Közzétették az Európai Bizottság álláspontját a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálatról. A magyar Kormány álláspontja szerint az összefoglaló számos pontatlanságot és félreértést, megalapozatlan és félrevezető állítást tartalmaz. Az Európai Bizottság hivatalos lapjában közzétették a Paks II projekt esetleges állami támogatásához kapcsolódó vizsgálat kapcsán a Bizottság álláspontjának összefoglalóját. Az uniós dokumentum publikálása egyben azt is jelenti, megnyílt annak lehetősége, hogy az elkövetkező egy hónapban harmadik felek is észrevételeket tegyenek azzal kapcsolatosan, hogy a paksi kapacitás-fenntartási beruházás tartalmaz-e állami támogatást.
A magyar kormány megítélése szerint az Európai Bizottság versenyjogi biztosának 2015. novemberi 23-i döntése, illetve az Európai Unió hivatalos közlönyében ma megjelent összefoglalója számos pontatlanságot, félreértést, megalapozatlan és félrevezető állítást tartalmaz.
A magyar kormányzat határozott álláspontja, hogy a Paks II beruházás a szabadpiaci körülmények között is versenyképes és megtérülő, ezért nincs szükség állami támogatás igénybe vételére. A november 23-i döntésből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság a közel két éves versenyjogi egyeztetéseket követően sem tudott olyan megalapozott érvrendszerrel előállni, amely a magyar fél álláspontját – miszerint a beruházás nem tartalmaz állami támogatást – megcáfolná.
Mint ahogy azt Margrethe Vestager biztos asszony is hangsúlyozta, „tekintettel a paksi projekt nagyságrendjére és jelentőségére” az Európai Bizottság időt kér arra, hogy átfogó vizsgálatot folytasson le és a brüsszeli eljárásrend alapján lehetőséget biztosítson más tagállamoknak, piaci szereplőknek, harmadik feleknek, hogy kinyilváníthassák véleményüket.
A kormány álláspontja szerint a Paks II bevételei elegendőek lesznek minden költség fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit, az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit is, a beruházás várható megtérülési rátája pedig összhangban van a piaci befektetők által elvárt szinttel.
Ezt a Rothschild bankház által, nemzetközi összehasonlító adatok alapján elkészített részletes gazdasági elemzés is megerősítette, amely a projekttársaság honlapján, illetve a kormany.hu-n teljes terjedelmében elérhető.
Sajnálatos módon az Európai Bizottság november 23-i döntése figyelmen kívül hagyja azt az állami támogatás szempontjából lényeges körülményt, hogy a finnországi Hanhikivi 1 atomerőművi beruházásban – amely műszaki tekintetben nagymértékben hasonlít a Paks II projekthez – egy konzorcium keretein belül magánbefektetők is szerepet vállaltak, akik megfelelő szintű nyereségességet várnak el a finn atomerőművi projekttől. Annak ellenére, hogy a konzorciumban önkormányzati és orosz állami tulajdonú szereplők is jelen vannak, a Bizottság nem kérdőjelezi meg, hogy a „finn testvérprojekt” piaci alapon, állami támogatás nélkül valósul meg.
Sajnos a közel két éve tartó intenzív egyeztetések ellenére az Európai Bizottság döntése és a ma publikált összefoglaló számos pontatlanságot, félreértést, és megalapozatlan állítást tartalmaz. A Bizottság például félrevezető módon arra kéri fel a harmadik feleket, hogy az állami támogatással kapcsolatosan tegyék meg észrevételeiket, holott annak meglétét még egyáltalán nem bizonyította. A beruházás tőkeköltségének és megtérülésének kiszámításával kapcsolatosan a magyar fél több olyan metodológiai hibára is rávilágított a Bizottsággal történő egyeztetések során, amelyek a Bizottság álláspontjának megalapozottságát kérdőjelezik meg.
Továbbá a bizottsági állásfoglalásban sugalltakkal ellentétben a magyar kormány az elmúlt közel két év során a Bizottság kéréseinek eleget téve minden szükséges információt rendelkezésre bocsátott az értékelés elvégzéséhez. A kormány korábban is jelezte, hogy a Bizottság bizonyos feltételezett megállapításai nem helytállóak, ezért a félreértésekre tételesen fog reagálni a következő beadványában.
A magyar kormány áll a formális vizsgálat elé, amelynek során fenntartjuk, hogy a beruházás nem tartalmaz állami támogatást.
(Miniszterelnökség)
