mondunk le – nyilatkozta Dr. Weltsch Zoltán, kecskeméti Pallasz Athéné Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kara Anyagtechnológia Tanszékének vezetője.

Az adóbeszedés hatékonyságának növelése nemcsak öncél, hanem eszköz is lehet arra, hogy az adókulcsok csökkenhessenek

A gazdasági szereplők többet termeltek, működésük hatékonyabb lett, a fizetéseket ilyen körülmények között biztonsággal lehet növelni – nyilatkozta szerkesztőségünknek Domokos László az Állami Számvevőszék elnöke, a Költségvetési Tanács tagja, s hozzátette: „a következő években életbe lépő béremeléseket egyfajta korrekciónak is tekintem, amikor is nem történik más, mint hogy a munkáltatók és az állam megadják az alkalmazottaknak azt a növelést, ami a 2008 óta eltelt időszakban megillette volna őket.”

A kormány többéves adócsökkentésről döntött a közeljövőben. Mit gondol, erre megvan a fedezet?

– Kijelenthetjük, hogy a költségvetés állapota most megfelelő, az anyagi alapok adottak a kormány terveinek megvalósításához a többéves adócsökkentés tekintetében. Csökkent hazánk államadóssága, visszafizettük a gazdaságpolitikai döntések szabadságát korlátozó nemzetközi hiteleket, kikerült Magyarország a túlzott deficit-eljárás alól és kiszabadult az inflációs spirálból. Az elmúlt öt-hat évben hazánk utolérte magát, a gazdasági szereplők pedig kihasználták azokat a lehetőségeket, amelyeket 2008 táján a hibás gazdaságpolitikai döntések következtében elszalasztottak. Növekszik a GDP, egyre több a munkahely és bővül a termelés is. Magyarország egyértelmű fejlődésnek indult, a gazdasági fellendülés, a termelékenység fokozása pedig tovább segíthető az adóügyi változtatásokkal. Ezeket egyébként már korábban is javasoltuk és ezt az ajánlatot a jövőben is indokoltnak tartjuk.

Nélkülük az egyetemes magyar kultúra sokkal szegényebb lenne

Január 14-én rendezték meg Zentán a magyar kultúra napjának délvidéki központi ünnepségét. Dudás Károly Magyar Örökség-díjas író, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke: „szövetségünk 20 éve Délvidék-szerte szervez, támogat olyan ünnepi műsorokat, vetélkedőket, kiállításokat, amelyek nagyjainkhoz, nemzeti történelmünk, művelődéstörténetünk évfordulóihoz, jeles dátumaihoz, kulturális évadjainkhoz kötődnek.” Elnök úr azt is hozzátette, hogyha kisebbségi sorban egy közösség élethalálharcot vív, akkor igenis szükséges az összefogás.