Magyarország felismerte azt a demográfiai kihívást, amellyel Európának szembe kell néznie

Javítunk a kisgyermeknevelők bérezésén is, ezzel növelve a pálya vonzerejét; tavaly a felsőfokú végzettségűek bérét emeltük közel másfélszeresére, idén pedig a középfokú végzettségűek részesülnek majd a garantált bérminimum emelése, valamint a bölcsődei pótlék bevezetése miatt számottevő mértékű bérfejlesztésben – emelte ki Dr. Beneda Attila, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár.

A vizek, a halak, a horgászok sorsa nem lehet más, mint társadalmi kérdés

Egy profitorientált tevékenységtől nehezen lenne elvárható, hogy az őshonos halállomány fenntarthatóságát, a tágabb természetvédelmi érdekeket tartsa elsődlegesnek. A horgászszervezetek a horgászati szabályokat, fogási kvótákat folyamatosan igyekeznek ezen értékek mentén kialakítani, a halállományok fenntarthatóságát elősegíteni, mindezt átláthatóan mindenki számára – szögezte le Dr. Szűcs Lajos, a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elnöke.

Önkormányzatunk az elmúlt évben a 2014–2020-as fejlesztési időszakra megjelent európai uniós forrású pályázati felhívásokra, valamint hazai forrású fejlesztési kiírásokra 15 projekttervet készített, összesen 1,7 milliárd Ft-ot meghaladó értékben nyújtott be pályázatokat, melyek elsősorban a város élhetőbbé tételét, környezeti állapotának javítását, turizmusfejlesztését tűzték ki célul – közölte a Magyar Fórummal Keszey János, Balatonalmádi polgármestere.

Az eddiginél biztonságosabb, betegbarátabb és költséghatékony rendszert szeretnénk működtetni

Olyan gyógyszertár-működtető rendszer feltételeit kell biztosítani, ami a társadalmi, az egészségpolitikai és a mi szakmai elvárásainknak is megfelel – közölte a Magyar Fórummal Dr. Hankó Zoltán a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

A kísérletezések után többen visszatértek a klasszikus művészeti stílushoz

Minden elismerésem a Pátria Rádióé, amelyik nemcsak a Kor-Zár együttessel foglalkozik, hanem odafigyelnek a fiatal tehetségekre is. A Tompa Mihály Vers- és Prózamondó Verseny verséneklő kategóriájának zsűritagjaként sok jó énekest ismerhettem meg, és szerencsére ők egy-két éven belül demóval vagy CD-vel jelentkeznek, melyekből játszik a Pátria Rádió.

Folyamatosan nő a foglalkoztatás és csökken a munkanélküliség

A baloldal minden idők legkorruptabb kormányzását követte el, és még mindig egymást érik az olyan korrupciós ügyek, amelyekben a baloldal érintett – jelentette ki Hollik István Fidesz–KDNP-s honatya, akit a Hiszékeny-ügyről, az Alstom-kenőpénzről és a foglalkoztatottsági mutatókról is kérdeztünk.

2010-től polgári kormánya van Magyarországnak, s mégis még mindig vannak olyan korrupciós ügyek, melyekben a baloldal érintett?

– Pontosan. Három ügyről van tudomásunk, ezek nemrég láttak napvilágot, és mindegyik a szocialistákhoz, a szocialista párthoz vagy a 2010 előtti kormányzáshoz kapcsolódik. Ahogy említette a kérdésében, valóban furcsa, hogy még hét évvel a kormányváltás után is vannak olyan korrupciós ügyek, melyek a 2010 előtti szocialista kormányzás idejére nyúlnak vissza. Az első az Alstom metrószerelvények beszerzése. A 2-es és a 4-es vonalhoz vásárolt a fővárosi önkormányzat metrószerelvényeket. A francia és a brit korrupcióellenes hatóság vizsgálódott az ügyben, és a britek azt állapították meg, hogy 2,3 millió euró kenőpénz kerülhetett az Alstom cégcsoporttól magyar politikai döntéshozók zsebébe. Ebből az összegből 600 ezer eurónak már „megvan a gazdája”, hiszen az Medgyessy Péter egyik tanácsadó cégéhez került. Viszont azt a mai napig nem tudjuk, hogy a hiányzó 1,7 millió euró melyik szocialista, vagy SZDSZ-es politikus zsebében landolt. Új fejlemény, hogy a fővárosi önkormányzat vizsgálóbizottságot állított föl, amelyik január 9-én zárta le munkáját. Megállapították, hogy ez a közbeszerzés aggályos, s adott esetben jogszerűtlen elemeket is tartalmazott. Megfogalmazták, hogy a közbeszerzés szinte az Alstomra volt kiírva, így gyakorlatilag más nem is nyerhette volna meg. Azt kell felderíteni hét évvel a kormányváltás után, hogy hová lett az 1,7 millió euró.

Megvette a román bírákat és az ügyészeket az előző hatalom

Több miniszterjelölt személyével nem értettünk egyet, de róluk nem külön, hanem egyszerre kellett szavazni – szögezte le Kulcsár-Terza József, az RMDSZ frakciója és az emberjogi bizottság magyar polgári párti tagja, akitől azt is megtudtuk, hogy összegyűjti a szimbólumok és az anyanyelvhasználat elleni perek okiratait, és azzal felkeresi az igazságügy-minisztert.

Olvasóink és szavazói sem csalódhattak önben, mert nem a pulpitusra kitett román Bibliára, hanem az ön által bevitt, Károli Gáspár által fordított Szentírásra tette a kezét, amikor az eskü szövegét mondta, sőt még egy összehajtogatott székely zászlót is betett a lapok közé. Senki sem rótta meg azért, amiért nem a hivatalos előírás szerint tette le az esküt?

– Eddig háromszor tettem le a megyei önkormányzatban az esküt – most a listán szereplő következő tag veszi át a helyem, mert tanácstag nem lehet országgyűlési honatya – és mindig a magyar Bibliára és a székely zászlóra. Ezt tettem Bukarestben is, még akkor is, hogy fennállt a veszélye, hogy nem érvényesítik mandátumomat. Viszont a román jogszabály szerint mindenki a saját felekezete szerint teheti le az esküt, tehát a Károli-Bibliával nem lett volna gond, de a székely zászlócskával már igen. Ha egy európai felfogású, demokratikus országban élünk, akkor ez nem lehet probléma. Sajnos Romániában a jogszabályokat úgy értelmezik, ahogyan kedvük tartja. Nem változtattam tehát a szokásomon, úgy gondolom, azért kell küzdenünk, hogy megvédjük nemzeti öntudatunkat. Végül nem történt semmi. Ez is bizonyítja, hogy a román parlamentben is van pálya a nemzeti jogok érvényesítésére.

Minden közszolga megérdemli, hogy előreléphessen

Kontrát Károly államtitkár elmondta: az intézkedés mintegy 60 ezer hivatásos állományú dolgozót érint, a jövő évi költségvetésben pedig 18 milliárd forint pluszforrást jelent. Megjegyezte, az életpályamodellnek köszönhető béremelés összköltsége 250 milliárd forint.

Milyen jogszabály alapozta meg a béremelést?

– A kormány 2014 végén döntött a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó új törvény megalkotásáról, amelyet az Országgyűlés 2015-ben kétharmados többséggel elfogadott. A személyi állomány anyagi megbecsülése és a kiszámítható előmenetel biztosítása érdekében első lépésben egy új előmeneteli- és illetményrendszer kialakítására került sor. Az új illetményrendszer létrehozásának célja, hogy egyidejűleg ismerje el a munkakör értékét, a szolgálati tapasztalatot és a teljesítményt.

Az angol nyelv oktatását és a digitális tudást kellene erősíteni

A teljes árukészletet beérkezéstől számítva kellene nyilvántartani a számítógépes rendszerben. Így a NAV nem csak a pénztárgép forgalmát, hanem a raktáron lévő áruk mennyiségét is ellenőrizni tudja – közölte szerkesztőségünkkel Dr. Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint 2016 a magyar gazdaság számára óriási elégtételt jelentett.

Mit hozott a 2016-os év a magyar gazdaság és vállalkozások számára?

– Erre igen nehéz válaszolni, mert legalább 400 ezer vállalkozás működik és egyiknek jobb, másiknak rosszabb az éve. Összességében a magyar gazdaság számára óriási elégtételt jelentett a 2016-os esztendő, ami egyrészt bebizonyította, hogy sikeresen ki lehet kerülni egy olyan válsághelyzetből, mint amilyenben a görögök voltak, és Magyarország is 2009–2010-ben. A gazdaságpolitika elismerését jelentette, hogy mind a három nagy hitelminősítő – egyik sem jó szándékú velünk, sőt inkább ellenségesek – az országot a befektetési kategóriába sorolta stabil kilátással. Az alapkamat rendkívül alacsony, 1% alatti, a gazdaság tartós növekedési pályán mozog, és az előrejelzések szerint tovább növekszik. Az exportmérlegünk nem volt soha annyira kedvező, mint tavaly. Azok a jóslatok, melyek az uniós pénzek visszatartásáról, a magyar gazdaság összeomlását vetítették elő, nem váltak be. Tehát egy igazán jó évet zártunk – állítom annak tudatában, hogy nem minden vállalkozás mondhatja ezt el.