Magyar Igazság és élet pártja

Ma 2017. július 27, csütörtök, Olga és Liliána napja van. Holnap Szabolcs és Alina napja lesz.

Interjú

A vallásos festészet és a népművészet továbbéltetője

E-mail Nyomtatás

Az emberi létezés lényege a tudat, a test és a lélek harmóniája

Pályám kezdetén rövid ideig tartott az avantgárd korszakom, gyorsan váltottam. Magamtól jöttem rá, hogy ez nem az én utam. De ez a megpróbáltatás nem volt haszontalan. Szükséges, hogy belevágjunk a kezünkbe, mielőtt jól kezeljük a bicskát. Az avantgárd azért járatta le magát, mert az impresszionisták elfogadása után – ami nem volt más, mint egy üzleti tranzakció Párizsban a 19. század utolsó éveiben – kiderült, hogy nem felel meg az előző művészeti stílusok magas szakmai követelményeinek. Onnantól az avantgárd nem volt más, mint üzlet.

Bővebben...
 

Kínában is kelendő a magyar búza

E-mail Nyomtatás

A magyar, GMO-mentes, kiváló minőségű és biztonságos termékek megtalálják az igényes vásárlói réteget a kínai piacon is

Jelenleg a közép-európai térségből Magyarország rendelkezik a legtöbb árucsoportra vonatkozó exportengedéllyel Kínába. Az elmúlt esztendőben többek között megindult az élő lovak exportja, valamint a tej és tejtermékek kiszállításához szükséges eljárásrendről is megegyezés született – közölte szerkesztőségünkkel Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Tíz évvel ezelőtt arról cikkeztek, hogy az előállított búza mennyisége alapján Kína vezet, mely a világon megtermett mennyiség hetedét állítja elő, és nem elképzelhetetlen, hogy a termésátlagok további növekedésével Kína az önellátáson túl is képes lesz búzát termelni, amivel a világpiac egyik meghatározó szereplője lesz. Az, hogy a magyar búza Kínában is kelendő, s van rá igény, azt jelenti, hogy az említett jóslat mégsem vált be?

– A Kínai Népköztársaság a világ vezető búzatermesztője, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy az elmúlt években folyamatosan növekedett az étkezési búza termesztése. Az ország jelentős, szintén folyamatosan növekvő gabonatartalékokkal is rendelkezik. Ugyanakkor minőségi okok – a fejlődő középosztály igényeinek kielégítése – miatt Kína az elmúlt időszak statisztikái alapján mintegy 2-6 milliót tonna búzát importál évente.

Bővebben...
 

Fejleszti állattartó telepeit a Duna–Dráva Nemzeti Park

E-mail Nyomtatás

Védjeggyel támogatjuk a védett természeti területeken működő helyi vállalkozásokat, gazdálkodókat

Závoczky Szabolcs, a Duna–Dráva Nemzeti Park igazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy a Somogy megyei Barcs-Drávaszentesen, Nagybajom-Homokpusztán és a Tolna megyei Nagydorogon karámrendszereket, utakat, állattartó telepet, kiszolgáló létesítményeket építenek, és mezőgazdasági gépeket vásárolnak.

Miért döntöttek úgy, hogy több mint 446 millió forintot fordítanak őshonos állatok tartási körülményeinek javítására?

– Főleg azért, mert a nemzeti parkok tevékenységei közül, így nálunk is nagyon fontos a génmegőrzés. A Duna–Dráva Nemzeti Park területén olyan őshonos magyar állatfajták élnek, melyek gémmegőrzése alapvető feladatunk. Az egyik ilyen a tolna–baranyai sváb juh, a cikta juh, E juhfajta teljes Kárpát-medencei állományának kétharmad része nálunk található. Ahhoz, hogy ezeket megfelelő létszámban és körülmények között tudjuk tartani, mindenképpen fejleszteni kell azt az infrastruktúrát, ami az állatok optimális tartását szolgálja. Lényeges, hogy a nagyon értékes élőhelyeket, így például Nagybajom környékén a belső-somogyit, és az ott élő őshonos állatfajtákat fenn tudjuk tartani. A hortobágyi racka fehér változatát tartjuk majd Homokpuszta környékén, ahol zöldmezős beruházással teljesen új telepet építünk fel, s ahol a génmegőrzésen túl a területkezelés is nagyon fontos feladat. Drávaszentesen pedig, ahol jelenleg is a magyar szürke marha állományunk jelentős része él, fontos beruházások történnek a Dráva menti gyepek, és a szürke marha génmegőrzése céljából.

Bővebben...
 

A felvidéki magyarság erős megyei érdekképviseletéért

E-mail Nyomtatás

Február 17-én délután találkozott a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd delegációja. A megbeszélés témája az ősszel esedékes megyei önkormányzati választás volt. Követik-e a kárpátaljai és az erdélyi mintát? Milyen kérdésekben született megegyezés? Elásták-e a csatabárdot? Vajon szavaznak majd szlovákok is a vegyes párttal való megegyezés után a magyar jelöltre? Kérdéseinkre Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke válaszolt.

Három-négy évvel ezelőtt még senki sem gondolta, hogy egyszer az MKP és a Most-Híd komolyan egyeztet a választásokon való indulásról. Követik a kárpátaljai és az erdélyi mintát? Hiszen a KMKSZ és UMDSZ, illetve az RMDSZ és az MPP összefogásának meglett az eredménye.

– Tagadhatatlan, hogy eredményhez vezetett a határon túli magyar régiókban a magyar pártok összefogása. A Most-Híd viszont nem tekinthető teljes mértékben magyar, hanem inkább vegyes pártnak. De jelenleg nem is ez a lényeges, mert a hangsúly a megyei választásokon van. A 2016. márciusi parlamenti választásokat követően beharangozta a kormány, és már egyeztetnek róla a pártok, s valószínűleg el is fogadják azt a javaslatot, hogy egyfordulós lesz a megyeelnök választás. Idáig ez a választás kétkörös volt, és a második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott személy jutott be, míg egykörös volt a megyei képviselők megválasztása. Ez a változás viszont új lehetőséget nyitott a magyar közösség számára. Hiszen Nagyszombat vagy Nyitra megyében, ahol 23-27%-nyi a magyarok aránya, egy megfelelő mozgósítás mellett, azzal, hogy több szlovák jelölt is indul, elképzelhető, hogy újra magyar megyeelnököt választanak. Ez komoly előrelépést jelentene. Viszont ez csak akkor lehetséges, ha csak egy magyar jelölt indul. Ezért tárgyaltunk a Most-Híd vezetésével, hogy ne indítsunk egymás ellen jelölteket a megyeelnöki tisztségre.

Bővebben...
 

Támogatjuk az ökogazdálkodást

E-mail Nyomtatás

Évről évre növekszik a biotermékek iránti kereslet Nyugat-Európában, amit Magyarországnak is érdemes kihasználni

Az ökológiai gazdálkodás védi és javítja a talaj biológiai állapotát, csökkenti a növényvédő szerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatásokat is – nyilatkozta a Magyar Fórumnak a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára. Kis Miklós Zsoltot arról is kérdeztük, hogy miként fejlesztik a tanyás térségeket.

Két évvel ezelőtt még arról írtak a lapok, hogy „az ökológiai gazdálkodásban alacsony szintű a termelők, a feldolgozók és a kereskedő cégek közötti horizontális és vertikális együttműködési hajlandóság. Sőt a biogazdák számára kedvezőtlen helyzetet az is okozza, hogy a biogazdaságok és a városi lakosság közötti termelési és fogyasztási kapcsolatok a nyugat-európai viszonyokhoz képest rendkívül gyengék, amit az óriás üzletláncok üzleti kapcsolatokat romboló hatása tovább súlyosbít Magyarországon.” Azóta változott a helyzet?

– A tapasztalatok azt mutatják, hogy folyamatosan javul az együttműködés, de még messze nem elégséges a biogazdálkodók és a fogyasztók kapcsolata. Annak érdekében, hogy változzon a fogyasztók megítélése a biotermékek iránt jelentős tudatformálásra van szükség. Ezt pedig elsősorban reklámokkal és különböző rendezvények lebonyolításával lehet elérni, hiszen az egészséges táplálkozás elterjesztésének része a megtapasztalás és az ismeretek bővítése. Mindemellett természetesen fontos az is, hogy az ilyen típusú gazdálkodások támogatása, valamint fejlesztése megoldott legyen. A kormány kiemelt feladatának tekinti a magyar lakosság egészségének védelmét, éppen ezért stratégiai célkitűzés az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelése. Összességében tehát elmondható, hogy a többirányú együttműködés elengedhetetlen annak érdekében, hogy Európában előkelő helyen szerepeljen Magyarország az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága tekintetében és a biotermékek értékesítése szempontjából.

Bővebben...
 

Közép-európai érdekképviselet a hírközlés területén

E-mail Nyomtatás

A regionális együttműködés az Európai Unión belül is egyre fontosabb szerepet kap

Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia elektronikus hírközlésért felelős minisztériumainak államtitkárai és a hírközlésért felelős nemzeti hatóságok elnökei a V4 soros elnökségét betöltő Lengyelország szervezésében találkoztak. A felek közös álláspontot alakítottak ki a hírközlési keretszabályozás felülvizsgálatára vonatkozó, tavaly szeptemberi európai bizottsági jogalkotási javaslat kapcsán. Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár szerint át kell gondolni, hogy egy adott kérdéskörben biztosan a szabályozás jelenti-e a megoldást, hiszen előfordul, hogy pont úgy tudják a megfelelő környezetet biztosítani, ha feloldják a fejlődést akadályozó korlátokat.

Bővebben...
 

Az európai kisebbségek első alkalommal arattak győzelmet Brüsszellel szemben

E-mail Nyomtatás

Elegünk van a látszatpolitikából, s hogy a jogaink csak papíron érvényesülnek

Február 3-án hirdette ki döntését az EU Törvényszéke a Minority SafePack (Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért) európai polgári kezdeményezés perében, amelyet a kezdeményező bizottság az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) támogatásával indított az Európai Bizottság elutasító döntése ellen 2013-ban. A Minority SafePack benyújtásával az őshonos európai kisebbségek párbeszédet kértek az uniós intézményektől egy közös kisebbségvédelmi keretszabályozás létrehozásáról és a nyelvi-kulturális sokszínűséghez kapcsolódó intézkedésekről, azonban az Európai Bizottság ezt megtagadta. A luxemburgi bíróság a kezdeményezőknek adott igazat és hatályon kívül helyezte a döntést. Vincze Lóránt az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának elnöke a bíróság döntésével kapcsolatban megjegyezte: nem lehet elutasítani egy kezdeményezést csak azért, mert kisebbségvédelemről szól.

Bővebben...
 

A Furmint Éve

E-mail Nyomtatás

Ez a szőlőfajta egy új stratégiai elem lehet a piacépítésben

Célunk, hogy a lehető legnagyobb számban, mind határokon belül, mind pedig Magyarország határain kívül megismerjék termesztett szőlőfajtáinkat, amelyek kuriózumként szolgálnak a magyar szőlőtermelésben és borkészítésben és a világ szőlő- és borkultúrájában is – közölte érdeklődésünkre Dr. Kiss Eliza. Az agrártárca kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztosa szerint kiemelt cél, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre oltványok, legyen lehetőség a kísérletezésre akár a fajták, akár a talajok tekintetében.

Milyen célzattal nyilvánította 2017-et a Furmint Évének a kormány?

– A Földművelésügyi Minisztérium számára kiemelten fontos, hogy a magyar borkultúrában a szőlőtermelés és a magyar szőlőfajták is megfelelő hangsúlyt kapjanak a borok és a különböző borvidékek mellett. Régóta megfogalmazódott már az az igény, amely szerint szőlőfajtáinkat kiemelten kell kezelni. A lassan négy éve elindult Nemzeti Borkiválóság Program egyik pillére a szőlőfajta-kiválóság volt, hiszen a bor a szőlőben kezdődik. Célunk, hogy a lehető legnagyobb számban, mind határokon belül, mind pedig Magyarország határain kívül megismerjék termesztett szőlőfajtáinkat, amelyek kuriózumként szolgálnak a magyar szőlőtermelésben és borkészítésben és a világ szőlő- és borkultúrájában is. Ezen felül pedig kiemelt célunk, hogy megfelelő mennyiségben és minőségben álljanak rendelkezésre oltványok, legyen lehetőség a kísérletezésre akár a fajták, akár a talajok tekintetében.

Bővebben...
 

A színész varázsa meghatározó

E-mail Nyomtatás

Minden színházi előadás egyszeri és megismételhetetlen, csak az „itt és most” létezik

Az érdekelt, hogy a színész mennyire lehet gyermeki lény. Egy gyermek személyisége addig hiteles, míg nem szocializálódik, amíg nem tanul meg „viselkedni”. Számomra fontos, hogy megmaradjak olyannak, amilyen valóban vagyok. Ez magánemberként is lényeges, a művészi pályán pedig különösen. A színészi és a gyermekei lét közös pontjaira voltam kíváncsi. Már az érdekes önmagában, hogy mind a gyerek, mind a színész „főfoglalkozása” a játék. „Megyek játszani” − mondja teljes természetességgel a színész, mintha négyéves lenne. A gyermek még mindenre nyitott, és a színésznek is annak kell lennie, s meg kell őriznie a flexibilitást.

Bővebben...
 

Példaértékű a szlovén–magyar együttműködés

E-mail Nyomtatás

A magyarországi szlovén kisebbséget, és a muravidéki magyarságot mindkét állam támogatja

Fülöp Attila az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára beszédet mondott a Szlovén Kultúra Napján. A felsőszölnöki rendezvényen részt vett Dr. Andreja Barle Lakota, Szlovénia Oktatási, Tudományos és Sportminisztériumának államtitkára is. A kormány egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára lapunknak adott interjújában kiemelte, hogy bár létszámában kicsi, de identitásában annál erősebb a szlovén nemzetiség.

Magyarországon talán legkevesebbet a szlovén nemzetiségről lehet hallani. Ennek oka számarányukban keresendő?

– Jogos a felvetés, mert a szlovén nemzeti kisebbség létszámát tekintve a legkisebb. A legutóbbi népszámláson 644 ezren vallották magukat valamilyen nemzetiséghez tartozónak, ebből a szlovének nem érték el a háromezer főt sem. Ugyanakkor a nyugati országrészben, a Rába menti szlovének viszonylag egy tömbben élnek Szentgotthárd környékén 7-8 településen. Identitásában mégis erős ez a nemzetiség, annyira, hogy a Szlovén Önkormányzat két iskolát tart fenn – Felsőszölnökön és Apátistvánfalván –, továbbá a Szlovén Rádiót és a Kühár Emlékházat kormányzati segítséggel. Tehát működnek olyan oktatási és kulturális intézmények, melyeket ők tartanak fenn kis létszámuk ellenére.

Bővebben...
 
JPAGE_CURRENT_OF_TOTAL

A nap kérdése

napja nem tudjuk, kik pénzelték a Jobbik EP-i választási kampányát.

Hírlevél

Hírlevél


HTML formátum?

Megjelent

Bocskai TV

Függetlenség