Marosvásárhelyen a Római Katolikus Gimnázium létrehozása miatt indított korrupcióellenes eljárással félemlítik meg a magyarságot

Bízom benne, hogy eljön az az idő, amikor a román politikusok többsége is belátja, hogy az országot építő közösségekként kéne tekinteni az ott élő nemzetiségekre, és nem ellenségként – nyilatkozta lapunknak Soltész Miklós. Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár szerint nem üldözni kéne a keresztényeket, és a felekezeti iskolákat, hanem sokkal inkább azok erejét, társadalmi jelentőségét kellene tudomásul vennie a többségi nemzet egyes vezetőinek.

Szülőföldünkön kell megteremtenünk a biztonságot

A romániai választójogi törvény 5%-os bejutási küszöböt ír elő, míg a romániai magyarság számaránya körülbelül 6%-os. Tehát egyértelmű, hogy két magyar párt nem juthat be a törvényhozásba, ezért is kötöttünk választási együttműködést az RMDSZ-szel – közölte a Magyar Fórum megkeresésére Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, Maros megyei képviselőjelölt, akitől azt is megkérdeztük, hogy a választási program tartalmazza-e az asszimiláció megállítását és Székelyföld autonómiáját.

Beszélgetés a Barcelonában élő Ifj. Kocsis Sándorral

Minden idők leggólerősebb magyar válogatott játékosa volt az Aranycsapat jobbösszekötője, Kocsis Sándor, akinek személye idehaza mára méltatlanul feledésbe merült. Pedig 1999-ben világviszonylatban a 20. század legjobb 100 labdarúgója közé választották, Barcelonában pedig mind a mai napig legendaként tisztelik. Az „évszázad mérkőzésének” 63. évfordulója előtt tisztelegve a Kocka becenévre hallgató korábbi zseniális csatár Barcelonában élő fiával, Ifj. Kocsis Sándorral beszélgettünk édesapjáról, az egykori híres futballistáról és a magánemberről.

– Milyen emlékeket őriz gyermekkorából, édesapja játékáról?

– Mivel jómagam 1957. november 28-án születtem, így eszmélésemkor édesapám már a Barcelona játékosa volt. Egy gyermek általában büszke az édesapjára, de az én esetemben ez hatványozottan igaz volt. Természetesen nem csak azért tekintettem csodálattal az édesapámra, mert a világhírű Barcelona csapatában futballozott, hanem azért is, mert gyermekkorom boldog volt, szép volt, amelyben édesapámnak is komoly szerepe volt.

Lezajlott a 12. Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság döntője

A korábbi olimpiai ezüstérmes labdarúgó, Kű Lajos által életre hívott Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság immáron 12. döntőjét rendezték meg a közelmúltban Pécsett. Az eseménynek ezúttal is több különlegessége volt, amelyekről sportrovatunkban a fő szervező ötletgazdát, Kű Lajost kérdeztük.

– Mielőtt a diákbajnokság idei döntőjéhez kapcsolódó eseményekről, különlegességekről ejtenénk szót, arra kérném, röviden elevenítse fel az egész kezdeményezés létrejöttét. Mi adta az ötletet egy ilyen egyedi eseménysorozat életre hívására?

–Ehhez viszonylag messzire vissza kell menni az időben. Olvasmányélményeim és gyermekkori plébánosunk jóvoltából igen fiatalon szembesültem a trianoni országcsonkítással és annak következményeivel. Mindezt aztán aktív labdarúgóként is többször megtapasztaltam. Legélénkebben egy bukaresti meccsünk emléke vésődött belém, amelyet az 1970-es évek elején játszottunk a Ceausescu-rendszer igája alatt nyögő Romániában, s ahol nagy örömet sikerült szereznünk a székelyföldi magyaroknak. Jóval a rendszerváltás után, 1998-ban szerveztem egy csapatot híres politikusokból, újságírókból, színészekből, világhírű sportolókból, s elindultunk, hogy bejárjuk és megismerjük a Trianonban elcsatolt részeket.

Ingyenes konferenciákat szervezünk, hogy az új szabályozási környezet minél szélesebb körhöz jusson el

A 2015. november 1-jén életbe lépett új közbeszerzési törvény első évének gyakorlati tapasztalatairól tartott konferenciát a Miniszterelnökség és a Közbeszerzési Hatóság. Dr. Császár Dániel, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára a Magyar Fórum megkeresésére közölte: a közbeszerzési törvény napirenden lévő módosítása elsősorban verseny növelését és az úgynevezett „egyajánlatos” eljárások csökkentését szolgálja.

Milyen lényegi változásokat hozott a tavaly életbe lépett közbeszerzési törvény a korábbi szabályozáshoz képest?

– A legfontosabb, hogy a 2014–2020-as uniós ciklushoz kapcsolódóan a jogszabály a gazdaságélénkítéshez hozzájáruljon egyrészt az egyszerűsítés, másrészt a gyorsítás, harmadrészt a verseny fokozása révén. Ezek voltak a legfontosabb célkitűzések, melyek megvalósultak a nyilatkozati elv, illetve a normatív alkalmasság bevezetésével. Szintén lényegesek voltak a jogorvoslati eljárások újításai. A díjak a felére csökkentek, és az átfutási idő is rövidebb lett.

Megelőztük az európai uniós átlagot

Az EU-s kiadványban látható, hogy Magyarország nagymértékben növelte az oktatásügyre fordított kiadásokat. Most annyival haladja meg az uniós átlagot, mint amennyivel korábban az alatt volt – számolt be Rétvári Bence az EMMI parlamenti államtitkára.

Mit mutat hazánkra vonatkoztatva az Európai Unió által publikált éves oktatási kiadvány?

– Az Európai Unió éves oktatási kiadványa azt mutatja, hogy nemcsak Magyarország, hanem a magyar oktatásügy is erősödik. Az elmúlt években a magyarországi ellenzék aktív volt az Európai Bizottság oktatási és képzési figyelőjének megjelenésekor, annak Magyarországgal kapcsolatos negatívumait igyekezett felnagyítani. Az ellenzék most azért is hallgat, mert az eddigi legfőbb érvüket – miszerint a magyar kormány keveset fordít az oktatásra, a mostani jelentés cáfolja.

Hamarosan elkészül az az anyag, mely felméri, hogy hazánkban milyen paramilitáris, szervezetek működnek, és ezeknek van-e kapcsolatuk a politikával

Amikor a Magyar Fórum alapítója, Csurka István gondolataira emlékszem vissza, akkor még inkább látom annak a veszélyét, hogy a szélsőjobb teret nyerhet, és a legális politikával is összekapcsolódhat – közölte Németh Szilárd, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke, s hozzátette: „Európa és Magyarország biztonságát az illegális migráció és a vele kéz a kézben járó terrorizmus, valamint az ennek következtében megerősödő szélsőséges, paramilitáris szervezetek veszélyeztetik.”

A kormánnyal kötött megállapodásunk része a felsőoktatás és a szakképzés fejlesztése

A Tatabánya 2020 programot a vállalkozásokkal közösen alakítottuk ki. Tudtuk, hogy ennek az ambiciózus programnak minden elemét saját erőből nem tudjuk megvalósítani. Ezért ennek a megvalósításához kértük a kormány támogatását – fejtette ki Schmidt Csaba. Tatabánya polgármesterét arról is kérdeztük, hogy mire szeretnék fordítani a megnövelt összeget.

Tatabánya neve hallatán a bányászat, a nehézipar jut sokaknak eszébe. Még mindig elmondható, hogy a megyeszékhelyen főleg gyárakban, bányákban dolgoznak az emberek?

– Tatabányán 120 éve kezdődött meg a bányászat, s ennek köszönhetően vált három kistelepülésből az ország tizenkettedik legnagyobb városává. Mára teljes egészében megvalósítottuk a gazdasági szerkezetváltást. Így az egykori nehézipari és bányászati központból modern ipari centrummá alakult át városunk. Pótoltuk a megszűnt több mint tízezer munkahelyet, így gazdaságilag több lábon állunk; a gépiparban, az elektronikában, az autóiparban és az egészségügyi segédeszközgyártásban komoly szereplők működnek modern ipari városunkban.

Három éve javulnak a szegénységi mutatók

2289 önkormányzat nyert a Belügyminisztérium által meghirdetett szociálistüzelőanyag-pályázaton, a nyerteseknek február 15-éig kell kiszállítaniuk a tüzelőanyagot – tudtuk meg a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkárától. Pogácsás Tibort arról is kérdeztük, hogy mire kapott hétmilliárd forintos pályázati támogatást több mint 400 kistelepülés.

Kik indulhattak a Belügyminisztérium által meghirdetett szociálistüzelőanyag-pályázaton?

– 2011-ben döntött úgy belügyminiszter úr, hogy az 5000 lakosnál kisebb települések számára a tárca alapot hoz létre, és arra pályázni lehet tüzelőanyag vásárlására. A Belügyminisztérium a szükséges pénzt biztosítja, s az önkormányzatoknak kell a szociális rendeletükben megfogalmazni azt, hogy kik nyerhetnek, kik kaphatnak a településen tűzifát. A tüzelőanyagot az önkormányzatoknak kell megvásárolniuk. Még a pályázat kiírása előtt a BM Önkormányzati Államtitkársága egyeztetett az állami erdőgazdaságokkal, és ők 15 ezer forint plusz áfa köbméteráron tudnak keményfát biztosítani. Ennek megfelelően írtuk ki a pályázatot. A hátrányos helyzetű térségekben lévő önkormányzatok önrész nélkül pályázhattak a tűzifa értékére, a többinek pedig köbméterenként 1000 forint plusz áfa önrészt kell biztosítania. Tehát az önrész nem jelentős, viszont az önkormányzatoknak kell gondoskodniuk a szállításról.