Magyar Igazság és élet pártja

Átfogó adóreformot sürgetnek az Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői, és szerintük sikeres lehet egy, az adószerkezet változtatását, ésszerű kompromisszumokat és az adminisztratív szabályok egyszerűsítését tartalmazó, összehangolt és teljes körű intézkedéscsomag, ami az adózók szemléletváltását is elősegítheti.Krekó Judit, és P. Kiss Gábor jegybanki elemzőknek, az MNB-szemle áprilisi számában megjelent tanulmányát bemutató sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten elhangzott: az adómorál javításához hozzájárulhat a helyi adók, mint például az ingatlanadó és iparűzési adó szerepének növelése, hiszen ebben az esetben az információk is közvetlenebbek, az adófizetők is jobban érzékelik a befizetett adó hasznát.

A szerzők tanulságként kiemelték: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az adószabályok évről évre történő folyamatos változtatása kiszámíthatatlan gazdasági környezetet eredményez, és negatívan hat az adómorálra.

Véleményük szerint a nagy bevételkiesést eredményező kiskapuk bezárása és az adóelkerülés ellen hozott adminisztratív intézkedések nem egyenlők az adóreformmal. Az adófizetési hajlandóságot rövid távon növelő és az adóelkerülést csökkentő, technikailag megakadályozó intézkedések nem feltétlenül eredményezik egyben az adómorál hosszabb távú javulását.

A tanulmány megállapítja: Svédország a '80-as években, és Görögország közelmúltbeli példája is azt mutatja, hogy az új adószabályok kiismerése és új kiskapuk megtalálása révén az adóelkerülés szintje visszaáll egy korábbi alacsonyabb szintre, sőt a ciklikusan néhány évente elrendelt adóamnesztia még rontja is az adómorált, mivel könnyen beépül az adózók várakozásaiba.

A szerzők szerint az adóelkerülés a gazdaság hatékonyságát csökkenti azáltal, hogy az adóelkerülési módokhoz való egyenlőtlen hozzáférés az erőforrások nem hatékony eloszlásához vezet.

Magyarországon, a 2005-2006. évi adatok alapján az adókiesés a GDP 7,9 százalékát érte el, míg az adóelkerülést csökkentő intézkedéseket követően, 2006-2007-ben ennek mértéke a GDP 6,7 százalékára mérséklődött.

Az elemzők szerint az adózók 20 százaléka becsülhető adóelkerülőnek, akik azonban az így keletkező nemzetgazdasági kár 90 százalékáért felelősek, míg a 80 százalék, akik jogkövető magatartást tanúsítanak, az adóbevétel kiesésnek mindössze 10 százalékáért felelősek.

A tanulmány rámutat: az elkerülés hátterében részben a munka- és tőkejövedelmek eltérő terhelése áll. Nemzetközi tapasztalatok szerint ezen segíthet a járulékterhek közelítése vagy a jövedelmek munka- és tőkejövedelemre történő szétválasztásának kontrollja.