Két év alatt hatszázezren zárkóztak fel a középosztályba és a mélyszegénységben élők száma is 168 ezerrel csökkent - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára egy budapesti konferencián, amelyen ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) november végén a témában közzétett adatait. Rétvári Bence arra hívta fel a figyelmet, hogy a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek száma óriási mértékben csökkent. Úgy fogalmazott: hatszázezerrel több ember van biztonságban, a biztos középosztályban, ők már nincsenek kitéve a lecsúszás veszélyének.
Az államtitkár szerint az adatok azt jelzik, hogy a munkahelyteremtésre, a munkavállalás ösztönzésére épülő kormányzati politika eredményei a szociális területen, a szegénység elleni küzdelemben is láthatók. Azt hangoztatta, hogy ha a magyar emberek elől elbontják az akadályokat, akkor a növekedés, a versenyképesség sikerének zálogai lesznek. "Ha munka van, minden van, ha munka nincs, semmi nincs" - idézett egy mondást az államtitkár. A KSH adatait ismertetve közölte azt is, a bruttó bérek 3,8 százalékkal, a nettó jövedelmek 4,8 százalékkal nőttek, emellett a fogyasztás 4,4 százalékkal emelkedett és a megtakarítások is nőttek.
A jövedelemnövekedés családközpontú volt, legnagyobb nyertesei a gyermeket nevelő családok voltak, amelyek nettó átlagkeresete 2010 óta harminc százalékkal emelkedett az adókedvezményeknek köszönhetően.
A Kiút a szegénységből: esély a gyermekeinknek című - a VIII. kerületi Kesztyűgyár Művelődési Központban tartott - konferencián az államtitkár köszönetet mondott a szociális dolgozók emberfeletti munkájáért, és jelezte: az ágazati bérkiegészítés és bérpótlék csak "szerényjelképe" annak a megbecsülésnek, amit megérdemelnek.
Közölte, az ágazatban dolgozók eltökéltsége és áldozatvállalása nélkül nem lehetne sikerről vagy előrelépésről beszélni.
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a KSH-adatok alapján is látható, hogy a kormányzati programok valódi eredményeket hoztak az elmúlt években.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a gyermekszegénység elleni küzdelem helyett inkább a szegénységi kockázatnak kitett családokról, az ezekben élő gyerekek segítéséről kellene beszélni. Hozzátette: ennek a szemléletnek a jegyében vonták össze januártól a családsegítőket és a gyermekjóléti szolgálatokat.
A gyermekekkel kapcsolatos kormányzati szakpolitika fontos alapelvének nevezte a gyermeki jogok érvényesítését, valamint a szolidaritást, így például egy összetartó társadalomban nem lehet hagyni, hogy egy gyermek szükséget lásson vagy éhezzen.
Czibere Károly fontos kormányzati elvnek mondta azt is, hogy a gyerekek megsegítését hosszú távú befektetésnek, beruházásnak is tekintsék, hiszen a megfelelő körülmények között felnövő fiatalok később kevesebb egészségügyi vagy szociális kiadást jelentenek az államnak.
A gyermekétkeztetési programról szólva emlékeztetett arra, hogy az elmúlt öt évben 29 milliárdról 71 milliárd forintra növelték a forrásokat. Kitért arra is, hogy jövőre kötelező önkormányzati feladattá válik a szünidei étkeztetés. Ez azt jelenti, hogy - teljes egészében a központi költségvetésből - mind a négy iskolai szünet idején biztosítják a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek étkezését.
(MTI)
