Újsághír: Az életveszélyes állapotban lévő beteget nem tudták ellátni, mert az egyetlen megyei orvos, aki a speciális műtéthez ért, éppen szabadságon volt. Ezért a beteget száz kilométerre utaztatták el a lakóhelyéről életveszélyes állapotában.
A teljesítményvolumen-korlát
- Hát ez a híres egészségügyi reform, kérdezzük a Kincsem Rádióban dr. Kovács Lászlót, a MIÉP elnökhelyettesét, aki civilben neves bőrgyógyász, Hódmezővásárhelyen orvosigazgató.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a Kincsem Rádióban
- A magyarországi falvak, községek iskoláit védi, óvja,most, 2008-ban, amikor zűrzavar uralkodik minden területen.
- Egyrészt Klebelsberg mondata örök érvényű: az iskola akkor van jó helyen, ha a gyerek gyalog is el tud menni oda. Ezt kellene a törvénynek teljesítenie, ez lenne a kötelessége a magyar parlamentnek és minden önkormányzatnak, hogy megvédje az iskoláját, megtartsa, és tudomásul kell venni, hogy ha nem lakjuk be az országot, majd belakják mások, hiszen iskola, templom nélkül, a település előbb-utóbb szociális otthonná változik, és a végén pedig temető marad addig, míg ki nem szántják.

Az  áprilisban távozott Benkő Ferenc polgármester ellen az önkormányzat sérelmére elkövetett csalás és sikkasztás miatt nyomoz a rendőrség. A gyanú szerint nem létező határozatok alapján juttatott 35 millió forintos kölcsönhöz két céget. Neszmélyben új polgármestert választottak, de az önkormányzat továbbra is fizetésképtelen. Sőt, már több 10 millió forintos közüzemi tartozást is felhalmozott.

Tállai Andrást, az Orbán-kormány pénzügyminisztériumi politikai államtitkárát  kérdezzük.szoveg>- Mit jelent az, hogy sorozatban a negyedik legnagyobb hitelminősítő intézet jelentése alapján is leminősítették Magyarországot?

Dr. Bíró Zoltán irodalomtörténész
- Már az első lakiteleki találkozó évfordulójára rendezett ünnepségen Fekete Gyula, Csurka István, és ön is azt állította, hogy roszszabb a helyzet Magyarországon, mint volt 20 évvel ezelőtt..
- Igen, ezt mindannyian tudjuk. Ez az általános vélemény. Rosszabb a helyzetünk, mert akkor 1987-ben volt remény. Erős akarattal megindultunk, a siker eleinte még �89-ben is biztosnak látszott, annak ellenére, hogy nemtelen támadások értek bennünket, és aztán �90-től megváltozott sok minden, egyre veszélyesebbé vált a helyzet.

A birkózás a korábbi évtizedek során számtalan nagy sikerrel örvendeztette meg a sportszerető
magyarokat. Szinte minden olimpián volt olyan birkózónk, aki a csúcsra ért, és olimpiai aranyéremmel érkezett haza. Ki ne emlékezne Kozma István, Hegedűs Csaba, Növényi Norbert, Sike András, Farkas Péter, Repka Attila vagy éppen a legutóbbi bajnok, Majoros István ragyogó győzelmére? A magyar csapat ezúttal is szép eredményekre
törekszik. Különösen a legnehezebb súlycsoportban (120 kg) rajthoz álló Deák Bárdos Mihály és a 84 kg-os Fodor Zoltán tekinthető pontszerzésre esélyes versenyzőnek.

Beszélgetés Szűrös Mátyással
 Egy ország sorsa erejétől, teljesítményétől függ. A neoliberálisok rendkívüli módon összekuszálták a helyzetet. Itt most nemcsak arról van szó, hogy nehéz a gazdasági helyzet, hanem nemzetietlen politika folyik, nemcsak külpolitikailag, hanem a belpolitikában is. Sok tekintetben emberidegen politika. Most a népszavazás után talán a nép számára is világos, hogy amilyen egy országnak a kormánya, amilyenek a miniszterek, a miniszterelnök, olyan az ország helyzete. Vagyis népiesen szólva: fejétől bűzlik a hal.

A jó gyümölcstermés ellenére is terményeik eladásával küszködnek a gazdák. Magyarországon kevés az értékesítő szövetkezet, a termelők többsége maga keres lehetőséget a gyümölcs eladására, ami kiszolgáltatott helyzetet eredményez. A gazdák között mintha mégis elkezdődött volna az összefogás. A meggy és a dinnye után az alma borulhat az utcára, ha nem jutnak megegyezésre a nagy felvásárlókkal. Budai Gyulát, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (MAGOSZ) igazgatóját kérdeztük a kialakult helyzetről.

Beszélgetés Széles Gáborral.
– Elnök úr, ebben a szobában fogadta annak idején Nyikolaj Rizskovot, a Szovjetunió majdnem utolsó miniszterelnökét?
 – Nem, akkor még a Műszertechnikának nem itt volt a központja, hanem Kőbányán, a Szállás utcában. A Szállás utcai Műszertechnika központot, ami korábban egy leromlott építőipari vállalat volt, sikerült megvennünk ’85 táján az államtól. Nagy dolog volt, hogy egyáltalán tudtunk venni egy épületet, egy olyat, ahol 200-300 embernek megfelelő körülményeket biztosítottunk.