A palackozott fröccs nem hizlal

Vasuta Gábor 1976-ban alapította újra a családi céget, s eleinte kazánokkal és fűtéstechnológiával foglalkoztak. A cég kiemelt referencialistája alapján látható, hogy Magyarország stratégiai épületeit szervizelik és üzemeltetik. Négy évvel ezelőtt született meg a palackozott fröccs ötlete. 2015. december 18-án a Hungarikum Védjegy- és Jogvédelmi Bizottság egyhangúlag engedélyezte, hogy a Vasuta fröccs használja a Hungarikum védjegyet. Az új magyar termék nagy sikert aratott a világ legnagyobb nemzetközi élelmiszer szakkiállításán, a FOODEX-en Tokióban, Szingapúrban a Food and Hotel nemzetközi szakkiállításon, és több nemzetközi, diplomáciai fórumon. A Vasuta Zrt. vezérigazgatójának alapfilozófiája, hogy csak jó szakemberekkel szabad dolgozni.

A Vasuta céget dédapja alapította. Közel 150 év alatt milyen termékek gyártásával foglalkoztak?

– A kiegyezés évében alapított Vasuta cég először épületgépészeti, épület-vasszerkezeti – ebbe a körbe tartozik a lépcsőházi korlátok, vasrácsok készítése – munkákat végzett. Részt vettek a Széchenyi fürdő, a Gellért fürdő kivitelezésében. Édesapám a céget kiegészítette olyan csavarárugyárral, ahol kifejezetten fényes csavarokat gyártottak. A több lábon álló céget 1949-ben az elsők között államosították. Apám semmit nem vihetett ki a cég épületéből, még a zsebóráját is ott kellett hagynia. Sas-hegyi villánkat elvették, és a Lövőház utcába költöztették a családot. A cég jelenlegi mérnökirodája volt a lakásunk. Édesapámat a Ganz Villamossági Művekbe helyezték mint beállító lakatost. Tehát a cég tevékenysége megszakadt, majd 1976-ban újraalapítottam. Akkor a Posta Kísérleti Intézet gazdasági hivatalát vezettem. Volt egy úgynevezett egzisztenciális álmom, hogy meg kell alapítanom a kazánok szervizét. Ennek az az alapja, hogy az emberek se éhezni, se fázni nem szeretnek. Ráadásul az éhséget jobban elviseli a szervezetünk. Országos szervizhálózatot hoztam létre, ami annyira eredményes lett, hogy 1989-ben magánszemélyként a hatodik legnagyobb adózó voltam. Világcégeket hoztam be, és majdnem elsőként alapítottam osztrák–magyar vegyes vállalatot. 40% volt a Vasuta-rész, 40% az osztrákoké, és a fennmaradó 20%-ot egyéb magyar részvényesek tették ki. A vegyes vállalat osztrák oldalát 1999-ben kivásároltam, azóta a cég 100%-os családi tulajdonban van. Épületgépészettel, tüzeléstechnikával foglalkozunk; cégünk a forgalomban lévő minden típusú kazán és kazánházi berendezések szervizelését, üzemeltetését és telepítését végzi, hideg és meleg üzemi, emissziós vizsgálatokkal.

Egyes közigazgatási hatósági eljárások díjának megszüntetésével tavaly 12 milliárd forint megtakarítást értük el

Dr. Kovács Zoltántól, területi közigazgatásért felelős államtitkártól megtudtuk, hogy a járási hivatalok többségében az elsőfokú hatóság feladatait látják el, míg a kormányhivatal végzi a másodfokú hatósági feladatokat, így sok ügykör tekintetében az ügy közelebb marad az ügyfélhez, megyén belül születik meg az elsőfokú határozat, majd esetleges jogorvoslati kérelem után a másodfokú döntés is.

A gazdálkodói réteg elöregedésén túl jelentős probléma, hogy a szakismerettel rendelkezők aránya a 35 évnél fiatalabbak körében az uniós átlagnak csak mintegy fele

Az agrárium generációváltását, valamint a vidék népességmegtartó képességét szolgálja a Miniszterelnökség 2016. december 20-án megjelent, mintegy 37,75 milliárd forint keretösszegű pályázata, amely a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapítását támogatja – közölte megkeresésünkre Kis Miklós Zsolt a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Ma már kevesebb orvos akar külföldön munkát vállalni, mint 2010-ben

A többéves bérfejlesztési program azért indult, mert a kormány szeretné megbecsülni az egészségügyben dolgozók munkáját – mondta Dr. Rétvári Bence az EMMI miniszterhelyettese. Hozzátette, hogy ez olyan mértékű emelés, amely a mindennapokban is érezhető.

A kormányzat 2012–13-ban már egyszer úgy döntött, tavaly pedig még nagyobb mértékű költségvetési keretet is biztosított arra, hogy a pedagógusok béremelése után az egészségügyben dolgozók számára is jelentős béremelést biztosítson. Tavaly milyen emeléseket hajtottak végre, és ez miként folytatódik 2017-ben?

– A kormány és az érintettek több hónapon át tartó egyeztetéseinek és tárgyalásainak eredményeként többéves bérfejlesztési program indult 2016. szeptember 1-jétől, melynek köszönhetően több mint 97 ezer egészségügyi dolgozó részesül ismét jelentős béremelésben. 2015 tavasza óta rendszeres egyeztetések folynak az ágazati reprezentatív szakszervezetekkel és szakmai kamarákkal annak érdekében, hogy a kormány velük együtt alakítsa ki azokat a további intézkedéseket, amelyekkel a dolgozók élet- és munkakörülményei, valamint a betegellátás színvonala tovább javítható. A béremelési program keretében megállapodás született arról, hogy 2016. szeptember 1-jétől a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek bruttó 107 000 forint alapbéremelésben részesülnek. 2017. november 1-jétől a szakvizsgával nem rendelkező orvosok és kórházi gyógyszerészek bruttó 50 000 forintos béremelésre, a szakorvosok és kórházi szakgyógyszerészek pedig bruttó 100 000 forintos alapbéremelésre számíthatnak. Egy 16-18 éves munkaviszonyban foglalkoztatott aneszteziológiai szakasszisztens alapbére szeptember 1-jétől 47 ezer forinttal emelkedett, a béremelési program végére összesen bruttó 103 ezer forinttal (238 475 forintra) nő. A rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik.

A beruházások a térség gazdaságfejlesztését szolgáló Mura Programmal együtt munkahelyteremtésre és a munkahelyek megtartásra is alkalmasak

A helyi operatív program közel 7,9 milliárd forintos keretösszegéből több mint 5,8 milliárdról született már támogatói döntés, így Nagykanizsán a közeljövőben megindulhatnak az ipari parkot, a belvárost, továbbá intézményfejlesztéseket is szolgáló beruházások. Dénes Sándor, Nagykanizsa Megyei Jogú Város polgármestere: a nagyobb értékű projektek közé tartozik a Zöld Város – Zöld Nagykanizsa elnevezésű program, amelynek keretében a belváros több terén megújulnak a zöldfelületek.

Alapítvány a nemzet javára

Kollégista társam, Kósa László néprajzkutató – aki szobatársaival erdélyi körúton vett részt –, olyan csodálatos dolgokat mesélt Erdélyről, melyeket olvasmányaimból nem ismertem. Egy év múltán Laci elmondta, hogy a Magyar Néprajzi Atlaszhoz Erdélybe megy gyűjteni. Útitársának hívott, amit én boldogan vállaltam. Amíg én „fedőtevékenységként” elöl beszélgettem a háziakkal, addig ő a hátsó fertályban az adatközlőket faggatta. Hivatalosan baráti látogatásokon vettünk részt, amelyeket édesapja erdélyi kollégái, református lelkészek szerveztek. Ez a majdnem 50 napos út egy életre meghatározta, megalapozta Erdélyi irányultságomat, kapcsolataimat, segítőkészségemet és szolidaritásomat.

25 ezer család pályázatára számítunk az első körben

A hitelt nagyon sok célra – például épületek szigetelésére, nyílászárók cseréjére, a fűtés teljes korszerűsítésére, megújuló energiaforrásokra való áttérésre, illetve az elektromos rendszerek felújítására – könnyített feltételek mellett lehet majd igényelni a Magyar Fejlesztési Bank Pontjain – közölte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, s hozzátette: a keret visszatöltődik, tehát lesz lehetőség arra, hogy később újabb jelentkezők is igényelhessenek ebből a forrásból.

Mi a jövőre induló csaknem 120 milliárd forint keretösszegű lakossági épületenergetikai hitelprogram lényege?

– A keretből közel 10 milliárd forint jut a központi és több, mint 105 milliárd a többi régiónak. Olyan lehetőséget szeretnénk családi házak, társas házak és lakásszövetkezetek számára teremteni, amivel lehetővé válik, hogy egy 20 éves, a megtakarításokból visszafizethető nullszázalékos kamatozású hitellel, meg tudják oldani a lakosok, például a családi házuk energetikai felújítását. Komoly nagyságrendet vállal a kormány, hiszen a beruházásokhoz csak 10 százalékos önrész szükséges, a költségek 90 százaléka fedezhető a támogatásból. A családi házak esetében ez 1–10 millió forint közötti összeg lehet, attól függően, hogy milyen fejlesztéseket szeretnénk végrehajtani.

A Jobbik 2010-ben egyértelműen azt az álláspontot képviselte, hogy az iskolákat állami felügyelet alatt kell működtetni, most viszont azt szajkózzák, amit az MSZP, a DK, az LMP és a többi baloldali párt képvisel

Dr. Pósán László országgyűlési képviselőt, a kulturális bizottság fideszes alelnökét a november végi közoktatási vitanapról, az önkormányzatok és az iskolák kapcsolatáról, a tankönyvpiac állapotáról kérdeztük.

Ingatlanfejlesztési nívódíjat kapott Józsefváros

A világ legnagyobb nemzetközi ingatlanszakmai szövetsége, a FIABCI Magyar Tagozata, a Magyar Ingatlanszakmai Egyesület első díjjal jutalmazta közterületi rehabilitáció kategóriában a kerületet a Teleki László tér felújításának színvonalas megvalósításáért. Dr. Sára Botond, Józsefváros alpolgármestere szerint ez is azt igazolja, hogy a Józsefváros Újjáépül Program jó irányba indult el és érdemes folytatni. Emellett a kerületi fejlesztési tervekről és arról is beszélt, hogy a mikrovállalkozásokat az önkormányzat kamattámogatott hitelhez segíti hozzá.

Gratulálunk az elismeréséhez! Pályázni kellett a díjra?

– A több kategóriában meghirdetett XVIII. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíjra pályázatot kellett beadni. Mi a Teleki téren és a környékén megvalósult valamennyi fejlesztéssel pályáztunk a közterületi rehabilitáció kategóriában, hiszen teljesen újjáépült a piac, számos társasház újult meg, és a Dobozi utca–Fiumei út által behatárolt területen egy teljesen új, a FiDo tér jött létre, és rendeztük a környező utakat.