Magyar Igazság és élet pártja

Ötre gyarapodott azoknak a magyarországi történelmi helyszíneknek a száma, amelyek mostantól az európai kulturális örökség részét képezik. Hiller István oktatási és kulturális miniszter ugyanis Eszterháza mellé, négy újabb magyarországi helyszínt terjesztett fel hétfőn Versaille-ban erre a címre. Vitéz János esztergomi termét (Studiolo), Mátyás király visegrádi palotáját, a debreceni Nagytemplomot, valamint a szigetvári várat már gyakorlatilag a listán szereplő műemlékek között tudhatjuk, ugyanis ezúttal a felterjesztés a cím automatikus elnyerését jelentette - tájékoztatott kedden Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke.
Mezős Tamás elmondta: az unió az európai kulturális örökség rendszerét két évvel ezelőtt kezdeményezte. Pillanatnyilag az EU-s országokból 1-1 épített műemlék szerepel a listán, a mi esetünkben ez Eszterháza - emlékeztetett a KÖH elnöke.
A mostani jelölés volt a második kör, és ebben a korai szakaszban még egyelőre nincs mérlegelés, itt az egyes országok döntik el, hogy milyen épületeket, helyszíneket javasolnak. Egyelőre ugyanis még nem állt fel egy olyan európai uniós szakértői bizottság, amelyik pontos működési szabályok mentén venne fel a listára műemlékeket. A KÖH elnöke úgy látja, hogy a következő jelölő kör egy fél év múlva várható, és akkor már valószínűleg összeáll az a szempontrendszer, ami alapján kiválasztja majd a bizottság az európai kulturális örökség részét képező helyszíneket.
Arra a kérdésünkre, hogy az Örökségvédelmi Hivatal készen áll-e az újabb jelölésre, Mezős Tamás azt mondta: a munkatársaival közösen jelenleg egy 82 javaslatból álló csomagnál tartanak, ezt kell majd szűkíteni a következő fél évben, a későbbiekben megjelölt szempontok alapján.
Ami a négy magyar történelmi emléket illeti, Mezős Tamás szerint még ősszel felkerül az épületekre az Európai Kulturális Örökség Emléktábla.
(FH)