Aggodalomra ad okot az ukrajnai oktatási reform

November 24-én a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kártájához benyújtott ukrajnai és romániai országjelentések árnyékjelentését ismertették az Európai Parlament Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén. Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP kárpátaljai európai parlamenti képviselője lapunk érdeklődésére közölte, hogy a 30 oldalas ukrajnai helyzetről készült árnyékjelentés követi a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája szerkezetét, és minden egyes pontjánál megfogalmazták a kárpátaljai magyar nyelvhasználatra vonatkozó aggodalmukat, emellett leírják a nyelvpolitika ukrajnai történetét az 1991-es függetlenné válás óta, és ajánlásokat tesznek a problémák orvoslására.

Tizenhárom halálos ítéletből kilencet végrehajtottak

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának szanki záróeseményén, november 25-én átadták az első állandó kiállításként megnyíló Bács-Kiskun megyei Büszkeségpontot. A forradalomnak emléket állító kiállítóhelyet Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke avatta fel. Patkós Zsolt, Szank polgármestere: „Fontos számunkra, hogy a következő generáció emlékezzen 1956 hőseire, és arra a világra is, amely álnokul félrevezette a magyar társadalmat. A Büszkeségpont az összetartozást jelképezi, amely a múltból táplálkozik, és a jövő alapjait szolgálja nemcsak Szank, de a nagyobb közösség számára is.”

Tíz kategóriában 14. alkalommal vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Művészetek Palotájában megtartott pénteki gálaesten. A magyar zeneművészet kategóriában Medveczky Ádám karmester, címzetes egyetemi tanár vette át az elismerést.

A Kossuth-díjas karnagy, a Magyar Állami Operaház mesterművésze és örökös tagja szédületes karriert futott be, opera-előadások dirigálása mellett végigvezényelte a szimfonikus zeneirodalom jelentős részét. Negyvenkét éve tanít a Zeneakadémián, rengeteg sikeres növendékkel büszkélkedhet. Jelenleg a karmester szakon a saját mesterségét tanítja, az ének tanszakon pedig operaénekes-jelölteknek szerepgyakorlatot. Sok minden befolyásolta gondolkodásmódját. Például az a polgári értékrend, amit odahaza látott. Édesapját a háború után elvitték málenkij robotra, meggyilkolták. Gyerekfejjel, tizenöt évesen élte át az 1956-os forradalmat. Vallásosan nevelték, templomba, hittanra járt. Tizennyolc esztendős korában talált rá az Isten. Azóta is állandó kapaszkodója. Segít kijutnia a szakmai vagy emberi hullámvölgyekből.

László Csaba már az első pillanatban úgy érezte, hogy hazatért Dunaszerdahelyre

Katasztrofálisan kezdte az idei bajnokságot a szlovák bajnokságban a dunaszerdahelyi DAC labdarúgó-csapata. A klubvezetésnek ezért lépnie kellett, nehogy a kiesés szélére sodródjon az együttes. Ennek eredményeként a korábban a Ferencvárost és két nemzeti válogatottat is irányító székely-magyar szakembert, László Csabát kérték fel a csapat edzőjének. Az első eredmények azt mutatják, hogy jó kezekbe került a csapat, hiszen a DAC elkezdett felfelé araszolni a bajnoki tabellán és a Nagyszombatot kiverve továbbjutott a Szlovák Kupában is. Sportrovatunkban a kitűnő trénerrel nem csupán új munkája sajátosságairól és elérni kívánt céljairól beszélgettünk, de szót ejtettünk arról is, hogy székely származásúként könnyen ment-e a beilleszkedés a felvidéki magyarság jelképének tekinthető klubba.

Történelmi rekordokat értünk el az export területén

A Portugál Nyelvű Országok Közösségének (CPLP) október 31. és november 1. között Brazíliavárosban megrendezett csúcstalálkozóján Magyarországot a szervezet társmegfigyelő tagjának választották. Bus Szilveszter lapunk megkeresésére elmondta, hogy a magyar külgazdaság és külpolitika mozgásterének szélesítése, a kapcsolódási pontok növelése miatt kérték a megfigyelői tagságot. A Külgazdasági és Külügyminisztérium déli nyitásért felelős helyettes államtitkárát arról is kérdeztük, hogy főleg a nagy vagy a közepes vállalkozók jelennek-e meg a külpiacokon.

A hazai kutatók elsősorban a magyar, míg az osztrák kutatók a határ túloldalán végzik a felméréseket a közösen megfogalmazott módszer szerint

Több mint 2,2 millió euró költségvetésű, határon átnyúló természetvédelmi projekt indult a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság vezetésével, és három osztrák szervezet társpartnerségével. Dr. Rácz András a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára: azt szeretnénk elérni, hogy a különböző területhasználatok ne járjanak együtt a természeti állapot további romlásával.

Volt már eddig ilyen volumenű, határon átnyúló magyar természetvédelmi projekt, vagy ez unikum a maga nemében?

– A határon átnyúló együttműködési programok keretében számos természetvédelmi projekt zárult le, illetve valósul meg most is. Kijelenthetjük, hogy ezeknek a programoknak a természetvédelem – beleértve a természetvédelmi bemutatás, illetve zöld turizmus fejlesztését – az egyik visszatérő témája. A határon átnyúló projektek összköltsége általában több százezres, illetve néhány millió eurós nagyságrendű, tehát a „Vogelwarte – Madárvárta” projekt méretét tekintve átlagosnak mondható. Ugyanakkor, ebben a térségben volumenében, céljaiban és tartalmának átfogó voltában hasonló nagyságrendű projekt csak akkor volt, amikor az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején, a közös határon átnyúló nemzeti parkot előkészítették. Azóta eltelt 20-25 év, és szükségessé vált egy újabb jelentős kutatási együttműködés, ami célterületét tekintve túlnyúlik a közös nemzeti park határain, hiszen más határon átnyúló védett és Natura 2000-es területeket is magában foglal – pl. a Soproni-hegység Tájvédelmi Körzetet, vagy a Határ menti erdők nevű Natura2000-es területet. A természetvédelem területén különösen nagy jelentősége van annak, hogy az országhatáron átnyúló problémák kezelésére közös megoldásokat dolgozzunk ki a szomszédos országok helyi közösségeivel. Jelen projekt kiváló példa a természetvédelmi intézkedések összehangolására a határ két oldala között.

Melynek nemzetközi fejlesztési célterületei a civil társadalom, az esélyegyenlőség, a jó kormányzás és az intézményi kapacitásépítés

Kovács Ádám Zoltán a Külgazdasági és Külügyminisztérium helyettes államtitkára: „Magyarország a kezdetektől aktívan együttműködik a nyugat-balkáni migrációs útvonal érintett országaival, így Macedóniával is. A macedón határzárat elsősorban Magyarország technikai segítségnyújtása teszi lehetővé.”

Miért döntött úgy a kormány, hogy támogatási szerződést ír alá Kocani város önkormányzatával, egy 2017 májusáig tartó roma ösztöndíjas és felzárkóztatási projekt támogatására?

– A nyugat-balkáni régió Magyarország, és a magyar nemzetközi fejlesztési együttműködés (NEFE) számára is kiemelt terület, ezen belül Macedónia pedig kiemelt NEFE partnerországunk, így az ehhez hasonló projektek elindítása prioritásaink között szerepel. A támogatási szerződés alapján Magyarország Szkopjei Nagykövetsége öt roma fiatal számára biztosítandó ösztöndíjat, illetve költségtérítést az önkormányzat részére átad, ezzel támogatva a roma felzárkóztatást az érintett településen. A projekt nemzetközi fejlesztési célterületei a civil társadalom, az esélyegyenlőség, a jó kormányzás és az intézményi kapacitásépítés.

Hiba, ha mezőgazdasági forrásokból demográfiai jellegű programokat támogatunk

Az Andrieu-jelentés ellentétes Magyarország nemzeti politikájával. Bár több pozitívumot is tartalmaz, de nem engedhetjük, hogy a vidékfejlesztési forrásokból fedezzük a migrációs válság kezelését – szögezte le Erdős Norbert néppárti EP-képviselő, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság tagja.

A közeljövőben befejeződik a Városliget megújításához szükséges tervezési folyamat

Nem lesz szennyezőanyag-kibocsátás, nem lesznek gázkazánok az új épületekben, hanem többségében megújuló energiát használnak. Megszüntetjük a felszíni parkolást a parkon belül, a Kós Károly sétányon pedig megszűnik a napi tízezres nagyságrendű gépkocsiforgalom – számolt be lapuknak Sághi Attila, a Városliget Zrt. műszaki igazgatója az évtized végére elkészülő Liget Budapest Projektről.

Az Ipsos közvélemény-kutatása szerint a Városliget használóinak 69 százaléka egyetért azzal, hogy új, korszerű intézmények kerüljenek a ligetbe, ha közben a park zöldfelületét is fejlesztik és növelik. A felmérés szerint a budapestieknek mégis csupán 71 százaléka hallott az öt éve indult Liget Budapest projektről. Ez azt jelenti, hogy nem kellően tájékoztatták a lakosságot, hogy pontosan miként újul meg a liget, vagy közömbösek az emberek?

– Egyikről sincs szó. Természetes, hogy egy ilyen volumenű projekt eleinte alacsony ismertségű, hiszen a Liget Budapest Projekt eddigi, ötéves története alatt jellemzően a kevéssé látványos előkészítések és háttérmunkák folytak. Mostanra értünk el oda, hogy olyan tervek készültek, amelyeket már széles körben is megmutathatunk, ezért folyamatosan nő a projekt ismertsége. A célunk az, hogy a jövőben tovább növeljük a tájékoztatás intenzitását és folyamatosan egyeztessünk a lakosságot képviselő szervezetekkel – többek közt a Liget Park Fórum eseményein – annak érdekében, hogy úgy tudjuk finomhangolni a terveket, hogy azok mindenki megelégedésére szolgáljanak.