Lázár János szerint azért indított eljárást az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályozás miatt, mert Magyarország megtámadta a kötelező kvótákról szóló uniós döntést az Európai Bíróságon. Magyarországgal szembeni bosszúnak minősítette a Brüsszel által indított kötelezettségszegési eljárást a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 34. alkalommal megtartott Kormányinfón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen.
A sajtótájékoztatón Lázár János közölte: a kötelezettségszegési eljárás azoknak a politikai csoportoknak a bosszúja, amelyek elítélik Magyarország határozott határvédő politikáját.
A kormány szerint a magyar menekültügyi szabályok megfelelnek az alkotmányos és emberi jogi követelményeknek. A kabinet az általa vitatott kötelezettségszegési eljárás folyamán élni fog a válaszadás lehetőségével, és kész tárgyalni a brüsszeli bizottsággal, vagy akár arra is, hogy bírósághoz forduljon - jelezte.
A miniszter megjegyezte: Németországban 300 ezer menedékkérőnek három éve nem bírálták el a kérelmét, 800 ezer menedékkérő ügyéhez pedig még hozzá sem kezdtek a német hatóságok. Velük szemben kellene eljárást kezdeményeznie az Európai Bizottságnak - mondta a Miniszterelnökség vezetője.
A "mini Schengen" ötletét Lázár János szintén a Magyarországgal és a közép-európai államokkal szembeni "bosszú részének" tartja. Szerinte "lopakodva megpróbálnak kirekeszteni bennünket Schengenből". Hozzátette, "folyamatosan fenyegetnek, és megpróbálnak kényszeríteni bennünket arra, hogy fogadjunk be bevándorlókat".
Kérdésre válaszolva a miniszter elmondta, Magyarországra negyvenezer embert akarnak visszatoloncolni. A legtöbbet Németországból és Ausztriából, de csak Magyarországgal együttműködve, azonban ebben a ügyben Magyarország nem működik együtt - jelezte.
Egy másik felvetésre Lázár János azt mondta, az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban egy két hét alatt megválaszolandó kérdést küldött, ezt a kormány megválaszolta. Trócsányi László igazságügyi miniszter tárgyalásokat folytat Brüsszelben - még lehet, hogy karácsony előtt - a helyzet tisztázására - közölte, megjegyezve, nem jogi, hanem politikai vitáról van szó.
Több mint 9 ezer milliárd forint EU-s pénzt fizettek ki
Meghaladták a 9 ezer milliárd forintot a kifizetett európai uniós források - tájékoztatott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2007-2013-as EU-s ciklusról. A politikus jelezte azt is, hogy a 2014-2020-as időszakra már mintegy 3 ezer milliárd forint értékben írtak ki pályázatot.
Lázár János hozzátette ugyanakkor, hogy a kormánynak még több vitás pályázati ügye van az Európai Bizottsággal, ezek összértéke 600 milliárd forint. Ilyen például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy - amelyben Magyarország kész perelni, ha pedig elmarasztalják, az útépítő cégeken "vasalja be" a pénzt -, valamint az M4-es autópálya leállított építése. Utóbbi ügyében a Gazdasági Versenyhivatalnak kell tisztáznia a kartellgyanút - jegyezte meg.
A miniszter kitért a Norvég Civil Támogatási Alap ügyére, amelyben - erősítette meg - megállapodás született, így a korábbi viták ellenére újraindul a program, és az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot pedig meghosszabbítják. A 2014-2020-as időszak esetében azonban még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot - fogalmazott.
Közölte egyúttal, nincs oka bocsánatkérésre a norvég alap ügyében, mert az Ökotárs Alapítvány szerinte alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. Hozzátette: ragaszkodnak ahhoz, hogy a jövőben az alapítvány ne vegyen részt a pénzek elosztásban.
Lázár János arról is beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc DK-elnök cége, az Altus Zrt. újabb EU-s megbízást nyert el. A tárcavezető ezt úgy kommentálta: "120 millió forinttal gyarapítja a DK kasszáját az Európai Bizottság", feltételezése szerint azért, mert a volt miniszterelnök "nagy szószólója a betelepítésnek és a bevándorlásnak". Magyarország egyeztetni fog az ügyben a lengyel kormánnyal is - mondta, utalva arra, hogy az Altus Zrt. ezúttal a lengyel fejlesztéspolitika vizsgálatára kapott megbízást.
Lázár Jánost kérdezték Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet megjegyzéséről, amely szerint "nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak". A miniszter erre azt felelte: az új magyar közbeszerzési törvény a legszigorúbb európai összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza. Szerinte igazságtalan és méltatlan a kritika a nagykövettől. "Nem fogjuk pozitívan diszkriminálni az amerikai nagyvállalatokat, mint ahogy negatívan sem" - mondta. "Nem biztosítunk előnyt senkinek. Nem vagyunk amerikaiak. Nálunk azzal, hogy valaki egy pártot támogat, még nem lesz nagykövet" - fogalmazott.
Lázár János kitért a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) dolgozók bérének kifizetésére is. Elmondta, a Magyar Államkincstár 900 ezer ember fizetésének bérszámfejtését végzi havonta, tavaly nagyjából havi 6500 hibás tétel volt. Hozzátette: az új informatikai rendszer bevezetésével 2190 hibás tétel volt. Közölte, a pénzek kifizetése folyamatos, december 10. a bérfizetési határidő, ennek a kormány eleget tesz. A miniszter bocsánatot kért azoktól, akik késve kapták meg fizetésüket.
Arra a kérdésre, hogy tanárok tiltakoznak a Klik ellen, a miniszter úgy reagált: a pedagógusoknak tudomásul kell vennie, hogy a magyar állam a Kliken keresztül tartja fenn a köznevelés intézményeit. "Semmi okát nem látom annak, hogy Klikben dolgozó pedagógusok, magukhoz ragadva a kezdeményezést, eldöntsék, ki a fenntartó" - mondta, megjegyezve ugyanakkor, hogy ő sem tartja hibátlannak a Kliket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter több kérdést is kapott a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szoborról. Azt válaszolta, szerinte Magyarországon demokrácia és véleményszabadság van, ennek az egyik megnyilvánulása, hogy a helyi képviselő-testület döntést hoz egy szobor felállításáról. Elmondta, a miniszterelnökhöz érkeznek hazai és külföldi megkeresések ez ügyben, több társadalmi szervezet és magánszemély is a kormányfőhöz fordult, a kabinet mérlegeli ezeket, majd megválaszolják a kérdéseket. Beszámolt arról is, hogy tudomása szerint a szobor készen van.
Kérdésre elmondta, ha budapesti lenne, támogatná a népszavazást az olimpiáról. Hozzátette ugyanakkor: a kormány nem akar népszavazást tartani erről, mert annak oka nem világos. Véleménye szerint a budapesti közgyűlés legitim szervezet, fel van hatalmazva arra, hogy ebben a kérdésben állást foglaljon.
A Habony Árpádról nyilvánosságra került videót firtató kérdésre azt felelte: nem foglalkozik mások magánéleti szokásaival, "mindenkinek magának kell viselnie a viselkedése következményeit". Közölte továbbá, nem látja indokát Habony Árpád nemzetbiztonsági átvilágításának.
Lázár János azt is mondta a tájékoztatón, hogy minden törvényi előírásnak megfelelt a Honvédelmi Minisztérium által a Pilisi Vadászbolt Kft.-nek eladott, "kidobás előtti" fegyverek értékesítése.
Kormányzati garancia a mezőhegyesi munkavállalóknak
A kormány garanciát vállal arra, hogy folyamatosan biztosítja a munkát azoknak, akik Mezőhegyesen az állami ménesben, illetve a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-nél dolgoznak - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter sajtótájékoztatón, miután délelőtt találkozott a Békés megyei település polgármesterével.
Lázár János elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök szerdán döntött arról, hogy Mezőhegyesre küldi őt, hogy ezt az állami garanciavállalást megtegye. A miniszter közölte azt is, hogy nem akarják tönkretenni a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-t, ezért készek tárgyalni a tehenészet állami tulajdonba kerüléséről. Szeretnék pótolni a település kieső adóbevételeit is - jelezte. Közölte, Mezőhegyesnek nagyjából 80 millió forintot fizetnek a cégek, gondoskodni fognak ennek a pénznek a biztosításáról.
A miniszter elmondása szerint Mitykó Zoltán (független) polgármester arról tájékoztatta, hogy a város életének meghatározó vállalkozása a 2004-ben privatizált, kilencezer hektáron gazdálkodó Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.
Lázár János elmondta, várhatóan a nap folyamán jelenik meg a három állami ménesgazdaságból mintagazdaságot szervező kormányrendelet, amely megalapítja a mezőhegyesi új állami ménesgazdaságot is. A mintagazdaság vezetésére Orbán Viktor a jövő héten miniszteri biztost nevez ki - jelezte a miniszter, beszámolva arról is, hogy ebben az ügyben több emberrel is konzultál.
Kifejtette, ennek a ménesbirtoknak az alapja a jelenleg is állami tulajdonban lévő ménes, amely nem azonos Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.-vel. Ebbe a mintagazdaságba belekerül a ménes jelenlegi ezer hektárja, valamint az a minimum háromezer hektár, amelyet nem adtak ki bérbe és nem hirdettek meg árverésre - részletezte. Lázár János megerősítette: a mezőhegyesi földek ügyében született bírósági ítélet ellen fellebbeznek, és folytatni szeretnék a "Földet a gazdáknak!" programot. Közölte, az ügyben a zrt. a bérleti szerződés legitimitását kérdőjelezte meg.
A Fővárosi Törvényszék december 10-i hatállyal a jogvédelem biztosítása érdekében leállította a mezőhegyesi földek árverését. A Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. korábban pert indított a magyar állam és a Nemzeti Földalapkezelő ellen, és kérte a pályázati eljárások érvénytelenségének, használati jognak, tulajdonjognak, valamint a szerződések érvénytelenségének megállapítását. Lázár János elmondta, szerdáig az árveréseken összesen 75 ezer hektárt földet adtak el, 100 milliárd forint értékben. Közölte, vannak olyan megyék, ahol az állami területek 80-90 százalékát értékesítették; az árverések korrekten és nyugodtan folynak. A gazdák hiteligénye messze 200 milliárd forint felett van - ismertette.
Hozzátette: a nyílt árverések december 31-ig folytatódnak, a január elejei kormányülésen értékelik a földeladásokat, amelyek várhatóan folytatódnak január végén, februárban. Elmondta, hogy a nem értékesített nagyobb táblák esetében lehetőséget biztosítanak majd, hogy kisebb parcellákban tudják megvásárolni a gazdák azokat.
(MTI)
