A gyülekezési jog kiterjed a spontán gyűlésekre is - mondja ki az Alkotmánybíróság keddi határozata. A taláros testület álláspontja szerint a mindenkit megillető gyülekezési jog nem csorbítható azon az alapon, hogy néhányan esetleg visszaélnek vele - tudta meg a Független Hírügynökség Sereg Andrástól, az Alkotmánybíróság sajtófőnökétől. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására is, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. Kiterjed továbbá a gyülekezési jog az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is.
Az Alkotmánybíróság szerint önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek a gyülekezésre okot adó esemény miatt nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt.
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a gyülekezési jogról szóló törvénynek azt a részét, amely alapján a rendőrség mérlegelés nélkül köteles feloszlatni a bejelentéshez kötött rendezvényt, ha bejelentés nélkül vagy a bejelentett időponttól, helyszíntől, útvonaltól, céltól, illetve napirendtől eltérően tartják meg.
Az Alkotmánybíróság határozata értelmében a bejelentési kötelezettség valamennyi közterületi rendezvényre vonatkozik. Kivételt képeznek a spontán gyűlések, amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése. A bejelentés az úgynevezett gyors gyülekezések esetén is kötelező. A rendőrség akkor hozhat tiltó határozatot, ha fennáll a törvényi feltételek valamelyike - így például a rendezvény a népképviseleti szervek vagy a bíróságok zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. A rendkívül rövid időn belüli bejelentés esetén viszont - a tervezett helyszíntől, útvonaltól és létszámtól függően - kérdéses lehet, hogy a bejelentett időpontig biztosíthatók-e a közlekedési feltételek. A rendezvény rendkívül rövid időn belüli megtartásának tiltását ez a körülmény is indokolhatja.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a mindenkit megillető gyülekezési jog nem csorbítható azon az alapon, hogy néhányan esetleg visszaélnek vele. A mások alapvető jogait sértő, nem békés rendezvényeket, gyűléseket viszont fel kell oszlatni.
