A kormány a cigányságra, mint Európa rejtett erőforrásaira tekint és nem mint problémára – mondta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az Országgyűlésben a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetéről szóló vitában.
Az államtitkár bírálta a jobbikos kettős beszédet, melyben egyszer az őshonos nemzetiségek támogatását tartják fontosnak, más alkalommal - politikai érdekből - gyűlölettel beszélnek a cigányságról. Soltész Miklós egyúttal bocsánatkérésre szólította fel a pártot egyik Hajdú-Bihar megyei önkormányzati képviselőjük kijelentése miatt, melyben a jobbikos politikus a cigányok deportálásáról beszélt. A nemzetiségek jogvédelmét legjobban az biztosítja, hogy itt lehetnek az Országgyűlésben, válaszolt az államtitkár a nemzetiségi szószólói rendszer kritikusainak, bár megértésének adott hangot, hogy az MSZP és az LMP a jogvédelembe kapaszkodva az ombudsmani képviselet mellett érvel.
Soltész Miklós az elmúlt évek eredményeiért köszönetet mondott a nemzetiségi területen dolgozóknak és példaként állította a magyarországi nemzetiségpolitikát a környező országok számára. Véleménye szerint a hazai nemzetiségek megbecsülése, kiemelt támogatása olyan üzenet, amely pozitív hatással lehet a határon túli magyarság életére is.
Az eltelt évek során Magyarországon növekedett a nemzetiségüket megvallók száma és aránya. A népszámlálás során az ország lakosságának közel hat százaléka, több mint 644 ezer ember vallotta azt, hogy valamelyik nemzetiséghez tartozik. Az elmúlt két esztendőben a nemzetiségi képviselet, a támogatáspolitika, a kulturális autonómia kiteljesítése területén jelentős előrelépések történtek. Az államtitkár az időszak legjelentősebb nemzetiségi eseményei közé sorolta a 2014-es parlamenti és önkormányzati választásokat és kiemelte, hogy tavaly tavasz óta mind a 13 magyarországi nemzetiség alanyi jogon kapcsolódhat be az Országgyűlés munkájába.
A nemzetiségek megmaradása szempontjából fontosnak nevezte, hogy az egyházak hangsúlyt fektetnek a nemzetiségi pasztorációra, a közszolgálati műsorszolgáltatók rendszeresen sugároznak anyanyelvű műsorokat mind a 13 nemzetiség számára és 2015-ben a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok támogatása közel 55 százalékkal, az országos nemzetiségi önkormányzatok működési és médiatámogatása közel 28 százalékkal, az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása pedig 52 százalékkal emelkedett az előző évihez képest.
(EMMI Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság)
