Interjú

Segítjük a külhoni magyar oktatókat és hallgatókat

E-mail Nyomtatás

Meggyőződésünk, hogy a határon túli magyar oktatást is az egységes magyar nemzeti oktatás dimenziójában, az egységes Kárpát-medencei oktatási térben kell szemlélnünk, fejlesztenünk – felelte a Magyar Fórum megkeresésére Dr. Horváth Zita felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár.

Mit mutat a Tempus felmérése?

– 2016 áprilisában végzett felmérést a témában a Tempus Közalapítvány, mely arra irányult, hogy országos szinten mérje fel a hazánkba érkező ösztöndíjas és önköltséges külföldi felsőoktatási hallgatók véleményét, elégedettségét és igényeit. A kutatás az intézményekkel kapcsolatban a döntési szituációkra fókuszált, lévén a felsőoktatási ágazat nemzetköziesítéssel kapcsolatos célkitűzései szempontjából ezek a legfontosabbak. Az adatok azt mutatják, hogy a diákok megélhetési, ár–érték aránybeli, kulturális, országimázs szempontokat mérlegelnek a választásnál. Természetesen az oktatás színvonala is fontos szempont, ám a kutatás nem fókuszált külön intézményekre. Egy-egy intézmény népszerűségére a külföldi diákok arányszámából is tudunk következtetni. Ebben a megközelítésben az állam által fenntartott intézmények közül a nemrég önállósodott Állatorvostudományi Egyetem a legnépszerűbb, a hallgatóinak több mint fele külföldről jött. De kiemelkedően népszerű a Semmelweis Egyetem és a Színház- és Filmművészeti Egyetem is. Kimondottan magas külföldi hallgatói hányaddal rendelkezik néhány további kisebb egyházi és magánintézmény is.

Bővebben...
 

A biztonság érzését kell nyújtani a szülőföldön maradást vállalóknak

E-mail Nyomtatás

A magyar állam támogatásával felépített orvos- és művészlakásokat adott át Szatmárnémetiben az erdélyi Studium Prospero Alapítvány. Az alapítvány által felépített és berendezett 560 négyzetméteres beépített területű ingatlanban három kétszobás és három egyszobás lakást ajánlanak fel olyan fiatal magyar orvosoknak, színészeknek, zenészeknek, akik a szatmárnémeti egészségügyi, illetve kulturális intézményekben vállalnak munkát. Dr. Vass Levente a Studium Prospero Alapítvány ügyvezető elnöke, az RMDSZ országgyűlési képviselője lapunknak elmondta: „a szülőföldön maradás projektjének előőrsei, innovatív kezdeményezői lehetünk, és azok is vagyunk az alapítványban itt, Marosvásárhelyen és az RMDSZ-ben egyaránt, amit a magyarországi nemzetpolitika bölcsen támogat és kiegészít.”

Bővebben...
 

Szégyenteljes és abszurd döntés

E-mail Nyomtatás

Ukrajna parlamentje a múlt héten olyan új oktatási törvényt fogadott el, amely ellehetetleníti a kisebbségi nyelveken történő oktatást, így a magyar nyelven folyó nevelő munkát is. Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökét és a kijevi parlament egyetlen magyar képviselőjét kértük helyzetértékelésre.

Bővebben...
 

Románia megtéveszti az európai közösséget

E-mail Nyomtatás

Nem kérünk semmi törvénysértőt

Romániában ma is a kilencvenes évekhez hasonló magyarellenes hangulatot lehet elindítani egyetlen gombnyomásra úgy, hogy ebben partner az államfő, a volt államfő, de több ellenzéki párt vezetője is – szögezte le Ambrus Izabella, az RMDSZ parlamenti képviselője, akitől azt is megkérdeztük: az RMDSZ az úgynevezett rendszerváltás óta bent ül a bukaresti törvényhozásban, kormányon is voltak. Akkor miért nem hoztak átlátható törvényeket?

Képviselő asszony a nyár elején egy újabb, kisebbségi jogi szempontból kielégítő, fontos jogszabály-módosítást dolgozott ki. A magyar nyelv használatáról van szó?

Bővebben...
 

Románia megtéveszti az európai közösséget

E-mail Nyomtatás

Nem kérünk semmi törvénysértőt

Romániában ma is a kilencvenes évekhez hasonló magyarellenes hangulatot lehet elindítani egyetlen gombnyomásra úgy, hogy ebben partner az államfő, a volt államfő, de több ellenzéki párt vezetője is – szögezte le Ambrus Izabella, az RMDSZ parlamenti képviselője, akitől azt is megkérdeztük: az RMDSZ az úgynevezett rendszerváltás óta bent ül a bukaresti törvényhozásban, kormányon is voltak. Akkor miért nem hoztak átlátható törvényeket?

Képviselő asszony a nyár elején egy újabb, kisebbségi jogi szempontból kielégítő, fontos jogszabály-módosítást dolgozott ki. A magyar nyelv használatáról van szó?

Bővebben...
 

A mentőállomások felújításával gyorsabban kivonulunk a beteghez

E-mail Nyomtatás

Az utolsó nyári hétvége nyugodtan telt az Országos Mentőszolgálatnál

A tavalyi átlagosan 26,5%-os béremelkedés után idén várhatóan 12%-kal, jövőre pedig előbb 10%-kal, majd újabb 8%-kal nő a mentők bére, ami azt jelenti, hogy 2018 végére a 2016 elejeihez képest átlagosan legalább 67%-kal több lesz a mentődolgozók fizetése- közölte lapunkkal Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs vezetője.

Bővebben...
 

A sokoldalú agyag

E-mail Nyomtatás

A végeredmény sokszor meglepetés

A raku égetésére egy személy elégtelen, ezért beszélek többes számban. Ketten-hárman kellenek az égetéshez. Kell, aki nyitogatja a kemencefedelet, kell, aki megfelelő szakértelemmel rendelkezik – jelen esetben, a Punktum Műhelyben én – , aki kiveszi ezer foknál az edényeket, és közli a többiekkel, mit rakjanak rá, és hogyan fedjék be a földet. Nekem, mint „mesternek” ott kell lennem a kemence mellett, mely a nyitogatás miatt hűl, s nem mindegy, hány fokig hűl le az utolsó darabnál.

Bővebben...
 

Otthonra lelni a távolban is

E-mail Nyomtatás

50 éves a római Szent István Zarándokház

A Szent István zarándokház elődjét Szent István magyar király alapította. Országalapító királyunk a Szent Péter-bazilika mellett, a pápától kapott magyar nemzeti templom szomszédságában szállást építtetett magyar zarándokoknak. 1776-ban a templomot és a zarándokházat lebontották a bazilika sekrestyéjének az építése érdekében. Utódját, a mai Szent István Zarándokházat 1967-ben szentelték fel. A Szent István Zarándokház igazgatóját, Dr. Németh László itáliai magyar főlelkészt kérdeztük az intézmény múltjáról, jelentőségéről.

A Szent István Ház honlapján azt olvasom, hogy „kényelem 1965 óta” Mégis 50 éves évfordulót ünneplünk. Mi az évszámbeli eltérés oka?

–Mindszenty József bíboros kezdeményezésére a II. világháború után, a Szent István Házat többször létre akarták hozni. Az 1964-es Magyarország és a Vatikán között létrejött részleges megállapodás után, amikor az emigráns magyar papok kiköltöztek a Pápai Magyar Intézetből, adódott egy lehetőség; a Genfben élő magyar nemesasszony, Fáy Erzsébet megírta Zágon József atyának, hogy egy örökségből felépíti a zarándokházat, amennyiben a magyar emigráció telket bocsát erre a célra. Zágon József 1965. december 15-én hozta létre a római Szent István Alapítványt, amely megvásárolta a telket, 1966. november 19-én tették le az alapkövet, és 1967. augusztus 20-ára készült el a ház első ütemet, ekkor adták át használatra az alapítványnak, és szentelték fel a kápolnát. Tehát 2015-ben volt félszáz éves az alapítvány, idén pedig a ház felszentelésének 50. évfordulóját ünnepeljük.

Bővebben...
 

A megkeresztelkedetteket küldenék a biztos halálba

E-mail Nyomtatás

Mi szívesen befogadjuk Aideen Strandssont

Aideen Strandsson esete is nagyon sokat elárul arról, hogy milyen torz irányba fordult a multikulturalizmus. Azokat idegeníti el a multikulturális társadalom, akik alkalmazkodni, integrálódni szeretnének. Őket a halálba küldenék, míg a többiek, akik nem akarnak a társadalom hasznos tagjaivá válni, boldogan élhetnek– közölte lapunkkal Dr. Wetzel Tamás, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa.

Hogyan lehet, hogy éppen abból a Svédországból akarnak kitoloncolni egy kétszer is menekültstátuszt kérő keresztény iráni nőt, melyet a liberalizmus mintaállamának neveznek? Ez a nagy szabadság? Mohamedán migránsok jöhetnek, keresztények nem?

–Ez egy nagyon furcsa, szinte fordított multikulturalizmus, tehát józan ésszel fel nem fogható az eset. A hölgy Svédországban tért át a keresztény hitre. Nem az a kérdés, hogy a keresztényeket miként fogadják be, mert néhány közel-keleti, iszlám országban megtűrik a keresztényeket. Viszont aki áttér az iszlámról a kereszténységre, a saría – muszlim vallásjog – szerint halálbüntetést érdemel. Hihetetlen, hogy a svéd hatóság Aideen Strandsson-t a biztos halálba küldené vissza.

Bővebben...
 

Szita Károly: a cél az, hogy jobban éljenek a kaposváriak

E-mail Nyomtatás

Csak erős önkormányzati kontroll mellett lehessen kihelyezni a plakátokat

Javában zajlanak Kaposváron azok a beruházások, amelyekről alig két éve állapodott meg Szita Károly polgármester és Orbán Viktor miniszterelnök – mondta lapunknak a somogyi megyeszékhely vezetője. A Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke határozottan állítja: ahogyan a Kaposváron, úgy a többi megyeszékhelyen zajló fejlesztések sem csak az adott városban, hanem a térségben élőket is szolgálják. Azt, hogy a beruházások biztos megélhetést nyújtsanak, s ötről a hatra juthasson mindenki.

Kezdjük egy országos vonatkozású témával! Június 23-án a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította az Országgyűlés a politikai reklámok kihelyezését. Miért lenne jó egy még szigorúbb plakáttörvény, ami főleg a nagyvárosokra vonatkozna?

–Ha röviden kell válaszolnom, csak annyit mondanék, a rendért. Ha ma megnézi a magyar városok útjait, akkor láthatja a közlekedési táblákat – ezek szükségesek is a biztonságos közlekedéshez –, az óriásplakátokat, és megannyi más hirdetési felületet, vagyis ragaszt boldog-boldogtalan. Ha pedig politikai hirdetés jelenik meg, biztosak lehetünk benne, hogy hamarosan vagy megszaggatják, vagy összefirkálják, függetlenül attól, hogy melyik párt plakátjáról van szó. Ez mind rontja a városképet.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség