Magyarország törvényeinek betartását várja a kormány azoktól az illegális bevándorlóktól is, akik szerdán megpróbáltak kitörni a kiskunhalasi zárt befogadó állomásról - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó 52 nevű sajtótájékoztatón. Lázár János a kiskunhalasi esetről szólva azt mondta: mintegy 300-an kifogásolták zárt őrizetüket és az erőszaktól sem riadtak vissza. Azt kérte: ne éljenek vissza a bizalommal és működjenek együtt a hazai hatóságokkal.
Arra a kérdésre, hogy az eset hangadóit felkészíthették-e, a miniszter azt felelte: egy nap távlatából ezt nem lehet megállapítani. Felvetette ugyanakkor, hogy amikor tavaly a Keleti pályaudvarnál ellenállás bontakozott és megpróbálták blokkolni a főváros közlekedését és az M1-es autópálya forgalmát, akkor nyilvánvaló volt, hogy voltak közöttük vezetők, akik pontosan tudták, mit csinálnak, meddig mehetnek el a hatóságokkal szemben.
Az egy másik kérdés, hogy a tavaly érkezett 400 ezer embert eligazították - folytatta, hozzátéve: ma pontosan lehet tudni azt, hogy mi volt a szállítások menetrendje, és bizonyos civil szervezetek megszervezték, hogy a migránsok pénzben, telekommunikációs eszközökben részesüljenek.
Tájékoztatott arról is, hogy a szerb határszakaszon továbbra is komoly kihívás a migráció, a román szakaszon azonban nem érzékelnek érdemi nyomást, így egyelőre nem tartják szükségesnek a biztonsági határzár megépítését. Idén január 1. és május 30. között 13 ezer 746 határsértőt fogtak el, közülük 13 ezer 286-an a szerb határ felől érkeztek - ismertette, hozzátéve: egy a parlament előtt lévő javaslat a határtól számított nyolc kilométeres távolságig lehetővé teszi az érintettek visszafordítását.
Ismét megerősítette, hogy Magyarország nem fogad vissza senkit Nyugatról és arra fog hivatkozni, hogy ők nem itt, hanem Görögországban léptek be az unió területére.
A tárcavezető egyúttal Orbán Viktor miniszterelnök egyiptomi útjáról szólva azt is közölte: egész Európa, így Magyarország közvetlen érdeke is, hogy Egyiptom stabil ország legyen. Ellenkező esetben a 90 milliós ország lakói is megindulnak és "kibírhatatlan nyomás" alá helyezik Európát.
A minisztert megkérdezték arról, hogy van-e létszámhiány a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban. Azt mondta: ezt nem tudja megerősíteni, azonban amennyiben emberre van szüksége a szervezetnek, a kormány minden forrást biztosít.
Lázár János visszautasította, hogy a kormányfő félretájékoztatta volna a német és az osztrák kancellárt
Lázár János kérdésre válaszolva visszautasította a német Bild lap szerdai cikkében megjelent állítást, amely szerint Orbán Viktor miniszterelnök tudatosan félretájékoztatta volna a német és az osztrák kancellárt tavaly szeptemberben a bevándorlási helyzettel kapcsolatban. Közölte: a magyar kormányfő a mindenkori német és osztrák kancellár szövetségese, fel sem merülhet, hogy fals információkat adnának. Werner Faymann osztrák és Angela Merkel német kancellárral Orbán Viktor többször egyeztetett, folyamatos volt a kapcsolattartás - mondta. Hozzáfűzte: a miniszterelnök mindig a valóságnak megfelelően, a veszélyekre a figyelmet felhívva tájékoztatta német és osztrák kollégáját.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette: a Keleti pályaudvarhoz a bevándorlók egy jó része Merkel felhívása után érkezett, a Magyarországra tartók egyértelműen erre hivatkozva közelítették meg a határt, "a felhívás volt súlyos hiba".
A Bild összeállításában azt írták: Németországban néhány ezer menekülttel számoltak, osztrák kormányzati körök megítélése szerint pedig a magyar miniszterelnök tudatosan igyekezett a valósnál kisebbnek beállítani a menekültek számát. A csaknem ezerből 20 ezer lett, ennyien érkeztek Németországba a Magyarország nyugati határa felé elindult menekültek beengedéséről hozott döntés után - közölte a Bild.
Lázár János szerint Orbán Viktor és Angela Merkel álláspontját valóban össze kell egyeztetni, különben az Európai Néppárt (EPP) sok szavazóját veszítheti el Európában, és megerősödhetnek a szélsőjobboldali pártok.
Arra is kitért, hogy a kormánynak nem áll szándékában egyetlen tábort sem építeni, épp ellenkezőleg, be akarja zárni azokat, most a bicskeit zárják be.
Lázár Jánost kérdezték a labdarúgó Európa-bajnokság biztonsági kockázatairól is. Azt válaszolta: a rendőrség nem kapott konkrét terrorfenyegetettségre vonatkozó információkat a partnerszervezetektől az általános veszélyen kívül.
Arról is megkérdezték a tárcavezetőt, hogy Németországban őrizetbe vettek három feltételezett iszlamista terroristát, akik terrortámadásra készülhettek Düsseldorf belvárosában. Értékelése szerint ez megerősíti azt a magyar álláspontot, hogy Európa határainál minden belépőt ellenőrizni kell és ragaszkodni kell a regisztrációhoz. "Biztos vagyok abban is, hogy azok közül, akik Nyugat-Európára biztonsági kockázatot jelentenek, százszám vagy ezerszám többen is Angela Merkel felhívása után Magyarországon keresztül jutottak át a schengeni határon" - jelentette ki.
80 milliárd forintot kap Pest megye fejlesztésekre
Mivel Pest megye szinte semmilyen forrást nem kap az Európai Bizottságtól fejlesztésekre, a kormány hétfői ülésén úgy döntött, hogy 2021-ig 80 milliárd forint saját forrást biztosít a megyének - mondta Lázár János.
A miniszter hangsúlyozta: a kormány hétfőn foglalkozott a földérverésekből származó bevételek sorsával is, és kiemelt társadalompolitikai célnak tekinti ipari parkok építését, az ehhez szükséges forrásokról pénteki ülésén dönt a kormány.
Lázár János közölte: ugyancsak pénteken véglegesítik a megvalósítandó útépítések listáját, több száz kilométer új út épül több ezer milliárd forintból az ország infrastruktúrája javítása céljából, ami hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
Eddig 36 700-an érdeklődtek a családok otthonteremtési kedvezménye (csok) iránt, és a bankok 16 milliárd forint támogatást ítéltek meg az igénylőknek - közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kifejtette: az érdeklődök közül 14 ezren új házat vagy lakást építenének, mások felújításra vennék igénybe a támogatást.
Eddig nyolcezer 300 négyzetméternél kisebb új ház építési engedélyére érkezett kérelem, ez a szám az összes tavalyi engedély számát meghaladja - mondta. Hozzátette: így a gyermeket vállaló családok támogatása hozzájárul a gazdasági növekedéshez is.
A kormány döntése végleges az iskolák állami működtetéséről
A miniszter véglegesnek nevezte a kormány döntését az iskolák állami fenntartásáról és működtetéséről. Mint mondta: nem tudnak kivételt tenni egy-egy kerülettel vagy településsel, amelyek jó oktatási rendszert működtetnek, a kormánynak az ország egészét kell néznie.
Értékelése szerint a korábbi rendszer csődhelyzetbe juttatta az önkormányzatokat, a diákok pedig a nemzetközi felmérések szerint folyamatosan veszítettek tudásszintjükből. Hozzátette: a továbbiakban mindenért az állam viseli a felelősséget szakmai és politikai értelemben.
Lázár János arról is beszélt, hogy a kormány hétfői ülésén áttekintette a kisajátítási rendszer helyzetét is, a Belügyminisztérium szerint 605 munkanap kell a kisajátítási eljárás lefolytatáshoz. A cél az eljárás felgyorsítása - mutatott rá.
Közölte: a pénteki kormányülésen összegzik a Parlament előtt folyamatban lévő ügyek sorsát, áttekintik az egészségügy helyzetét, az egészségügyi szakdolgozók és orvosok bérhelyzetét, a budapesti egészségügyi ellátás kérdését, a háziorvosok helyzetét, valamint a népegészségügyi programokat.
Kérdésre arról is beszámolt, hogy a kormány önálló életpályamodell lehetőségét kínálja fel a mentősöknek, s kész többletforrást biztosítani ahhoz, hogy az egészségügyi ágazatban dolgozóknál nagyobb mértékű béremelés illesse meg őket.
Ugyancsak a pénteki kormányülésen foglalkoznak a teljes gyermekétkeztetési programmal, szó lesz továbbá a hazai buszgyártásról és a közigazgatás korszerűsítéséről. Emellett döntenek az őszi törvényalkotási csomagról is - sorolta.
Megvitatnak több fővárosi kérdést is, például a pályaudvarok sorsát, az elővárosi közlekedés átvételét és nagy közlekedési beruházásokat - tette hozzá, jelezve: az ülésre várják Tarlós Istvánt is. A Főpolgármesteri Hivatal azonban időközben jelezte, hogy a főpolgármester - külföldi programja miatt - nem vesz részt a kormányülésen. Lázár János közölte: megvárják a döntésekkel a főpolgármester.
A metrópótló buszokról szólva elmondta: a kormánynak elvi álláspontot kell kialakítania, és ebből kell következnie bizonyos döntéseknek, "a kufárkodás nem a kormány dolga". A magyar buszgyártóknak is esélyt kell adni, "ez normális kérdés, semmi extra nincs benne" - fogalmazott.
Arra a kérdésre pedig, hogy megvizsgálja-e a kormány, hogy az oroszok felújított metrókocsikat vagy teljesen újakat küldtek-e Budapestre, azt felelte: a tender kiírójának kell mérlegelnie, hogy ez belefér-e a kiírásba.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azzal kapcsolatban, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) közzétette éves jelentését, elmondta: ahhoz képest, hogy mennyi feljelentés érkezik Magyarországról, csekély számú hibát vélt felfedezni a szervezet.
Lázár János azt is közölte: a kormány és az Európai Bizottság lezárta az aszfaltügyet. A bizottság 120-140 milliós bírságot szánt az országnak, de hosszú egyeztetéseket követően 48 milliárd forintos korrekcióval "ússzuk meg" az ügyet, és 450 milliárd forint uniós támogatás is felszabadul, tehát " sikerült egy jó egyezséget kötnünk" a bizottsággal - vélekedett.
A földárverések utolsó, harmadik köre zajlik most, rendezett és jogszerű körülmények között, július 31-ig kerülhet még kiírásra még állami földterület. - közölte. Hozzátette: az első két körben 180 ezer hektár állami földterület került tízezer gazdálkodóhoz, 240 milliárd forint bevételre számíthat ebből az állam.
Lázár János a tájékoztatón véglegesnek nevezte a kormány döntését az iskolák állami fenntartásáról és működtetéséről. Azt mondta: nem tudnak kivételt tenni egy-egy kerülettel vagy településsel, amelyek jó oktatási rendszert működtetnek, a kormánynak az ország egészét kell néznie.
Értékelése szerint a korábbi rendszer csődhelyzetbe juttatta az önkormányzatokat, a diákok pedig a nemzetközi felmérések szerint folyamatosan veszítettek tudásszintjükből. Hozzátette: a továbbiakban mindenért az állam viseli a felelősséget szakmai és politikai értelemben. Mivel kevesebb feladatuk lesz az önkormányzatoknak, ehhez értelemszerűen kevesebb forrást fogunk biztosítani - szögezte le, jelezve: ezen összegekre az oktatási struktúra működtetésében van szükség.
(MTI)
