A már megkezdett adózási könnyítést tovább lehetne finomítani

Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) idén a kisiparosokat érintő kedvező adózási szabályok ismertetésére, a feketegazdaság elleni eredményesebb fellépésre, a vállalkozások digitalizációjára, a munkaerő-utánpótlásra helyezi a hangsúlyt. Ezért fogadták el a közelmúltban a 2017 legyen a mikro- és kisvállalkozások éve című akciótervet. Németh László, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke többek között arról nyilatkozott, hogy a kkv szektor tagjai számára milyen pályázatokat kéne kiírni, hogyan kéne megerősíteni a szolgáltatókat, s miként kapcsolódhatnak be a szakképzésbe.

Vegyük sorra a pontokat. A kormány azt hangoztatja, hogy kiemelten fontosnak tartja a kis- és középvállalati szektorral való együttműködést, a kkv-k versenyképességének javulását. Januártól nyolc újabb program indult a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül, összességében 416 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és további több mint 200 milliárd forint egyéb pénzügyi eszköz áll rendelkezésre. Várhatóan hamarosan elindul a tőkeprogram is. Mit kéne még tenni a kormánynak?

A rendszerváltás óta a mikro-, kis- és középvállalkozók nem kaptak olyan megkülönböztetett figyelmet, mint külföldön, például Németországban. Tehát még tovább kéne javítani a szektor állapotán. Elkülönítve kellene a mikro- és kisvállalkozásoknak ezekből a forrásokból biztosítani. Mégpedig úgy, hogy a pályázatokat annak tudatában írják ki, hogy a legkisebb vállalkozásoknak a legtöbb esetben nem több tízmillió forintra van szükségük, hanem 3-10 millióra, ha csak ekkora mértékben szeretnének beruházni. Tehát lejjebb kéne vinni azokat az értékeket, amelyek pályázhatók. Amikor az alsó határ 30-50 milliónál kezdődik a pályázatoknál, ezeket a kisvállalkozók képtelenek lehívni.