A menekültrendszer megreformálására tett európai bizottsági javaslatcsomag ismeretében ügydöntő, érdemi jelentőségűnek nevezte a kötelező betelepítési kvótáról kezdeményezett népszavazást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 45. Kormányinfón, melyet Kovács Zoltán kormányszóvivővel tartott közösen. A Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Bizottság javaslatcsomagját úgy kommentálta: a brüsszeli testület nyilvánosságra hozta a kötelező kvótával kapcsolatos új ötletét, a bizottság "diktálni akar", ő akarja meghatározni, ki élhet itt.
E javaslatcsomag ismeretében a kvótareferendum ügydöntő jelentőségű, a magyar választók véleményének ismerete nélkül a kormány ebben a kérdésben nem lépés- és nem döntésképes - mondta. Szerinte soha ilyen lényeges kérdésről nem volt még népszavazás Magyarországon 1990 óta.
Az "ellentmondásokkal teli" brüsszeli javaslatról hétfőn tárgyal a kormány - közölte, hangsúlyozva: nem lehet lemondani arról a jogról, hogy a magyarok döntsék el, ki léphet be az országba.
A terrorellenes akciótervvel kapcsolatban a miniszter megerősítette, hogy a javaslat célja a rendőrség megerősítése. A Belgiumban történt terrorcselekménynek is az a tanulsága ugyanis, hogy hatékony, felkészült, cselekvőképes rendőrségre van szükség - tette hozzá.
Magyarország visszanyerte pénzügyi önrendelkezését
Az IMF-EU-hitel visszafizetésére Lázár János úgy reagált: Magyarország visszanyerte pénzügyi önrendelkezését.
Más gazdasági témákra kitérve a tárcavezető arról is beszámolt, hogy a kormány jövő hétfőn első olvasatban tárgyalja a Nemzetgazdasági Minisztérium 2017-es költségvetési tervezetének fő számait. Leszögezte, hogy működési oldalon - személyi és dologi kiadásoknál - nem lehet forráshiányt tervezni, csak fejlesztési oldalon.
Kérdésre megerősítette azt is, hogy a 2016-os büdzsé módosulhat. Ezt azzal indokolta, hogy több a bevétel, mint tervezték, azaz jobban megy a gazdaság.
Beszámolt arról is, hogy konszenzus látszik kibontakozni a postatörvény ügyében a frakciók között. Jelezte, hogy kistelepüléseken - ahol napi öt levelet adnak fel - a pénzintézetekbe, takarékszövetkezetekbe költözhetnek a posták, de egy településen sem szűnik meg a szolgáltatás. A társaság veszteségeit megszüntették, s noha csökken azok száma, akik klasszikus csekket fizetnek be vagy levelet adnak fel, két területen lehet előrelépés az ágazatban - fejtette ki Lázár János, aki ezek egyikeként a csomagküldést, a másikként pedig az államkötvény értékesítését nevezte meg.
A miniszter azt is jelezte, hogy megérti a tejtermelők tiltakozását, és a Földművelésügyi Minisztérium dolgozik azon, hogyan tud támogatást nyújtani. Egy nagy keretösszegről már döntés született, és az egész ágazat helyzetét mérlegelik - mondta, kifejtve: tanácskozást kezdeményeztek az agrárkamarával, kereskedőláncokkal, az élelmiszeriparral annak érdekében, hogy növeljék a polcokon a magyar áruk arányát.
Lázárt Jánost kérdezték az állam által megvett bankokról is, amelyre válaszolva megjegyezte, van olyan nagy külföldi kereskedelmi bank, amely esetében tárgyalás zajlik, hogy a magyar állam bevásárolja-e magát.
Egységes állami tisztviselői kar jön létre
Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy első körben a járási hivatalok, jövő januártól a kormányhivatalok, 2018 januárjától pedig a minisztériumok is oda tartoznak majd. Életpályamodell ott indul, ahol megtörtént az átrendezés és az egyszerűsítés.
Megerősítette, hogy július elsejétől 20 ezer járási hivatalban dolgozó feladata, felelőssége és bére változik, a fizetésük 30-50 százalékkal nő, első helyen azoknak, akik közvetlen kapcsolatban vannak az ügyfelekkel.
A miniszter bejelentette azt is, hogy 85 törvény módosítására tesz javaslatot az ügyintézés további egyszerűsítése érdekében.
Lázár János közölte, mind a tisztviselői karról, mind az uniós pályázatokról ötpárti egyeztetést kezdeményez.
Beszámolt arról is, hogy lezárultak az állami háttérintézményekkel, központi költségvetési szervekkel kapcsolatos egyeztetések, és a miniszterelnök még néhány utólagos egyeztetést kért a vízügyi ágazatnál. A cél, vagyis a bürokrácia csökkentése meg fog valósulni - értékelt, hozzátéve: a lépés alkalmat ad létszámleépítésre, ugyanakkor állami feladat nem marad ellátatlanul.
A kilépési pénzre vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy még nem született döntés, a létszámokat pedig minden miniszter saját hatáskörben alakítja. A háttérintézményekre a tárcák gyermekeiként hivatkozott, akik "szép vaskos fölnőtté dagadtak, lassan 30-40 évesek", ma már "túlsúlyossá vált az egész rendszer".
Lázár János a munkaszünet mellett foglal állást
A miniszter állást foglalt a vasárnapi pihenőnap ügyében is, szerinte a vasárnap legyen munkaszüneti nap. Tudomásul veszik a Kúria döntését, ami megnyitja a szocialisták előtt az aláírásgyűjtés lehetőségét, tiszteletben tartják a népszavazást, "hajrá MSZP!" - kommentálta, megjegyezve: a baloldal azért kampányol, hogy több tízezer embernek dolgoznia kelljen, ami nem jellemző a baloldaliságra.
Kitért arra is, hogy a vitát még le kell folytatni a Fideszben, ő maga azonban azok közé tartozik, akik ellenzik, hogy vasárnap dolgozniuk kelljen az embereknek. Jó, ha a kérdést a társadalom megvitatja - tette hozzá.
Lázár János kérdésre azt is elmondta: eszük ágában sincs megváltoztatni a pihenőnapról szóló jogszabályt, mielőtt a referendum érvényes és eredményes nem lesz.
Kitért arra is, hogy a vasárnapi boltzárral párhuzamosan folyamatosan 3-4 százalékkal nő a kiskereskedelmi forgalom, és az ágazatban foglalkoztatottak aránya is emelkedik.
A tervezett pedagógussztrájkot Lázár János úgy kommentálta: tiszteletben tartják, ha az érdekképviseletek sztrájkolni akarnak, a kormány csak azt kéri, törvényesen tegyék. Azt is megismételte, hogy oktatási ügyekben mindenkit várnak a köznevelési kerekasztal tárgyalásaira.
A minisztert megkérdezték arról, hogy L. Simon László kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár véleménye szerint jó volna a Szent Koronát az Országházból a Budavári Palotába költöztetni a koronázási jelvényekkel együtt. Lázár János közölte: a kormány nem foglalkozott ezzel a kérdéssel, ezt mérlegelni kell, ugyanakkor először a Hauszmann-terv felújítási állomásaira kíváncsi.
Egy másik kérdésre a Miniszterelnökség vezetője tudatta: a kormány törekszik arra, hogy a Seuso-kincs következő részletét is magyar tulajdonba vegye.
A minisztert sokan kérdezték arról, visszavonják-e az állami kitüntetést Kiss Lászlótól, az úszószövetség kapitányától, aki csoportos nemi erőszakért börtönben ült az 1960-as években. Lázár János válaszában idézte a kitüntetésekről szóló törvényt, amely alapján - közölte - jogszabályszerűen jártak el Kiss László kitüntetésével. A szövetségi kapitány nem szerepel a bűnügyi nyilvántartásban, ami azt jelenti, hogy mentesült az általa elkövetett bűncselekmény jogkövetkezményei alól. Utalt arra, hogy a törvénynek van egy olyan rendelkezése is, amely szerint ha valaki korábban bűncselekményt követett el, azt kivételesen méltánylandó okból lehet figyelmen kívül hagyni.
"Tíz olimpiai aranyérem elég súlyos dolog" - fogalmazott a miniszter, úgy összegezve: Kiss László letöltötte a büntetését, azóta tíz magyar olimpiai aranyérem elérésében közreműködött. A miniszter többször is hangsúlyozta, hogy nem kíván erkölcsileg állást foglalni a kérdésben.
(MTI)
