Tárgyszerűnek és pozitívnak nevezte Balog Zoltán a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) által készített, Magyarországgal foglalkozó elemzését. Az emberi erőforrások minisztere június 11-én Berlinben átadta a dokumentumot német parlament alsóháza, a Bundestag alelnökének.
Balog Zoltán az MTI-nek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta: a csütörtökön Berlinben bemutatott, Magyarország a médiában 2010-2014 - Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán című kutatás olyan hangnemben íródott, ami egy lépés Magyarország nemzetközi megítélésének javulása felé.
"A jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a választójog, média, szociális igazságosság, korrupció, antiszemitizmus, hajléktalanság és a roma kisebbség helyzete szempontjából tesznek kritikai megállapításokat - amelyeket nyilván érdemes megfontolni -, ugyanakkor egyértelműen kiderül a dokumentumból, hogy Magyarországot, különösen a német sajtóban, olyan egyoldalúan ábrázolják, ami egyáltalán nem felel meg sem a tényeknek, sem a valóságnak" - mondta a miniszter.
Jelezte, hogy a kutatás vezetője, Klaus von Dohnányi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, a társaság elnöke volt.
Balog Zoltán, aki egyebek mellett egy konferencián is részt vett a német fővárosban, átadta a dokumentumot Johannes Singhammernek, a Bundestag keresztényszociális (CSU) párti alelnökének, hangsúlyozva, hogy az abban foglaltak a Magyarországgal való tárgyszerű vita irányába tesz jelentős lépéseket.
Hozzátette, hogy egy komoly jegyzetanyaggal ellátott iratról van szó, amely tartalmaz végkövetkeztetéseket és ajánlásokat is.
Megjegyezte azt is, hogy Berlin előtt Londonban járt, ahol szintén nagyon pozitívan fogadták. Három miniszterrel is tárgyalt, akik kifejezték a legnagyobb elismerésüket Magyarország gazdasági teljesítménye miatt és üdvözölték a közfoglalkoztatás, valamint a roma-program terén elért eredményeket is - tette hozzá.
A DGAP csütörtökön Berlinben bemutatott elemzésében megállapította, hogy a német és a nemzetközi sajtóban Magyarországról szóló tudósítások számos sajtóorgánum esetében részben hiányosak, egyoldalúak, és olykor tartalmilag is hibásnak minősíthetők, ennek következtében pedig torz kép alakul ki az olvasókban Magyarországról.
A tekintélyes kutatóintézet Magyarország a médiában 2010-2014 - Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán című kutatási programjának zárójelentése szerint a tudósításokból kibontakozó "torz képet" a német politikai közélet "egyre inkább magáévá teszi", holott "Magyarország továbbra is szabad és demokratikus jogállam, amelyben a sajtó nem szenved cenzúrától, az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége adott, az Orbán-kormány pedig nem támogatja az antiszemitizmust".
A DGAP honlapján is megjelent kutatási jelentésben foglalt ajánlások szerint a tudósítások minőségén javítani lehetne egyebek mellett azzal, ha az újságírók alaposabban ellenőriznék az információkat és az aktuális ügyekben politikailag független szakértőket kérdeznének meg, illetve ha "a Németországban is közismert magyar értelmiségiek", valamint a kivándorolt magyarok körén kívül "az adott témák szakértőit is megkérdeznék az egyes ügyekben".
(MTI)
