Magyar Igazság és élet pártja

Amint az várható volt, az Európai Bizottság (EB) szerdai konvergencia jelentésében megállapította, hogy Magyarország az euró bevezetése feltételeinek egyikét sem teljesíti.Az infláció a 2004-es EU csatlakozás óta egyetlen évben sem érte el a referencia értéket, amely szerint az infláció legfeljebb másfél százalékkal haladhatja meg a három legjobban teljesítő tagállam átlagát. Általában elmondható, hogy a magyar pénzromlás mértéke az olaj és az élelmiszerek drágulását kísérte. Az elmúlt 12 hónapban például a magyar átlag 7,5 százalék volt, szemben a 3,2 százalékos referenciával, így az ország nem teljesíti az árstabilitás feltételét.

Magyarország ellen csatlakozásától kezdve érvényben van a túlzott költségvetési hiány miatti eljárás. A 2006 közepén elkezdett konszolidációs program eredményeként a 9,2 százalékos GDP arányos hiányt tavaly sikerült 5,5 százalékra visszaszorítani. Brüsszel idén 4, jövőre 3,6 százalékos deficitet vár, míg az államadósság lényegében a tavalyi, 66 százalékon marad idén és jövőre is. Vagyis az ország nem teljesíti a költségvetésre vonatkozó referencia értékeket, amely a költségvetési hiányt a GDP legfeljebb 3, az államadósságot a GDP 60 százalékában tartja megengedhetőnek.

A forint nem tagja az Európai Váltóárfolyam Mechanizmus II. rendszerének (ERM II). Az euró bevezetésének feltétele, hogy az adott valuta két évet eltölt az ERM II-ben. A forint a korábbi erőteljes leértékelődést követve 2006 és 2008 között 4,5 százalékkal erősödött.

A magyar hosszú távú kamat a csatlakozás óta mindig magasabb volt, mint a referenciaérték. Az elmúlt időszakban 6,9 százalék volt, szemben a 6,5 százalékkal.

A jelentés végül megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Bank jogi helyzete sem felel meg mindenben a feltételeknek. Bár történtek módosítások az követően, hogy az EB 2006-ban beazonosította a szükséges változtatásokat, számos területen még nem felel meg a feltételeknek. Így korrekcióra szorul az MNB statútuma, és az elnök személyének függetlensége is megkérdőjelezhető.