Magyar Igazság és élet pártja

Az Alkotmánybíróság (Ab) Sólyom László indítványa alapján hétfőn megsemmisítette a gyalázkodás tényállást beiktató büntetőtörvénykönyv-módosítást. A testület szintén megsemmisítette a polgári törvénykönyv módosítását is, ami a kisebbségeket érintő, sértőnek tartott megnyilvánulások miatt polgári jogi igények érvényesítését tette volna lehetővé. Az országgyűlés a büntető törvénykönyvet februárban még úgy módosította, hogy Bárándy Gergely MSZP-s képviselő javaslatára belevette a gyalázkodást, amit két év börtönnel büntettek volna. A polgári törvénykönyvet még tavaly novemberben módosította a parlament. Eszerint akkor is perelhetett volna bármelyik kisebbség egy-egy tagja, ha nem személyében sértik meg, hanem a csoport tagjaként tesznek rá megjegyzést. A köztársasági elnök mindkét javaslatra alkotmányos normakontrollt kért.
A gyalázkodás a taláros testület szerint azért nem alkotmányellenes, mert a szólás joga alapjog, ami minden embert megillet. Ez akkor sem korlátozható, ha mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik vagy azok egyes emberekre nézve bántóak, lealacsonyítóak - fogalmaz az Alkotmánybíróság.
A polgári törvénykönyv úgy módosult volna, hogy a társadalmon belül kisebbségben lévők védelmében a sértőnek tartott megnyilvánulások miatt nem csak magánszemélyek, hanem szervezetek, illetve szervezetek nevében is perelhettek volna. A most elfogadott határozat szerint a parlament által elfogadott módosítás ésszerű indok nélküli, alkotmányosan nem indokolható megkülönböztetést tartalmaz, ezért alkotmányellenes.
A gyalázkodás Btk.-ba illesztésével olyan magatartásokat és testmozdulatokat kívánt büntetni az Országgyűlés, amelyek alkalmasak a magyar nemzet vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére. Sólyom László köztársasági elnök azonban aggályait fejezte ki a jogszabály alkotmányosságával kapcsolatban, ezért kérte annak vizsgálatát a taláros testülettől Az államfő indítványában felhívta a figyelmet arra, hogy az Alkotmánybíróság 2004-ben egy hasonló tartalmú, de a véleményszabadságot kevésbé korlátozó törvényt is alkotmányellenessé nyilvánított már.
Az Országgyűlés október 29-én fogadta el a polgári törvénykönyv módosítását a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. Sólyom László a módosítást több ponton alkotmányellenesnek találta, ezért november közepén nem írta alá, és előzetes normakontrollt kért az Alkotmánybíróságtól.
(FH, hírTV)